2010. november 30. | Anikó

Hobo: Szép búcsú, nem pedig sunyi hazugságok...

„Megfordult a fejemben, hogy az előadás címe az lesz, hogy leszakad a plafon. De ez marketing szempontból nem lenne előnyös címválasztás a Hobo Blues Band búcsúkoncertje számára.” Földes László így képzeli a február 12-i koncert hangulatát. Ahogy megtudtuk tőle, az élő koncertek éltetik és egy igazi, utolsó örömzenélésnek képzeli a búcsúkoncertet.

Úgy tűnik, hogy a 33 szám meghatározó az Ön életében. Még a sajtótájékoztatót is 11. hó 11. 11 órakor tartották, melynek ez az összege. A Hobo Blues Band 33 év után búcsúzik, Ön pedig 66 éves lesz. Életének a felét a Hobo Blues Band-del töltötte. Mit jelent ez a 33 év? Mit adott Önnek?
- Egy ámokfutás volt, a szó legszebb értelmében. Gyönyörű évek voltak ezek, de néhány nagyon nehéz időszakot is megéltem. Mögöttünk van egy pár komoly mélységű produkció: a lemezeink, és a kiemelkedő koncertek. Ez a zenekar élőben mindig jobb volt, mint lemezen, a koncerteken sokkal jobban játszottuk a nem annyira sikeres lemezek dalait is. És én Hobo Blues Band-et elsődlegesen az élő zene miatt alapítottam. Úgy döntöttem, éppen az élő zene hangulata miatt az életemnek ezen részét egy koncerttel fogom lezárni.

Körülbelül hány koncert áll a Hobo Blues Band háta mögött?
- Ez a 33 év Egon szerint (Póka Egon –szerk.) nagyságrendileg 3000 fellépést adott nekünk. Ebből 2900-2950 koncert olyan volt, ami miatt az ember felmegy a színpadra játszani. Persze, előfordult, hogy nem úgy sikerült, ahogy mi szerettük volna. De a legfontosabb, hogy összességében több millió emberrel találkozhattunk személyesen is. Engem 99,5%-ban ez tartott meg a Hobo Blues Band-ben.

Mindemellett meg kell említenünk az egyéni – Hobo Blues Band-en kívüli – munkásságát is. Szó volt arról, hogy elkészül egy Ady- és egy rocktörténeti darab is. Ezekről mit tudhatunk?
- A Pilinszky – előadást most mutattam be a napokban. Az Ady-darab nem valósul meg, de készülök az Utcazenészre, ami egy rocktörténeti monodráma. És tervezem, hogy színpadra állítok egy saját dalszövegeimből álló bohózatot, avagy „hobózatot”. Egyszer szeretném igazán megnevettetni a közönséget, mégpedig úgy, hogy zene nélkül, színházi keretek között előadom a saját dalszövegeimet. Az ötlet még képlékeny, az is előfordulhat, hogy egy vonós zenekar, rizsporos parókában, barokk stílusban játssza a Kopaszkutyát vagy a Mata Harit. Még ez is megeshet, de az első, egyszerűbb megoldás valószínűbbnek tűnik.

Önnel akkor még sokszor találkozhatunk, de arra van esély, hogy a Hobo Blues Band még összeálljon?
- A Hobo Blues Band tagjai biztosan játszanak még együtt, de nem Hobo Blues Band néven. Lesznek különböző rendezvények, ahol megtiszteljük egymást. Jövő héten például fellépek Deák Bill Gyula koncertjén a Syma csarnokban. Tudom, hogy oda is meghívja Egont. És biztos vagyok benne, hogy jövőre is meghívja. Február 12-e a Hobo Blues Band búcsúkoncertje lesz, de mindez nem azt jelenti, hogy feloszlik a zenekar, hanem azt, hogy elbúcsúzik. A feloszlásnak van egy rossz íze, hangzása. Azt sugallja, hogy van rá valamilyen ok, amiről az emberek nem tudhatnak. Itt semmi ilyen nincs, pont fordítva történt. Összejövünk még egyszer, mi, férfiemberek. A barátság megmarad, de elválunk egymástól, mert a sors így hozta.

A napokban jelent meg, tulajdonképpen zárásként a Greatest Hits album. Mi alapján választotta ki a Halj meg és nagy leszel! 16 dalát?
- Egyszerű a válasz: ezeket szeretem. A lemez inkább szól az elmúlt 33 évről, mint amennyire a koncert fog szólni. A lemezen rajta vannak a 2000 óta készült dalok is. Hosszú időszakot fog át: kerültek rá zenék a ’70-es évekből és a ’90-es évek második feléből is. Nem azt mondom, hogy ez egy keresztmetszet, mert nem lenne igaz, hiszen ahhoz a 16 dal kevés. De egy hosszú léptékű valami, és átfogja a 33 évet.

Ugye, nem a véletlen műve, hogy a búcsúkoncertet a születésnapja előestéjén tartják?
- Ezért választottuk ezt az időpontot. Én 66 éves leszek, a zenekar pedig 33. Persze máskor is lehetett volna, de így frappáns, összekapcsolódik az ünnep az ünneppel, egymást erősítik. Esetünkben a koncert egy szép búcsú, nem pedig sunyi hazugságok melletti elsomfordálás. Úgy tervezzük, hogy utoljára összejövünk azért, hogy csináljunk egy rettenetes bulit: leszakad a plafon. Lehetne ez is az előadás címe. Vagy pedig az, hogy szégyen és gyalázat. Akkora ripacséria lesz, nehogy már túl komolyan vegyük magunkat!

De ez nem azt jelenti, hogy egy monumentális showra számíthatunk?
- Nem, ez blues zene, ehhez nem illik a show. Persze, gondoltam rá, hogy a Fővárosi Operettszínházból megszerzek 20 csinos táncosnőt. És a koncerten pávatollakkal a fenekükön táncolhatnának. Na persze ezt sem kell komolyan venni. Ezen az esten a pávatoll megmarad nekem…

Anikó