3428 zenekar 12456 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2012. június 30. | Bertoni

Unaloműző a nyaralásra – Irány az országút a California 37 zenéivel!

Copyright:

Train California 37 | A San Franciscó-i pop-rock banda, a Train (Patrick Monahan, Scott Underwood és Jimmy Stafford) hatodik stúdióalbuma április 13-án jelent meg California 37 címmel. Zenei áttörést nem jelent ugyan, de a stílus minden csínját ismerik, és hozzák is a srácok, úgyhogy egy színvonalas lemezzel örvendeztették meg a közönséget.

A zenekar történetében az eladások és listahelyezések alapján kiemelkedőnek mondható az album, a kritikák viszont inkább megosztó véleményeket tükröznek. Nagyon sok a heuréka-élmény: rögtön az első dal a Green Day hangzásvilágát idézi, a 50 Ways to Say Goodbye mintha Az Operaház Fantomjából lenne, a Sing Together pedig tipikus reklámzene (mellesleg a magyar közönségnek Heinz Gábort is eszébe juttathatja).

Amire esetleg felkapjuk a fejünket, az a You Can Finally Meet My Mom, bár a hangzás itt sem túl egyedi (olyan U2-s), a téma viszont kissé szokatlanabb. A cím alapján arra számítanánk, hogy valami nyálas vallomás lesz, aminek a végén a srác bemutatja a lányt az anyósjelöltnek, ehhez képest viszont az élet rövidségéről, a felesleges dolgok mellőzéséről énekelnek. A Bruises-ben Ashley Monroe-val jól összehangoltak, bár a rock része mintha hiányozna, de ettől függetlenül a nyári sétákhoz kellemes háttérzene lehet.

A legismertebb szám a lemezről a Drive By, amiről talán nem túlzás azt állítani, már slágerré nőtte ki magát. Ehhez bizonyára hozzájárult a klip is, ami (valljuk be őszintén) nem egy nagy durranás, de arra jó, hogy népszerűsítse a dalt. Elég fülbemászó a dallam, kicsit hatásvadász az egész, a shy guy-tematika meg némiképp utópisztikus – mikor volt utoljára menő dolog alapból komoly kapcsolatot keresni? 


A pörgés tehát nem igazán jött össze, legalábbis nem ez tűnik a vezérfonalnak. A lírai részek viszont nagyon jól sikerültek, a We Were Made For This és a When the Fog Rolls In például egyenesen költői képekkel vannak tele. Annak ellenére, hogy hangzást tekintve mindkettő elég hagyományőrző, elgondolkodtató témákat feszegetnek – előbb két ember teljes egymásra hangoltságáról van szó, azután a közös élettől való búcsúzás következik. Ezek mindenki számára érthető, átérezhető dolgok, és még nem is csapnak át nyálas nyökögésbe (azt a legvégére tartogatják).

Eggyel bővült a klasszikus pop-rock albumok sora, a Train pedig remélhetőleg okul majd a kritikákból, és legközelebb valami olyannal állnak elő, ahol nemcsak az énekhang különbözteti meg a számokat más együttesek dalaitól.

MyMusic értékelés: 6/10

Bertoni

Train California 37 (2012, Columbia Records) tracklista:

1.This’ll Be My Year
2.Drive By
3. Feels Good At First
4. Bruises (ft. Ashley Monroe)
5. 50 Ways to Say Goodbye
6. You Can Finally Meet My Mom
7. Sing Together
8. Mermaid
9. California 37
10. We Were Made For This
11. When the Fog Rolls In

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2020. szeptember 12.

A vég? Dehogy! - Currents – The Way It Ends

Currents – The Way It Ends (2020) | A második (jó, legyen harmadik a házi kiadású Life – Lost-tal együtt, de mindenhol másodikat írnak) lemezével a Currents bizonyítja, amit két éve már az I Let The Devil In EP-vel eléggé határozottan megpendített: hogy nekik bizony helyük van a jövő metalcore nemzedékének térképén. Ezt pedig kőkemény riffekkel, okos dalszerkesztéssel, fejletépős üvöltésekkel és arénákért kiáltó refrénekkel teszik. Tovább

2020. szeptember 5.

A tuskóság trendi! - Emmure – Hindsight

Emmure – Hindsight (2020) | Nyolcadik alkalommal mondja meg Frankie Palmeri a frankót mindenkinek és talán senki nem lesz meglepve, amikor azt mondom, hogy markánsan azért nem változtak meg a játékszabályok az elmúlt másfél évtizedben. Szóval nyugodjon le mindenki, ismét el lesz küldve a fél világ a p***ába! Tovább

2020. augusztus 31.

Ilyen lenne az élet? - Novelists – C’est La Vie

Novelists – C’est La Vie (2020) | Harmadik lemezéhez érkezett a francia, gitármasztizós, metalcoreba hajló, djent és progmetallal kacérkodó Novelists, és mi sem lehetne ennél nagyszerűbb hír, hiszen az új korongon – ahogy azt már megszoktuk tőlük - egészen kiváló muzsikálást hallunk. Nagy kár, hogy a megjelenés után Matteo Gelsomino énekes kilépett a bandából, mert nélküle, valószínűleg, a C’est La Vie sem lenne ennyire király. Tovább

2020. augusztus 26.

Az ellenállás él! - Anti-Flag – 20/20 Vision

Anti-Flag – 20/20 Vision (2020) | Bevallom, a 2014-es, Szigetes koncertig egyáltalán nem éltem a punkrockerek zenéjét, mert semmivel nem voltak többek, mint a lázadó melodic hc-punk zenekarok egyike a tömegben. Aztán ott a nagyszínpad előtt, a 34 fokban, tűző napsütésben, izzadtságtól csepegő BMTH-s trikóban valahogy megváltozott valami, mert olyan energiákat mozgattak meg az urak, amire egyáltalán nem számítottam. Azóta pedig egészen kiváló barátságot kötöttünk. Tovább

2020. július 23.

Erős kezdés után... | All Time Low - Wake Up, Sunshine

All Time Low - Wake Up, Sunshine (2020) | Ha van a poppunknak ma vezető csapata a világon, akkor az All Time Low simán pályázhat a trónra, hiszen a Blink már nem az igazi, a 5 Seconds of Summer inkább pop, a Neck Deep inkább punk és nem is annyira élem, a Fall Out Boy-t pedig hagyjuk is inkább... Szóval az ATL simán behúzza ezt a megtiszteltetést, a Wake Up, Sunshine-nal pedig bizonyítják, hogy megérdemelten aggatok rájuk ilyen címkéket! Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky