3426 zenekar 12454 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2015. augusztus 25. | Jam

Ez a lemez szar: Miss May I - Deathless

Copyright:

Miss May I - Deathless | Nem is tudom, miért vállalom évről évre ennek a bandának a kritizálását, miben reménykedem? Évente jönnek ki új lemezzel, a színvonal már kritikán aluli, a lejtő egyenes lefelé, a napfény már csak dereng az egykor szebb időket is megélt banda fejbúbján, a zene meg még mindig unalmas. Hova tovább?

A mellékelt példa alapján előre és még tovább, teltházas koncertekhez és toplisták élére. Pedig hova kéne, hogy tartsanak? Sehova. Na most, ha már itt vannak, akkor pár szóban emlékezzünk meg az új korongról. (De arra figyeljünk, hogy szigorúan csak annyi energiát feccöljünk bele, amennyit ők is a megírásába). Kaptunk idén is tíz dalt, amiből kettőre mondja azt az ember elsőre, hogy 'na ebben legalább van értékelhető momentum', a többi meg úgy süvít el az ember füle mellett, mint Hamilton a gyorsító-szakasz közepén a tribünön tomboló tömeg előtt. Pedig, ha visszagondolunk a Monument lemezre, akkor eszünkbe juthat néhány momentum, ami igencsak emlékezetessé tudta tenni azt a korongot és fogóssá a rajta lévő dalokat. Ehelyett most kapunk egy Rise of the Lion 2.0-t, amely még arra is kevés, hogy a vonathoz sétálva lekösse a figyelmemet. (Majdnem azt írtam, hogy inkább hallgattam a Bullet for my Valentine új lemezét, de ezt a világért sem vallanám be!).

Tényszerűen tehát, mit is kapunk a pénzünkért cserébe? 36 percnyi tömör tekerést, amely, a banda becsületére legyen mondva, legalább nem áll meg. Mondjuk ezzel együtt ez az unalomfaktor első számú kiváltója is, hogy nagyjából semmi különbség nincs a megírt dalok között. Futószalagon gyártott, előre legépelt dallamhalmaz (már ahol pakoltak bele dallamot). Az egyetlen pozitívum az előző lemezhez képest, hogy Ryan Neff legalább egy picit erőlködik, hogy fogós dallamokkal egyensúlyozza ki Levi Benton elviselhetetlen krákogását. (Hol vannak már azok a békebeli, jó kis deathcore hörgések?...Könnyes a szemem). Sajnos akárhányszor próbálom átrágni magam a lemezen, egyszerűen nincs más, amit ki tudnék emelni...néhol jól teker a gitár, talán ezt még oda lehet erőszakolni a pozitívumok oldalára, de ezt is inkább csak ceruzával! Több, mint egy év kellene, ahhoz, hogy normális (de legalábbis tisztességes) albumokat lehessen összepakolni, kérem alássan. Ez így gyötrelem!

 

 

MyMusic értékelés: 3/10

Miss May I - Deathless (Rise, 2015)

Tracklist:
01 - I.H.E. (I Hate Everything)
02 - Trust My Heart (Never Hope to Die)
03 - Psychotic Romantic
04 - Deathless
05 - Bastards Left Behind
06 - Arise
07 - Turn Back the Time
08 - Empty Promises
09 - The Artifical
10 - Born From Nothing

Jam

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2019. december 20.

Érzelmi hullámvasút | Acres – Lonely World

Acres – Lonely World 2019 | Bár már 2011 óta aktív bandának számít az angliai Acres, mégis 2019-ig kellett várni a nagylemezes debütálásra. Ez az idő kellett ahhoz, hogy addig érleljék a srácok a dalokat, amíg egy érzelmi atombomba erősségével tudják ránk szabadítani a Lonely World-öt. Jelentem, sikerült! Tovább

2019. december 17.

Gondolkodj! - Stray From The Path – Internal Atomics

Stray From The Path – Internal Atomics 2019 | Kilencedik lemezét gurította piacra a new yorki illetőségű Stray From The Path idén, az Internal Atomics pedig minden, amiért valaha is hallgattuk ezt a bandát. A keménység, a düh, a harag, a szövegek, az energia, a hangzás, a kreatív zenei megoldások, a változatosság… egyszerűen minden annyira a helyén van, hogy nehéz lenne belekötni. Tovább

2019. november 16.

Félgőzzel - The Contortionist – Our Bones

The Contortionist – Our Bones (EP, 2019) | 2018 nyarán a PVRIS előtt adott koncertjükkel a srácok maradéktalanul és örökre beírták magukat a szívem közepére, hiszen ezt az éteri, progresszív, dallamos, zseniális zenét egyszerűen képtelenség nem szeretni. Hatalmas kár, hogy az új EP-re ebből a zsenialitásból csak igen keveset pakoltak fel, de természetesen nincs okunk fanyalogni, azért ez még bőven a király kategória. Tovább

2019. november 7.

Dobosnak áll a világ - Anup Sastry – Illuminate (EP, 2019)

Anup Sastry olyan bandákban szerzett magának hírnevet, mint az Intervals, a Skyharbour vagy éppen a Monuments, de dobolt Jeff Loomis mellett is, valamint számtalan drum cover és playthrough videója borzasztja a kezdő dobosokat youtube-on. 2013-ban jelent meg első önálló albuma, amit azóta csak EP-k követnek, de azok rendszeresen, hiszen az Illuminate már a negyedik a sorban. Tovább

2019. július 22.

Gyere pásztor, mutasd, mid van! - Shepherds

Shepherds – Pathfinder (EP, 2018) | Igen rég adósa vagyok már a földijeimnek ezzel a pár sorral, hiszen tavaly ősszel jelent meg a Sheperds debütáló kislemeze, és azóta tologatom magam előtt a cikket. Viszont végre ide is elérkeztem, úgyhogy lássuk, Tatabányán hogy élik a hardcore/metalcore-t a fiatalok, és sikerült-e a Sheperds-nek megtalálnia az ösvényt? Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky