3428 zenekar 12453 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2009. január 7. | Joss Beaumont

Egy kis pofon Zsédától

Copyright:

Zséda: Rouge | Adva van egy rendkívül helyes, kifejezetten tehetséges, a nagyközönség szívét évek óta meghódító tüneményes lány, és van az, amikor ki KELL adni egy lemezt. Na, ilyen Zséda „Rouge” című lemeze.

  • megosztás
  • kapcsolódó linkek

A rajongók szerint, nagyon is megérte három évet várni, Zséda 2008 év végén megjelent, sorrendben negyedik lemezére. Hát, nem tudom. A „Rouge” sok minden, csak igazán átgondolt alkotás nem. Zséda "Rouge" című új albuma - zenei sokszínűsége ellenére, minden ütemében 21. századi popzene, de nyugodtan kijelenthetjük, hogy sajnos. Zséda eddig abban volt jobb, több, hogy nem asszimilálódni akart, kerülte a közhelyese zenei és szövegbeli – az unalomig ismételgetett – sémákat. Mert hát, unalmas séma az van elég ugyebár. Ebben természetesen megoszlik a szakma véleménye, de ezt a bizonyos magyar popzenét sokan, sokféleképpen cincálták már szét, hogy még csak nehogy véletlenül is igényes, élvezhető zene folyjék végre a csapból is. Sajnos Zséda új lemeze, ezen séma szerint íródott, oly módon, mintha az lett volna a felkiáltás: Na, csináljunk akkor egy új Zsédát!

Sok a kellemetlen meglepetés, hiszen a „Megárad a szerelem” amellett, hogy rossz szám, teljesen Zséda-idegen, de sajnos a nagy dirrel-durral beharangozott „Fekete rúzs” is gyenge, bár ott legalább a refrén kellemes. Ami a többi dalt illeti akad még kellemetlenség, mint pl. a „Skorpió hava”, amelyben egy annyira béna férfihang nyöszörög, amely totál szétcsesz mindent, ami csak egy kicsit is jó lehetett volna a dalban. De nem ez az egyetlen béna vokál – vagy mi –, ugyanis az „És megindul a föld…” című, amúgy kicsit a szokásos magyar nem jó popsémákra támaszkodó számban újra megjelenik egy férfihang, amely azt mondja bizonyos pillanatokban, hogy „Yeah!”, de ezt kb. úgy ahogy itt leírtam. Ez egy ilyen igényes előadnál ne férjen már bele, bár lehetne mit mondani a hangszerelésről is, ami akár jó is lehetett volna, de ez a „Yeah!” kinyírta az egészet.

Természetesen nem csak gyengén sikerült dalok szerepelnek a lemezen. Ifj. Malek Miklós és Valla Attila „Valami vonzás” című szerzeménye kifejezetten jó, amelyben Zsédenyi Adrienn is megjelenik végre a lemezen. Telitalálat, amely nagyon sikeres lehetne a rádiókban, tévékben, de félő nem erre esik majd a választása a médiumoknak. Létray Attila és szintén Valla Attila szövegével fémjelzett „Ajtók mögött” is rendkívül erős dal, amely slágergyanús, bár kétségtelen, hogy ilyen is volt már…

A lemez legjobb dala végül is a Domján Edit fémjelzett „Szerelemben égni”, amely minden bizonnyal a 60-as években hatalmas rádiós siker lett volna, de manapság ez már kérdőjeles. Ettől függetlenül a dal remek.

Zséda hangja változatlanul a hazai énekesnő-mezőny felső szintjén van: a lemez platina-eladása is ezt mutatja, hiszen a közönség nagyon szereti őt. De a dalok és helyenként a hangszerelés ezúttal csalódást keltő. Lehet nem így kellett volna visszatérni három év után.

Joss Beaumont

A Mymusic értékelése: 5/10

Zséda: Rouge (Warner, 2008)

1. Karma
2. 2. Fekete rúzs
3. A skorpió hava
4. Ágnes balladája
5. És megindul a Föld...
6. Valami vonzás
7. Köszönet mindenért
8. Ajtók mögött
9. Voltam...
10. Megárad a szerelem
11. Csak játék
12. Szerelemben égni
13. Rajongás
14. Valahol

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább

2020. szeptember 26.

Ha temetsz, temess mélyre! - Make Them Suffer – How To Survive A Funeral

Make Them Suffer – How To Survive A Funeral (2020) | Nagyon nehéz helyzetben voltam, mert alapvetően bírom a bandát, viszont az előzetes dalokból nekem egyedül az Erase Me ütött csak akkorát, hogy elkezdjem várni a lemezt – plusz természetesen a lemez címe, mert az viszont telitalálat! Ebből a kétes alapszituációból pedig a végeredmény egyértelműen kibillentett, nézzük merrefelé! Tovább

2020. szeptember 12.

A vég? Dehogy! - Currents – The Way It Ends

Currents – The Way It Ends (2020) | A második (jó, legyen harmadik a házi kiadású Life – Lost-tal együtt, de mindenhol másodikat írnak) lemezével a Currents bizonyítja, amit két éve már az I Let The Devil In EP-vel eléggé határozottan megpendített: hogy nekik bizony helyük van a jövő metalcore nemzedékének térképén. Ezt pedig kőkemény riffekkel, okos dalszerkesztéssel, fejletépős üvöltésekkel és arénákért kiáltó refrénekkel teszik. Tovább

2020. szeptember 5.

A tuskóság trendi! - Emmure – Hindsight

Emmure – Hindsight (2020) | Nyolcadik alkalommal mondja meg Frankie Palmeri a frankót mindenkinek és talán senki nem lesz meglepve, amikor azt mondom, hogy markánsan azért nem változtak meg a játékszabályok az elmúlt másfél évtizedben. Szóval nyugodjon le mindenki, ismét el lesz küldve a fél világ a p***ába! Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky