3428 zenekar 12453 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2014. február 24.

Jó ez, csak kevés – The Grenma

Copyright:

The Grenma: 11.11 (2013) | Majdhogynem két évet kellett várni erre a négy dalra, ugyanis Szalay Csongorék a BPSC-t turnéztatták keresztül-kasul az országban. Most viszont itt az újdonság!

Érlelgettem és ízlelgettem ezt a négy dalt, majd arra kellett rájönnöm, hogy hiánypótlásnak tökéletes ez az EP, de ennyi. Nem fogjuk hanyatt vágni magunkat az elképesztő megoldásoktól, új irányvonalat sem szeretne meglovagolni a budapesti trió, de még csak változás sem történt az előző lemez óta.

Kicsit olyan az egész, mintha a BPSC lemaradt, b-oldalas dalai lennének az új tételek, ugyanis hangzásban tökéletesen illeszkednek az előd koncepciójába, szöveg- és dallamvilágban szintén beállhatnának a sorba... Eddig minden Grenma-kiadvány tartogatott egy kis meglepetést, ugyanis az első lemez pop-punkos vonulatát a srácok által softcore-nak nevezett vonal vette át a Talán nincsen minden rendben-en, valamint a hangzás is sokat változott a házi stúdiónak köszönhetően. Aztán jött a (számomra) pályájuk csúcspontját jelentő Megszűnt a jel, amely már-már a hardcoreból is merített és egy feszes, elejétől a végéig zseniális lemez lett.

A BPSC visszatért a könnyedebb hangzáshoz és a punkosabb vonulathoz, amit most a 11.11 teljességgel lekövet. Kár érte, mert ha nem írták volna meg két éve az Ideje élni-t, akkor az Itt belül most hatalmasat domboríthatott volna. Így sajnos csak egy utánzat, ami ettől még jó, csak kicsit sem új és kicsit sem egyedi. Az EP csúcsa egyértelműen az Állj ki magadért, amely egy kis tekeréssel kezd (ezek ugyebár hiánycikknek számítanak a Grenma-lemezeken), valamint egy epikus, triolás befejezést ad ennek a négy dalnak. Szövegekben Csongi ugyanazt mondja el, amiket mindig is, de ettől még ezek igazak és jogosak, úgyhogy ebbe nem kötök bele (a Titanic-idézet még pluszpontot is érdemel!). Mint ahogy igazából semmibe sem - csak ezt már hallottuk régebben. Várom az új lemezt, hátha majd az robban!

A MyMusic értékelése: 7/10


Tracklist:
01 - Szakad a cérna
02 - Túl szép
03 - Itt belül
04 - Állj ki magadért

Jam
 

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2021. február 25.

Használj ki! | PVRIS

PVRIS – Use Me (2020) | Az áll a Wikipédia ide vonatkozó cikkében, hogy a PVRIS egy amerikai rock együttes. Nos, ezt már a második album után is erősen megkérdőjeleztem volna, most viszont egyértelműen cáfolnám! A PVRIS olyan vegytiszta popegyüttes, hogy már abban is kételkednék, hogy Lynn Gunn tudja-e még egyáltalán, hogy hogyan kell fogni egy gitárt… Tovább

2021. február 14.

Machine Gun Kelly poppunk babérjai

Machine Gun Kelly – Tickets To My Downfall (2020) | Amikor először szembejött ez a szőke srác a Sleeping With Sirens – Alone című klipjében, egyáltalán nem értettem, hogy mégis mire ez a nagy hype körülötte. Sőt, a rapes albumait nem is komálom a mai napig sem, úgyhogy amikor jött a bejelentés, hogy stílusváltás következik, nagyon kíváncsi lettem. Egy hajdani rapstar fogja megreformálni a 2020-as poppunk színteret? Ugyan már... Tovább

2021. február 11.

Ez miért működik bárkinél is? | Neck Deep

Neck Deep – All Distortions Are Intentional (2020)|Negyedik lemezéhez érkezett a walesi poppunk brigád, én pedig hiába csinálok akármit, egyszerűen nem értem, hogy miért népszerű a Neck Deep. Közel 40 perc alatt összesen 5 percnyi érdekességet nem tudnék összeszedni a hallottakból, és még az is csak maximum középszerű lenne. Tovább

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky