Mi jöhet ezután? Santana - Corazon

Santana: Corazon | Megjelent Santana 22. stúdióalbuma, Corazon, azaz Szív címmel. Carlos ezúttal a latin zenei színtér sztárjaival állt össze. Így is volt beharangozva az album, hogy ilyen még nem volt. Na, gondoltam, mi lehet az a nagy újítás az öregtől. Meghallgattam.

megosztás
kapcsolódó linkek
- Santana

Na jó, csak gyorsan belehallgatok, hogy mennyire slágeres vagy inkább latinos. Úúúú, ez az első dal nagyon erős. Saideira. Vajon mit jelenthet? Ezt szanaszét fogják játszani a rádiók. Remélem, végig ilyen az egész! Erre biztos fogok táncikálni a koncerten, mert tuti, hogy ezt a lemezt is megturnéztatja, és akkor már biztos hozzánk is jön. Mindig jön. És mindig ilyen pörgőseket játszik. Ez jó!

Ez a második dal is eléggé ott van. Inkább végighallgatom most az egész lemezt! La Flaca. Ebben már van rendes gitárszóló is, ahogy Carlostól elvárjuk. Jól tekeri az öreg. Ez tetszik. Meg ez a hang is jó latinos, Juanes, ismerősen is cseng, azt hiszem, ő a latin világban óriási sztár. Na, a harmadik is jól kezdődik. Mal Bicho. Ez is jó táncos, azokkal a jól megszokott vastag fúvós részekkel. Jé, utána meg egy ismerős dallam. Az egyik kedvenc Santana számom, az Oye Como Va. Erősen feldolgozva. Az is a címe, hogy Oye 2014, nem véletlenül. Itt Pitbull rappel a jól ismert szám alapjaira, kicsit fura, de a fincsi gitárfutamokkal elmegy. Megint egy ismert dal: Iron Lion Zion. Ez egy feldolgozáslemez, vagy mi? Utána nézek: nos, a 2-es és 3-as dal is valaki másé, csak én nem ismertem korábban, de annyi baj legyen! Eddig elég egységes a hangzás. Itt konkrétan Ziggy Marley énekel. Santananak nyilván nem olyan nehéz felkérni egy-két világsztárt, hogy szerepeljenek a dalaiban. Pláne ha az apukájuk számát kell elénekelni. Ebbe került egy kis gitározás, de nekem itt kicsit kevés is.

Most kicsit le is áll a pörgés, egy nyugisabb dal jön, Lila Downs-zal. Még egy világsztár. Una Noche en Nápoles. Egy nagyon tipikus latin sláger a nápolyi éjszakáról. Fülbemászik egyből. És marad a lassabb tempó továbbra is, és ismét egy nagyon ismerős hang: Gloria Estefan. Besos de Lejos. Rádióbarát, bár inkább a hétköznap koraesti, autós-hazamenős műsorokban lehet kedvenc. Ezután egy félig spanyol, félig angol dal jön. Margarita. Egy újabb énekesnővel. Őöööö... Romeo Santos. Szóval ezt egy férfi énekli. Komolyan? Kicsit megzavarodtam. A spanyol és angol nyelv egy-egy mondaton belül is váltakozik, ami kellően érdekessé teszi ezt az amúgy egyszerű felépítésű, semmiextra dalt.

Most egy határozottan férfi hang szólal meg, és ad elő egy lassú, érzelmes, feltételezem, a szerelemről szóló dalt. Indy. Itt végre kellő hangsúlyt kap az az igen jellegzetes Santana gitárhangzás, az ének inkább csak kiegészítőként van jelen.

A végleges belassulás helyett itt a második biztos pörgős rádiós sláger: Feel It Coming Back. Egy bizonyos Diego Torres énekli, aki neve alapján focista kéne, hogy legyen, ehelyett a latin világ kedvelt argentin énekes-színész sztárja. „I feel my heart going faster and higher and stronger when you’re next to me”. Na, ezt még egyszer meghallgatom. Kész, egyből be is ivódott! (a deluxe verzióra ennek a dalnak a spanyol verziója is felkerült, hogy egy másik kontinens is önfeledten énekelgethesse!)

Mi jöhet ezután? Yo Soy La Luz. Hát, nekem ez túl jazzes. Valahogy eltér a lemezre felkerült többi daltól. Főleg a trombita szóló borít ki. Ehelyett nyugodtan lehetett volna inkább a gitárt tekergetni. A legvégére pedig egy szintén kicsit értelmezhetetlen, karácsonyi hangulatot árasztó másfél perces (!?) prüntyögés került (I See Your Face).

Az utolsó két „szám” sajnos hazavágta az összhatást, de összességében ez egy elég szórakoztató, helyenként nagyon táncos, helyenként andalgós, mondhatni „szokásos” Santana lemez lett, sok sztárral, és pár felejthető dallal. Azért a Saideira-t meghallgatom még vagy háromszor most!

MyMusic értékelés: 7/10

Santana: Corazon (RCA/Sony, 2014)

The tracks:

1. Saideira (Spanish version) feat. Samuel Rosa
2. La Flaca feat. Juanes
3. Mal Bicho feat. Los Fabulosos Cadillacs
4. Oye 2014 feat. Pitbull
5. Iron Lion Zion feat. Ziggy Marley & ChocQuibTown
6. Una Noche En Nápoles feat. Lila Downs, Niña Pastori & Soledad
7. Besos De Lejos feat. Gloria Estefan
8. Margarita feat. Romeo Santos
9. Indy feat. Miguel
10. Feel It Coming Back feat. Diego Torres
11. Yo Soy La Luz feat. Wayne Shorter & Cindy Blackman Santana
12. I See Your Face

cimkék
- 2014, lemezkritika, Santana, újdonság!

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2021. február 25.

Használj ki! | PVRIS

PVRIS – Use Me (2020) | Az áll a Wikipédia ide vonatkozó cikkében, hogy a PVRIS egy amerikai rock együttes. Nos, ezt már a második album után is erősen megkérdőjeleztem volna, most viszont egyértelműen cáfolnám! A PVRIS olyan vegytiszta popegyüttes, hogy már abban is kételkednék, hogy Lynn Gunn tudja-e még egyáltalán, hogy hogyan kell fogni egy gitárt… Tovább

2021. február 14.

Machine Gun Kelly poppunk babérjai

Machine Gun Kelly – Tickets To My Downfall (2020) | Amikor először szembejött ez a szőke srác a Sleeping With Sirens – Alone című klipjében, egyáltalán nem értettem, hogy mégis mire ez a nagy hype körülötte. Sőt, a rapes albumait nem is komálom a mai napig sem, úgyhogy amikor jött a bejelentés, hogy stílusváltás következik, nagyon kíváncsi lettem. Egy hajdani rapstar fogja megreformálni a 2020-as poppunk színteret? Ugyan már... Tovább

2021. február 11.

Ez miért működik bárkinél is? | Neck Deep

Neck Deep – All Distortions Are Intentional (2020)|Negyedik lemezéhez érkezett a walesi poppunk brigád, én pedig hiába csinálok akármit, egyszerűen nem értem, hogy miért népszerű a Neck Deep. Közel 40 perc alatt összesen 5 percnyi érdekességet nem tudnék összeszedni a hallottakból, és még az is csak maximum középszerű lenne. Tovább

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább