2008. december 5. | Egres
Katy Perry: One of the Boys | Naiv(nak látszó) tekintetű 23 éves fekete hajú, tündi-bündi, rózsaszín kisnadrágos lány, cseresznye formájú csatokkal a hajában. Na ő Katy Perry, legalábbis ami elsőre 'lejön' belőle.
A nagyon vallásos nevelést kapott lány, mára, mint egy kis hernyóból lett pillangó kibújt a burkából. Ez abból is látszik, hogy míg első lemeze, még 2001-ből a keresztény gospel stílusban íródott, ez a mostani, a One of the boys már jóval populárisabb, vadócabb lett.
Amerikában falják Katy stílusát, utánozzák a lányok, a rúzsának színét, a kisnadrágját, azt a Pin-up stílust, amit mutat magából. Most újabb lépést tett a popikonná válás felé, amikor játékbaba formájában született újjá!
Perry-nek botrányairól olvashatunk, számtalan médiában. Mikor éppen, milye villant ki egy-egy díjátadón, vagy csókolózott-e lánnyal, vagy sem és az egyik legnagyobb zene letöltő portál tops songs listáján folyamatosan az elsők között vannak dalai.
Az új CD címe, One Of The Boys. A címadó dal egy tini filmsorozat betétdalának tökéletes, de eléggé jellegtelen lett. Az I Kissed a girl, nemhiába lett a rádiók és zenei csatornák favoritja, fülbemászó, ritmusos és Katy hangszíne sem annyira negédes, gügyögős ebben a számban.
Az albumon szereplő számok közül nem mindre mondható el, hogy ennyire szürreális lenne, de vannak erős szövegűek. A Ur So Gay szövege éles kritika, bizonyos férfiakról, a klipjét is éles kritikák érték, amiben barbie babákkal szemléltetik a dolgokat (ami önmagában is kiváltott ellen reakciókat, mivel gyerek játékokról van szó).
És ha nem lenne elég, a harmadik dal is hasonló az előzőekhez. A Hot n Cold házasságról szól, amiben a srác választhat: vagy megfutamodik és a lány örökké a nyomában lesz, vagy elveszi feleségül és majd lesz valami. A nő megint csak felülemelkedik a pasin.
A többi dal nem ennyire nyers, de azok is megállják helyüket.
Nehéz eldönteni milyen is a műfaj, néhol rock, néhol disco, (inkább ez a hangsúlyosabb) néhol pop beütés hallik ki. Katy Perry egy jelenség, kicsit Amy Winehouse-os, kicsit Lily Allene-s, mások által Madonnához hasonlított, egyszóval egy érdekes egyveleg, ami mögött egyelőre nem jött ki a saját egyéniség.. Talán majd a következő lemezen. Az album, nagyon feminista, a férfiakat lenéző és mellékszereplőnek tekintő. Lásd a Mannequin című számban a pasi, csak egy próbaba, érzelmek nélkül. Az If You Can Afford me-ben pedig átveszi a férfi szerepét és a lány irányít.
Egres
A MyMusic értékelése: 7/10