3426 zenekar 12455 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2012. június 30. | Bertoni

Unaloműző a nyaralásra – Irány az országút a California 37 zenéivel!

Copyright:

Train California 37 | A San Franciscó-i pop-rock banda, a Train (Patrick Monahan, Scott Underwood és Jimmy Stafford) hatodik stúdióalbuma április 13-án jelent meg California 37 címmel. Zenei áttörést nem jelent ugyan, de a stílus minden csínját ismerik, és hozzák is a srácok, úgyhogy egy színvonalas lemezzel örvendeztették meg a közönséget.

A zenekar történetében az eladások és listahelyezések alapján kiemelkedőnek mondható az album, a kritikák viszont inkább megosztó véleményeket tükröznek. Nagyon sok a heuréka-élmény: rögtön az első dal a Green Day hangzásvilágát idézi, a 50 Ways to Say Goodbye mintha Az Operaház Fantomjából lenne, a Sing Together pedig tipikus reklámzene (mellesleg a magyar közönségnek Heinz Gábort is eszébe juttathatja).

Amire esetleg felkapjuk a fejünket, az a You Can Finally Meet My Mom, bár a hangzás itt sem túl egyedi (olyan U2-s), a téma viszont kissé szokatlanabb. A cím alapján arra számítanánk, hogy valami nyálas vallomás lesz, aminek a végén a srác bemutatja a lányt az anyósjelöltnek, ehhez képest viszont az élet rövidségéről, a felesleges dolgok mellőzéséről énekelnek. A Bruises-ben Ashley Monroe-val jól összehangoltak, bár a rock része mintha hiányozna, de ettől függetlenül a nyári sétákhoz kellemes háttérzene lehet.

A legismertebb szám a lemezről a Drive By, amiről talán nem túlzás azt állítani, már slágerré nőtte ki magát. Ehhez bizonyára hozzájárult a klip is, ami (valljuk be őszintén) nem egy nagy durranás, de arra jó, hogy népszerűsítse a dalt. Elég fülbemászó a dallam, kicsit hatásvadász az egész, a shy guy-tematika meg némiképp utópisztikus – mikor volt utoljára menő dolog alapból komoly kapcsolatot keresni? 


A pörgés tehát nem igazán jött össze, legalábbis nem ez tűnik a vezérfonalnak. A lírai részek viszont nagyon jól sikerültek, a We Were Made For This és a When the Fog Rolls In például egyenesen költői képekkel vannak tele. Annak ellenére, hogy hangzást tekintve mindkettő elég hagyományőrző, elgondolkodtató témákat feszegetnek – előbb két ember teljes egymásra hangoltságáról van szó, azután a közös élettől való búcsúzás következik. Ezek mindenki számára érthető, átérezhető dolgok, és még nem is csapnak át nyálas nyökögésbe (azt a legvégére tartogatják).

Eggyel bővült a klasszikus pop-rock albumok sora, a Train pedig remélhetőleg okul majd a kritikákból, és legközelebb valami olyannal állnak elő, ahol nemcsak az énekhang különbözteti meg a számokat más együttesek dalaitól.

MyMusic értékelés: 6/10

Bertoni

Train California 37 (2012, Columbia Records) tracklista:

1.This’ll Be My Year
2.Drive By
3. Feels Good At First
4. Bruises (ft. Ashley Monroe)
5. 50 Ways to Say Goodbye
6. You Can Finally Meet My Mom
7. Sing Together
8. Mermaid
9. California 37
10. We Were Made For This
11. When the Fog Rolls In

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2020. február 25.

Csendesen | Breaking Benjamin

Breaking Benjamin – Aurora (2020) | Akusztikus albummal jelentkezett a Benjamin Burnley vezette csapat, akik az Ember után úgy gondolták, hogy jobb lesz, ha visszavesznek a durvulásból és a hosszú-hosszú évek óta áhított unplugged dalcsokorral lepik meg a rajongókat. Ez egyrészt dicséretes, hiszen tényleg minimum 15 éve vártuk ezt a percet, másrészt reméljük, hogy jövőre jön a következő hangos lemez, csak hogy ne szakadjon meg a hároméves ciklus, plusz az utóbbi is zseni volt. Tovább

2020. február 20.

Egy kicsit innen... | Wage War

Wage War – Pressure (2019) | Megérkezett az ocalai brigád harmadik nagylemeze, ami attól kapta a legnagyobb visszhangot, hogy a belengető single gitártémája egy az egyben lenyúlta az Architects Doomsday-riffjét. Ha itt megálltak volna, akkor nem lenne a fenti cím és a rossz szájíz, de sajnos túl sok zenét hallgatnak a srácok… Tovább

2020. február 14.

A 2. félidőt hozták a fiúk | Our Last Night

Our Last Night – Overcome The Darkness (2019) | Kicsit talán elhamarkodott képet alkottam tavaly a Let Light Overcome-ról, de védelmemre legyen mondva, hogy akkor még szó nem volt arról, hogy lesz második fele is az anyagnak. Viszont az Overcome The Darkness megérkezett, rám rúgta az ajtót és kicsit még el is varázsolt. Tovább

2020. február 8.

Hátra arc! | Sleeping With Sirens

Sleeping With Sirens – How It Feels To Be Lost (2019) | Kellin Quinn azt ígérte, hogy végre egy keményebb, a banda aranykorához jobban hasonlító, rockosabb albumot kapunk, mert a Gossip volt. Ez egy nagyon szép fogadkozás, csak mivel a Gossip nettó pop volt, kicsit mégis féltem ettől a kijelentéstől. Végül aztán csak igazat mondott Mr. Quinn, de ettől még ne kezdjünk örömtáncot járni. Tovább

2020. február 4.

A kis béna | Andrew Baena

Andrew Baena - Bury The Hatcet (2019, EP) | A youtuberek korát éljük, mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy már lassan mindegyiknek van saját dala, EP-je, lemeze, videóklipje vagy bármije, ami a zenéhez köthető – még ha nem ért hozzá, akkor is. Szóval az is tény, hogy ezek közül nagyon kevés az értékelhető produktum, ezért baromi meglepő, hogy az egyik ilyen tavaly Andrew Baena nevéhez fűződik. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky