3428 zenekar 12453 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2020. február 14. | Jam

A 2. félidőt hozták a fiúk | Our Last Night

Copyright:

Our Last Night – Overcome The Darkness (2019) | Kicsit talán elhamarkodott képet alkottam tavaly a Let Light Overcome-ról, de védelmemre legyen mondva, hogy akkor még szó nem volt arról, hogy lesz második fele is az anyagnak. Viszont az Overcome The Darkness megérkezett, rám rúgta az ajtót és kicsit még el is varázsolt.

Érdekes, hogy sosem voltam a srácok elkötelezett rajongója (valószínűleg, mert elmúltam 14 és nem vagyok lány), de valahogy minden lemezük kikötött eddig is nálam, valószínűleg eztán is ki fog, és a hazai koncertjeiken is rendszerint ott vagyok. Ennek oka valahol az oldalbordám kíváncsiságom körül keresendő, de ebbe most nem mennék bele mélyebben, viszont ahogy egyre többet hallgattam a Wentworth fivérek csapatát, úgy kapott el egyre jobban az érzés. Igazából mindig is igényes zenét csináltak, a két éneket nagyon jól használták ki, kellően dallamos, ugyanakkor a hét húrral pont eléggé baszó is a zenéjük. Emellett olyan profi szinten vannak összepakolva a dalaik, ahogy azt a nagyok szokták, és élőben is maximálisan hozzák a lemezek minőségét. Viszont tény, hogy a lemez első fele korántsem volt ennyire király, mint a mostani etap, ez pedig azt bizonyítja, hogy a kevesebb most is több lett volna.

Külön-külön még nem üli meg az ember gyomrát a cucc, viszont, ha egyben próbáljuk meg lenyomni az 50+ perces játékidőt, akkor könnyen azt vehetjük észre, hogy kezdünk unatkozni. Ennek oka ott keresendő, hogy bőven a második részben vannak a jobb dalok (Losing Sleep, When Humans Become Our Gods, The Beaten Path), ráadásul az egész egyveleget megkoronázó lassú dal, a címadó Let Light Overcome The Darkness is itt kapott helyet, ami tökéletesen zárójelbe teszi a komplett első eresztést. Már ha egyáltalán eljut idáig a Tisztelt Hallgató. Szóval így, hogy összehordtam hetet-havat, arra próbálok rávilágítani (jajj de rossz…bocs), hogy az Overcome… simán felér az általam favorizált Selective Hearing EP mellé, de még azt is megkockáztatom, hogy a srácok magnum opusának tartott Younger Dreams mögött sem marad le sokkal. Ha nem egy 14-15 dalos, monstre duplaalbumot próbáltak volna leerőszakolni a torkunkon, hanem egy uszkve 10 dalból álló, tömör, velős lemezt, akkor sokkal jobban jártunk volna mindannyian. Viszont, ha csak a második felét nézem, amiről végül is beszélnem kéne (csak nehéz elkülöníteni őket, na), akkor azt kell mondanom, hogy még mindig megvan a srácokban az, ami miatt szeretjük őket. Várjál, elszóltam magam… tulajdonképpen akkor mégiscsak szeretem az Our Last Night-ot!


A MyMusic értékelés: 9/10
Tracklist:
01 – When Humans Become Our Gods
02 – Losing Sleep
03 – Lost
04 – Outnumbered
05 – Hysteria
06 – Let Light Overcome The Darkness
07 – The Beaten Path

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2021. február 25.

Használj ki! | PVRIS

PVRIS – Use Me (2020) | Az áll a Wikipédia ide vonatkozó cikkében, hogy a PVRIS egy amerikai rock együttes. Nos, ezt már a második album után is erősen megkérdőjeleztem volna, most viszont egyértelműen cáfolnám! A PVRIS olyan vegytiszta popegyüttes, hogy már abban is kételkednék, hogy Lynn Gunn tudja-e még egyáltalán, hogy hogyan kell fogni egy gitárt… Tovább

2021. február 14.

Machine Gun Kelly poppunk babérjai

Machine Gun Kelly – Tickets To My Downfall (2020) | Amikor először szembejött ez a szőke srác a Sleeping With Sirens – Alone című klipjében, egyáltalán nem értettem, hogy mégis mire ez a nagy hype körülötte. Sőt, a rapes albumait nem is komálom a mai napig sem, úgyhogy amikor jött a bejelentés, hogy stílusváltás következik, nagyon kíváncsi lettem. Egy hajdani rapstar fogja megreformálni a 2020-as poppunk színteret? Ugyan már... Tovább

2021. február 11.

Ez miért működik bárkinél is? | Neck Deep

Neck Deep – All Distortions Are Intentional (2020)|Negyedik lemezéhez érkezett a walesi poppunk brigád, én pedig hiába csinálok akármit, egyszerűen nem értem, hogy miért népszerű a Neck Deep. Közel 40 perc alatt összesen 5 percnyi érdekességet nem tudnék összeszedni a hallottakból, és még az is csak maximum középszerű lenne. Tovább

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky