3428 zenekar 12456 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2012. március 8. | Anikó

Viszonylagosan közepes - Nickelback 

Copyright:

Nickelback: Here and Now | Nem túl fantáziadús, „Itt és most” címmel jelent meg a Nickelback új albuma 2011. november 21-én. Sajnos, az előbbi jelző a kiadvány egészére igaz. Leginkább átlagos lett, és ezáltal alulmúlta például az én várakozásaimat is. 

A Nickelback tavaly adta ki a „Here and Now”-t, és én körülbelül azóta hallgatom is, és próbálom valahol elhelyezni a kanadai együttes életművében. Nem könnyű feladat, mert számomra kicsit semmilyen ez a lemez. Előrebocsátom, hogy én szeretem a Nickelbacket, ezért – bármilyen trendi is lenne – nem fogom őket lealázni. Hiszen vitathatatlan érdemük például a „Side of a Bullet”, ami Dimebag Darell-nek állít emléket, vagy a „Never Again”, mely a családon belüli erőszakkal foglalkozik. Chad Kroeger nevét pedig ismerhetjük a Pókemberben elhangzó „Hero”-ból vagy a Santana-val közös „Into the Night”-ból.  
 
De térjünk vissza 2011-be, amikor is adva van a „Here and Now” című korong, amire elég sokat kellett várni a legutóbbi „Dark Horse” album és az elég fasza koncertturné után. 
 
Előfutárként két dalt adtak ki: a „Bottoms up” a keményebb stílust képviselte, a „When We Stand Together” pedig egy nyálas, pop darab volt. A két szám jól körülhatárolta azt is, hogy a zenekar milyen határok között mozog manapság. Mert játszanak egészen jó kis ütemes, rockos trackeket, meg érzelmekre ható, émelyítő szerelmes nótákat is. Persze még ezutóbbi is a minőségibb és hallgathatóbb fajta, de azért egy klasszik rock koncerten elég nagy megdöbbenést okoznának.
 
Tartalmilag a dalokban nem sok újdonsággal találkozhatunk. A „Midnight Queen” nagyjából megfelel a „Something in Your Mouth”-nak. Nem először hallhatunk olyan tematikájú dalt sem, mint a „Lullaby”, ez a tipikus vigasztaló szerzemény - habár most ugye minden szar -. A „Kiss it Goodbye” pedig a „Rockstar” világára hajaz. Persze azért egy rockbandától alapvetően nem kell világmegváltó gondolatokat, témákat várni.
 
Nekem bejött az „Everything I Wanna Do”, a „This Means War” és a „Gotta Get Me Some”, de ez valószínűleg annak tudható be, hogy én kevésbé kedvelem a Nickelback érzelgős vonulatát. 
 
Ha a „Here and Now” turné érinteni fogja valamelyik környező országot, akkor megéri elmenni a koncertjükre. Mert a zenekar olyan körítést fog a dalok köré pakolni, ami sokat dob majd rajtuk. Ami az albumon kicsit erőtlen vagy élettelen, azt felturbózzák a show-ra, és akkor ezek is nagyon jól fognak szólni.
 
Maga a „Here and Now” korong nem nyújt extrát. Nem igazán találhatunk rajta újdonságot sem a zenében, sem a szövegben. Azonban azt sem lehet mondani, hogy rossz lett. Csak az a gond, hogy a Nickelback-től hallhattunk már ennél sokkal ütősebb anyagot is.   
 
MyMusic.hu értékelés: 6/10
 
Nickelback: Here and Now (Roadrunner Records, 2011)
 
1. “This Means War”
2. “Bottoms Up”
3. “When We Stand Together”
4. “Midnight Queen”
5. “Gotta Get Me Some”
6. “Lullaby”
7. “Kiss It Goodbye”
8. “Trying Not To Love You”
9. “Holding On To Heaven”
10. “Everything I Wanna Do”
11. “Don’t Ever Let It End” 
 
Anikó 

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2020. szeptember 12.

A vég? Dehogy! - Currents – The Way It Ends

Currents – The Way It Ends (2020) | A második (jó, legyen harmadik a házi kiadású Life – Lost-tal együtt, de mindenhol másodikat írnak) lemezével a Currents bizonyítja, amit két éve már az I Let The Devil In EP-vel eléggé határozottan megpendített: hogy nekik bizony helyük van a jövő metalcore nemzedékének térképén. Ezt pedig kőkemény riffekkel, okos dalszerkesztéssel, fejletépős üvöltésekkel és arénákért kiáltó refrénekkel teszik. Tovább

2020. szeptember 5.

A tuskóság trendi! - Emmure – Hindsight

Emmure – Hindsight (2020) | Nyolcadik alkalommal mondja meg Frankie Palmeri a frankót mindenkinek és talán senki nem lesz meglepve, amikor azt mondom, hogy markánsan azért nem változtak meg a játékszabályok az elmúlt másfél évtizedben. Szóval nyugodjon le mindenki, ismét el lesz küldve a fél világ a p***ába! Tovább

2020. augusztus 31.

Ilyen lenne az élet? - Novelists – C’est La Vie

Novelists – C’est La Vie (2020) | Harmadik lemezéhez érkezett a francia, gitármasztizós, metalcoreba hajló, djent és progmetallal kacérkodó Novelists, és mi sem lehetne ennél nagyszerűbb hír, hiszen az új korongon – ahogy azt már megszoktuk tőlük - egészen kiváló muzsikálást hallunk. Nagy kár, hogy a megjelenés után Matteo Gelsomino énekes kilépett a bandából, mert nélküle, valószínűleg, a C’est La Vie sem lenne ennyire király. Tovább

2020. augusztus 26.

Az ellenállás él! - Anti-Flag – 20/20 Vision

Anti-Flag – 20/20 Vision (2020) | Bevallom, a 2014-es, Szigetes koncertig egyáltalán nem éltem a punkrockerek zenéjét, mert semmivel nem voltak többek, mint a lázadó melodic hc-punk zenekarok egyike a tömegben. Aztán ott a nagyszínpad előtt, a 34 fokban, tűző napsütésben, izzadtságtól csepegő BMTH-s trikóban valahogy megváltozott valami, mert olyan energiákat mozgattak meg az urak, amire egyáltalán nem számítottam. Azóta pedig egészen kiváló barátságot kötöttünk. Tovább

2020. július 23.

Erős kezdés után... | All Time Low - Wake Up, Sunshine

All Time Low - Wake Up, Sunshine (2020) | Ha van a poppunknak ma vezető csapata a világon, akkor az All Time Low simán pályázhat a trónra, hiszen a Blink már nem az igazi, a 5 Seconds of Summer inkább pop, a Neck Deep inkább punk és nem is annyira élem, a Fall Out Boy-t pedig hagyjuk is inkább... Szóval az ATL simán behúzza ezt a megtiszteltetést, a Wake Up, Sunshine-nal pedig bizonyítják, hogy megérdemelten aggatok rájuk ilyen címkéket! Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky