3428 zenekar 12453 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2009. január 1. | Kerényi Áron

2008 tíz legjobb lemeze

Copyright:

Kis lendületet vettünk, nekifutottunk, és összeállítottuk az idei év legjobb nemzetközi albumainak listáját. Szubjektív lett, távolról sem reprezentatív, viszont ha még nem hallottad ezeket a lemezeket, akkor lehet, hogy itt az ideje.

10. Cut Copy – In Ghost Colors

Az ausztrál banda második albuma jól fémjelzi az idei év zenei fősodrát. Az In Ghost Colors szórakoztató egyvelege a 80-as évek szinti-popjának és a 90-es évek post-punkjának. Ez a fajta „disco-punk” köszön vissza az idei év többi nagy kedvencéről, mint a Teenagers, vagy a Hercules and Love Affair.

Ennyi azonban nem elég a dobogóhoz.

(Modular Interscope, 2008)

 

9. The Bug - London Zoo

Kevin Martin londoni producer egyik alteregója, a The Bug idei harmadik lemezével bekerült az év legjobban ünnepelt zenészei közé. A London Zoo-n elborult indusztriál hip-hop keveredik a nagyvárosokból kiszűrődő dubstep zajával, és ez a kombináció sokszorosan rányomta a bélyegét a 2008-as évre. Amit tavaly Burial hozott az Untrue-val, az idén Dj /rupture és a The Bug.

(Ninja Tune, 2008)

 

8. Kings Of Leon – Only By The Night

Az alternatívabb amerikai rock-bandák közül a Kings Of Leon volt 2008 egyik legnépszerűbbike. A zenekar negyedik nagylemezeként az Only By The Night rögtön a brit slágerlisták élén nyitott, és a kritikai fogadtatása is pozitív volt. Igazából semmi világmegváltó nincs az albumon, viszont nem is hoz szégyent a csapat hírnevére, így egy ideális 8-adik helyezett.

(RCA, 2008)

 

7. Coldplay – Viva La Vida Or Death And All His Friends

Chris Martinék idei visszatérése mellett szó nélkül elmenni ostoba sznobság lenne. A Coldplay rajongói az X&Y óta csak szűkebb baráti körben merték felvállalni szerelmüket, 2008 után viszont megint felvehetik majd a turné-pólókat, amit senki se mulasztott el beszerezni a zenekar budapesti látogatása alkalmával. A Viva La Vida-val a Coldplay megtalálta a helyét 2008-ban, és ezért, valamint a budapesti koncert elvitathatatlan érdemeiért jár ez a helyezés.

(EMI, 2008)

 

6. Erykah Badu – New Amerykah Part One

Erykah Badut a ’90-es évek vége óta csak a neo-soul first lady-jeként szokták emlegetni, utalva ezzel az amerikai alternatív r’n’b és soul kultúra alapvető átformálásában játszott szerepére. Idei lemezével pedig bebizonyította, hogy az igényes, belassult soul ütemeknek és a gyönyörű fekete énekhangnak 2008-ban is van létjogosultsága. A New Amerykah így az év egyik legkellemesebb, és ugyanakkor legtartalmasabb lemeze is lett.

(Motown, 2008)

 

5. Benga – Diary Of An Afro Warrior

Ha meg kéne hívnom az idei év egyik legmeghatározóbb dj-jét egy fellépésre, úgy, hogy remélhetőleg egy élvezhető bulit is csináljon, akkor valószínűleg Benga-ra esne a választásom. A brit producer már az ezredforduló óta gyártja szorgosan a dubstep ütemeket, mégis idei albuma az egész stílus egyik legjobban várt megjelenése volt. A Diary Of An Afro Warrior sokkal energikusabb, mint a legtöbb dubstep produkció, és így sokkal szélesebb közönséghez tudott sikeresen eljutni. A dubstep a ’00-ás évek végének egyik legmeghatározóbb elektronikus zenei stílusa lesz, hála többek közt Bengának is.

(Tempa, 2008)

 

4. Hot Chip – Made In The Dark

A Hot Chip-et nem véletlenül nem említettük az idei év felkapott electro/szinti-pop csapatai közt, ugyanis Alexis Taylor zenekara jóval többet tesz, mint a ’80-es évek new wave-jét élesztgeti. A Made In The Dark ugyan nem ütött akkorát, mint a 2006-os Warning, mégis, a Hot Chip neve bármilyen produkció kontextusában, legyen az akár a Dj-Kicks sorozat, vagy épp a saját remixeik, egyelőre biztos minőséget jelent.

(Astralwerks, 2008)

 

3. Lykke Li – Youth Novels

A svéd énekesnő tavaly ilyenkor sok zene blog éves szám-összesítésén ért el dobogós helyezést. Azóta idén megjelent a teljes szólólemeze, és ezzel kilépett a három számos blog-kedvencek közül, egyenesen a rivaldafénybe. Lykke Li kedves, sokszor szinte szégyellős hangja hamar beférkőzött a lemez-gyűjteményekbe, és még a legszigorúbb kritikusok is kedves szavakkal illették a korongot. A Youth Novels nem több, és nem is kevesebb, mint egy tökéletes pop-lemez, és igen, manapság ez bőven elég a dobogóhoz.

(Atlantic/ADA, 2008)

 

2. Portishead – Third

Nem tudom, mennyire illendő, hogy a második helyet egy régi come-back kapja, de a Portishead hosszú ideje várt Third című albuma kétségtelenül megérdemli. A ’90-es évek trip-hopjának megkerülhetetlen zenekara 6 év hallgatás után a ’00-ás évek második félben nem hogy öregesen, vagy elmaradottan, hanem épphogy egy meglehetősen előremutató hangzással álltak elő. A Third így kétségtelenül 2008 egyik legjobb albuma.

(Mercury, 2008)

 

1. TV On The Radio – Dear Science

Az idei év legjobb albuma címet pedig a TVotR lemeze kapja. Az amerikai rock-banda zenéjét szerintem félrevezető experimentálisnak nevezni, mert annál sokkal élvezetesebb, mint amit ez a kifejezés sugall. Ugyanakkor mégis használnom kell nekem is ezt a kifejezést, mivel a Dear Science képes volt idén arra, amire csak elég kevesen: valami újat tudott felmutatni. És attól még, hogy ez ilyen egészen megfoghatatlan, ha végighallgatjuk az albumot párszor, akkor nem marad kétségünk a felől, hogy a lemeznek itt a helye a lista élén.

(DGC/Interscope, 2008)

 

Kerényi Áron

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább

2020. szeptember 26.

Ha temetsz, temess mélyre! - Make Them Suffer – How To Survive A Funeral

Make Them Suffer – How To Survive A Funeral (2020) | Nagyon nehéz helyzetben voltam, mert alapvetően bírom a bandát, viszont az előzetes dalokból nekem egyedül az Erase Me ütött csak akkorát, hogy elkezdjem várni a lemezt – plusz természetesen a lemez címe, mert az viszont telitalálat! Ebből a kétes alapszituációból pedig a végeredmény egyértelműen kibillentett, nézzük merrefelé! Tovább

2020. szeptember 12.

A vég? Dehogy! - Currents – The Way It Ends

Currents – The Way It Ends (2020) | A második (jó, legyen harmadik a házi kiadású Life – Lost-tal együtt, de mindenhol másodikat írnak) lemezével a Currents bizonyítja, amit két éve már az I Let The Devil In EP-vel eléggé határozottan megpendített: hogy nekik bizony helyük van a jövő metalcore nemzedékének térképén. Ezt pedig kőkemény riffekkel, okos dalszerkesztéssel, fejletépős üvöltésekkel és arénákért kiáltó refrénekkel teszik. Tovább

2020. szeptember 5.

A tuskóság trendi! - Emmure – Hindsight

Emmure – Hindsight (2020) | Nyolcadik alkalommal mondja meg Frankie Palmeri a frankót mindenkinek és talán senki nem lesz meglepve, amikor azt mondom, hogy markánsan azért nem változtak meg a játékszabályok az elmúlt másfél évtizedben. Szóval nyugodjon le mindenki, ismét el lesz küldve a fél világ a p***ába! Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky