3429 zenekar 12450 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2015. március 13. | Jam

$z@rból várat! - Falling in Reverse - Just Like You

Copyright:

Falling in Reverse - Just Like You | Van nekünk egy egoista, ripacs, visszataszító, nagyképű, mindemellett remek adottságokkal megáldott énekesünk és egy biodíszletként funkcionáló, olykor érdemi munkára is képes bandánk. Mindezt harmadszor. Van ebben annyi, hogy érdemes legyen akár egy percet is szentelni rá a drága időnkből?

(most kérem meg az olvasókat, hogy vegyék kezükbe a legelső éles tárgyat és szúrjanak le!)

Van!

Legalábbis ami az előző albumhoz képest történt fejlődést jelenti, mindenképpen. Természetesen arról van szó, hogy az idegesítő rap-betéteket és a mérhetetlenül fricskán összehányt és érdemben kulturális értéket nem képviselő elektronikát visszaszorították és a helyét az élő zene vette át. Ezért már megérte együtt maradni egy olyan album után, mint amilyen a Fashionably Late volt. Mindemellett tagadhatatlan, hogy albumfelépítésből még van hova fejlődnie a bandának, ugyanis a korábbi korong tökéletes mását sikerült reprezentálni, két évvel később. Persze, tudom, vannak olyan bandák, akik évtizedeket építenek fel ugyanazon koncepcióra, de azokat nem is értékelem... Szóval!

Radke hangja eddig is jó volt, már ha sikerül valakinek megbarátkozni az eléggé érdekes hangszínével, és az sem vitás, hogy minden stílusban egészen jókat tud énekelni. Ha akar, ezt hozzá kell tenni, mert nem véletlenül van ott a banda renoméja, ahol... ugyanis a legtöbbször nem akar. Szerencsére most erről nem volt szó és az értelmetlen rapelési kényszerét kispadra ültetve végre üvölt, screamel, hörög és énekel. Bravó! Évek kellettek hozzá, de eljutottunk idáig. Zeneileg persze az egy kemény-egy lágy váltakozást követi a lemez, melynek két sarkalatos pontja van: a címadó tétel, amely amellett, hogy elsőre poén, másodjára már bugyuta és itt a párhuzam az előző lemezzel szintén tetten érhető. Aztán második napirendi pontunk a Brother, amely akusztikus, dallamos, szomorkás és (a közhelyeket jóhiszeműen elnézve) mélyebb, mint az átlag dalok. Nem azt mondom, hogy ezzel sikerült világot megváltani, de meglepni az egyszeri kritikust, na azt sikerült. A My Apocalypse II egyértelmű BMTH - Sleepwalking nyúlását viszont nem tudom hova tenni. Persze, nagyon jó az a dal, szoktam is dúdolgatni, de jó az úgy, ahogy van! Jah, zeneiség: poptól a metalcore-ig mindent kapunk, amit csak lehet és emellé majdnem minden dalban van egy tekerős gitárszóló is, ami jó. Csak kicsit olyan, mint a cseresznyefán elbújt elefánt. Ettől függetlenül Jacky Vincent megérdemel egy félmosolyt, mert maximálisan kiemelkedik a többiek közül. (Nem is értem, mit keres még ebben a bandában??? - a mérhetetlenül sok pénzen kívül?) Szóval leszámítva a gumi-lábdobot, a néhol gagyi szövegeket (igen, ebből nem nagyon sikerül kigyógyulni), a stílusbeli határfeszegetés maximális telibe$z@rását és a néhány értékelhetetlen dalt, egy egészen hallgatható anyagot kapunk. Persze, csak ha nincs jobb dolgunk...

A MyMusic értékelése: 5/10

Falling in Reverse - Just Like You (2015, Epitaph)

Tracklist:
01 - Chemical Prisoner
02 - God, If Your Are Above...
03 - Sexy Drug
04 - Just Like You
05 - Guillotine IV (The Final Chapter)
06 - Wait And See
07 - The Bitter End
08 - My Heart Is To Blame
09 - Get Me Out
10 - Die For You
11 - Brother
12 - My Apocalypse II.
13 - Pray

Jam

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2020. február 25.

Csendesen | Breaking Benjamin

Breaking Benjamin – Aurora (2020) | Akusztikus albummal jelentkezett a Benjamin Burnley vezette csapat, akik az Ember után úgy gondolták, hogy jobb lesz, ha visszavesznek a durvulásból és a hosszú-hosszú évek óta áhított unplugged dalcsokorral lepik meg a rajongókat. Ez egyrészt dicséretes, hiszen tényleg minimum 15 éve vártuk ezt a percet, másrészt reméljük, hogy jövőre jön a következő hangos lemez, csak hogy ne szakadjon meg a hároméves ciklus, plusz az utóbbi is zseni volt. Tovább

2020. február 20.

Egy kicsit innen... | Wage War

Wage War – Pressure (2019) | Megérkezett az ocalai brigád harmadik nagylemeze, ami attól kapta a legnagyobb visszhangot, hogy a belengető single gitártémája egy az egyben lenyúlta az Architects Doomsday-riffjét. Ha itt megálltak volna, akkor nem lenne a fenti cím és a rossz szájíz, de sajnos túl sok zenét hallgatnak a srácok… Tovább

2020. február 14.

A 2. félidőt hozták a fiúk | Our Last Night

Our Last Night – Overcome The Darkness (2019) | Kicsit talán elhamarkodott képet alkottam tavaly a Let Light Overcome-ról, de védelmemre legyen mondva, hogy akkor még szó nem volt arról, hogy lesz második fele is az anyagnak. Viszont az Overcome The Darkness megérkezett, rám rúgta az ajtót és kicsit még el is varázsolt. Tovább

2020. február 8.

Hátra arc! | Sleeping With Sirens

Sleeping With Sirens – How It Feels To Be Lost (2019) | Kellin Quinn azt ígérte, hogy végre egy keményebb, a banda aranykorához jobban hasonlító, rockosabb albumot kapunk, mert a Gossip volt. Ez egy nagyon szép fogadkozás, csak mivel a Gossip nettó pop volt, kicsit mégis féltem ettől a kijelentéstől. Végül aztán csak igazat mondott Mr. Quinn, de ettől még ne kezdjünk örömtáncot járni. Tovább

2020. február 4.

A kis béna | Andrew Baena

Andrew Baena - Bury The Hatcet (2019, EP) | A youtuberek korát éljük, mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy már lassan mindegyiknek van saját dala, EP-je, lemeze, videóklipje vagy bármije, ami a zenéhez köthető – még ha nem ért hozzá, akkor is. Szóval az is tény, hogy ezek közül nagyon kevés az értékelhető produktum, ezért baromi meglepő, hogy az egyik ilyen tavaly Andrew Baena nevéhez fűződik. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky