A The Trousers letette az asztalra

The Trousers - Mother of Illusion | Nemrég jelent meg a The Trousers zenekar legújabb, sorrendben negyedik nagylemeze Mother of Illusion címmel. Meghallgattuk, mit tett le az asztalra a Kőváry Zoli vezette rock-csapat.

megosztás
kapcsolódó linkek
- The Trousers a MyMusic-on!
- The Trousers - Facebook

A lemezbeharangozó Buckley Funeral Home dalból már sejteni lehetett, hogy nem maradunk most sem „slágerek” nélkül, és hogy a zenekar nem lassított, hozzák a jól megszokott, feszes tempókat, és az azokra épülő fülbemászó dallamokat. Tulajdonképpen a lemez mind a tíz száma nagyon húzós, vérbeli rock ’n roll nóta, talán csak az albumzáró A Different Word középtempója visszafogottabb kicsit.

A lemez két kiemelkedő pontja közül az egyik mindenképp a címadó Mother of Illusion kemény riffjeivel és bikaerős gitárszólójával. Számomra a másik erősség a Hysterical Route, amely egy pofonegyszerű témára épít fel egy nagyon erős, alap rockslágert. Hasonlóan a Chinaski You're Fired és a Cool Operator dallamát is szinte első hallásra megjegyzi az ember.

A Mother of Illusion album hangmérnöki munkáit most is a csapat dobosa, Cs. Szabó Zoltán vállalta fel, csakúgy, mint a Freakbeat lemeznél. Ezúttal azonban a lemez egésze jóval karcosabb, „mocskosabb” hangzású, mint elődje, a Freakbeat. Ami az előző albumon szépen csengett, az itt inkább kicsit kásás, valahogy nem olyan letisztult, mint a korábbi daloknál. Persze mondhatnánk azt is, hogy pont ez adja meg a kellő garázsrock fílinget, de ezt mindenki döntse el saját maga.

A The Trousers ezúttal sem lépett ki saját szerepköréből, nem akart többet adni, mint amit évek óta kitűnően képvisel a hazai zenei színtéren: egyszerű, nagyon húzós, tömör hardrock zene, remek gitártémákkal és könnyen megkedvelhető dalokkal. Ezek a dalok, csakúgy, mint a korábbi The Trousers szerzemények koncerten éppúgy megállják a helyüket, mint a stúdióverziókban, úgyhogy a lemez meghallgatása után mindenkinek ajánlok egy The Trousers koncertet is! Mert a rock mégiscsak élőben az igazi!

MyMusic értékelés: 8/10

The Trousers - Mother of Illusion (2015 - Soulmachine Records)

cimkék
- 2015, lemezkritika, Trousers, új lemez, újdonság!

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2021. február 25.

Használj ki! | PVRIS

PVRIS – Use Me (2020) | Az áll a Wikipédia ide vonatkozó cikkében, hogy a PVRIS egy amerikai rock együttes. Nos, ezt már a második album után is erősen megkérdőjeleztem volna, most viszont egyértelműen cáfolnám! A PVRIS olyan vegytiszta popegyüttes, hogy már abban is kételkednék, hogy Lynn Gunn tudja-e még egyáltalán, hogy hogyan kell fogni egy gitárt… Tovább

2021. február 14.

Machine Gun Kelly poppunk babérjai

Machine Gun Kelly – Tickets To My Downfall (2020) | Amikor először szembejött ez a szőke srác a Sleeping With Sirens – Alone című klipjében, egyáltalán nem értettem, hogy mégis mire ez a nagy hype körülötte. Sőt, a rapes albumait nem is komálom a mai napig sem, úgyhogy amikor jött a bejelentés, hogy stílusváltás következik, nagyon kíváncsi lettem. Egy hajdani rapstar fogja megreformálni a 2020-as poppunk színteret? Ugyan már... Tovább

2021. február 11.

Ez miért működik bárkinél is? | Neck Deep

Neck Deep – All Distortions Are Intentional (2020)|Negyedik lemezéhez érkezett a walesi poppunk brigád, én pedig hiába csinálok akármit, egyszerűen nem értem, hogy miért népszerű a Neck Deep. Közel 40 perc alatt összesen 5 percnyi érdekességet nem tudnék összeszedni a hallottakból, és még az is csak maximum középszerű lenne. Tovább

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább