3428 zenekar 12453 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2012. június 30. | Bertoni

Unaloműző a nyaralásra – Irány az országút a California 37 zenéivel!

Copyright:

Train California 37 | A San Franciscó-i pop-rock banda, a Train (Patrick Monahan, Scott Underwood és Jimmy Stafford) hatodik stúdióalbuma április 13-án jelent meg California 37 címmel. Zenei áttörést nem jelent ugyan, de a stílus minden csínját ismerik, és hozzák is a srácok, úgyhogy egy színvonalas lemezzel örvendeztették meg a közönséget.

A zenekar történetében az eladások és listahelyezések alapján kiemelkedőnek mondható az album, a kritikák viszont inkább megosztó véleményeket tükröznek. Nagyon sok a heuréka-élmény: rögtön az első dal a Green Day hangzásvilágát idézi, a 50 Ways to Say Goodbye mintha Az Operaház Fantomjából lenne, a Sing Together pedig tipikus reklámzene (mellesleg a magyar közönségnek Heinz Gábort is eszébe juttathatja).

Amire esetleg felkapjuk a fejünket, az a You Can Finally Meet My Mom, bár a hangzás itt sem túl egyedi (olyan U2-s), a téma viszont kissé szokatlanabb. A cím alapján arra számítanánk, hogy valami nyálas vallomás lesz, aminek a végén a srác bemutatja a lányt az anyósjelöltnek, ehhez képest viszont az élet rövidségéről, a felesleges dolgok mellőzéséről énekelnek. A Bruises-ben Ashley Monroe-val jól összehangoltak, bár a rock része mintha hiányozna, de ettől függetlenül a nyári sétákhoz kellemes háttérzene lehet.

A legismertebb szám a lemezről a Drive By, amiről talán nem túlzás azt állítani, már slágerré nőtte ki magát. Ehhez bizonyára hozzájárult a klip is, ami (valljuk be őszintén) nem egy nagy durranás, de arra jó, hogy népszerűsítse a dalt. Elég fülbemászó a dallam, kicsit hatásvadász az egész, a shy guy-tematika meg némiképp utópisztikus – mikor volt utoljára menő dolog alapból komoly kapcsolatot keresni? 


A pörgés tehát nem igazán jött össze, legalábbis nem ez tűnik a vezérfonalnak. A lírai részek viszont nagyon jól sikerültek, a We Were Made For This és a When the Fog Rolls In például egyenesen költői képekkel vannak tele. Annak ellenére, hogy hangzást tekintve mindkettő elég hagyományőrző, elgondolkodtató témákat feszegetnek – előbb két ember teljes egymásra hangoltságáról van szó, azután a közös élettől való búcsúzás következik. Ezek mindenki számára érthető, átérezhető dolgok, és még nem is csapnak át nyálas nyökögésbe (azt a legvégére tartogatják).

Eggyel bővült a klasszikus pop-rock albumok sora, a Train pedig remélhetőleg okul majd a kritikákból, és legközelebb valami olyannal állnak elő, ahol nemcsak az énekhang különbözteti meg a számokat más együttesek dalaitól.

MyMusic értékelés: 6/10

Bertoni

Train California 37 (2012, Columbia Records) tracklista:

1.This’ll Be My Year
2.Drive By
3. Feels Good At First
4. Bruises (ft. Ashley Monroe)
5. 50 Ways to Say Goodbye
6. You Can Finally Meet My Mom
7. Sing Together
8. Mermaid
9. California 37
10. We Were Made For This
11. When the Fog Rolls In

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2021. február 25.

Használj ki! | PVRIS

PVRIS – Use Me (2020) | Az áll a Wikipédia ide vonatkozó cikkében, hogy a PVRIS egy amerikai rock együttes. Nos, ezt már a második album után is erősen megkérdőjeleztem volna, most viszont egyértelműen cáfolnám! A PVRIS olyan vegytiszta popegyüttes, hogy már abban is kételkednék, hogy Lynn Gunn tudja-e még egyáltalán, hogy hogyan kell fogni egy gitárt… Tovább

2021. február 14.

Machine Gun Kelly poppunk babérjai

Machine Gun Kelly – Tickets To My Downfall (2020) | Amikor először szembejött ez a szőke srác a Sleeping With Sirens – Alone című klipjében, egyáltalán nem értettem, hogy mégis mire ez a nagy hype körülötte. Sőt, a rapes albumait nem is komálom a mai napig sem, úgyhogy amikor jött a bejelentés, hogy stílusváltás következik, nagyon kíváncsi lettem. Egy hajdani rapstar fogja megreformálni a 2020-as poppunk színteret? Ugyan már... Tovább

2021. február 11.

Ez miért működik bárkinél is? | Neck Deep

Neck Deep – All Distortions Are Intentional (2020)|Negyedik lemezéhez érkezett a walesi poppunk brigád, én pedig hiába csinálok akármit, egyszerűen nem értem, hogy miért népszerű a Neck Deep. Közel 40 perc alatt összesen 5 percnyi érdekességet nem tudnék összeszedni a hallottakból, és még az is csak maximum középszerű lenne. Tovább

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky