2008. november 27. | Bankos Zsu, Neményi Márton

Soffi: Itt végre kiadhatok magamból mindent

Egy punkzenekar énekesnőjéről sok mindent feltételez az ember, de azt biztosan nem, hogy képzett énekesnő, aki jazzt tanult. Pedig Pete Zsófia, a Soffi zenekar frontembere igen. Nem titkolt vágya európaszintű zenét játszani, és kinevelni belőlünk a „nyomi hős” fogalmát. Többek között erről is beszélgettünk egy belvárosi kávézóban.

A blogodon felháborodásodat fejezted ki, mert a kiadó termékként próbált meg titeket eladni. Hogy álltok ezzel most?
- A kiadónak nyilván az a dolga hogy eladja a lemezt, ennek értelmében természetes hogy „termék” vagyunk a számára, ez érthető, csak nehezen veszi be az ember gyomra.  Azt hiszem az elején egy kicsit alábecsültek minket, ezért gondolták azt, hogy nekik kell minket kitalálni, de viszonylag hamar sikerült egy konszenzust kialkudnunk, miszerint a hitelesség lesz a mi védjegyünk. A videóklip elkészülése után éreztük úgy, hogy végre el is hiszik, hogy minket nem kell kitalálni, mert már kitaláltuk magunkat.  Azóta közelebb is kerültünk egymáshoz.

Ez a „kitalálás” zenekaron belül hogy épül fel?
- A gitárosunk, Frici a zenekar öregapja, ő írja a számokat, ő álmodja meg, hogy mi hogy legyen. Laca és Dani, a dobos és a gitáros inkább zeneileg vannak benne, a riffeket és a szerkezeteket ők találják ki. A Soffi zenekar ízéért, az arculatáért, a hangulatáért úgy gondolom, hogy én felelek. Én énekelek, én vagyok a frontember, így én határozom meg az arculatot.

Ellentét akad közöttetek emiatt? Kié az utolsó szó?
- Persze, hiszen neki is van egy egészséges egója, meg nekem is. De mostanra már mindenki megtalálta a helyét a zenekarban, és nem adódik ebből olyan nagy probléma. Később lehet, de ezt még nem tudhatjuk.

Hogy zajlik nálatok a zenekari munka?
- Frici írj a számokat, én pedig néha felmegyek hozzá, és turkálok a dolgai között. Ez azért vicces, mert néha olyan számokból lesznek a kedvencek, amiket ő közben el is felejt. Ő csak játszik és néha dúdolgat hozzá valamit, amit felvesz kazettára. Én pedig kukázgatok a kazetták között...(nevet) és ha találok valamit, ami mindkettőknek tetszik, akkor azt elviszem, írok rá szöveget. Aztán a próbateremben elkzedjük összerakni, és ott is derül ki, hogy mit tud a szám, hogy jól szól-e, és hogy milyen. A ritmusszekció dönti el, hogy milyen legyen a szerkezete: hol legyen kiállás, hol hozzuk vissza a gitárt. Az is előfordulhat, hogy ott helyben írunk hozzá egy másik refrént.
De egyébként feldolgozás zenekarként kezdtük. Volt néhány számunk, de elkezdtünk játszani olyan zenekarok dalait, amilyenek mi is szerettünk volna lenni. Feldolgoztunk Ramones számokat, Stinget, és főleg férfi énekessel rendelkező punk zenekarokat is. Én baromi jól szórakoztam, hiszen azáltal, hogy nem egy női énekest kell lemásolnom, tök nagy szabadságot kaptam, és senki nem várta el tőlem, hogy ugyanúgy énekeljem el a dalokat. Ilyenkor muszáj is valamennyire magamévá tenni a számot, így minden feldolgozásunk kapott egy kis Soffis ízt.

Még mindig játszotok feldolgozásokat?
Zs: Persze, kell. Főleg, amíg nem annyira ismert a zenekar. Akárki akármit is mond, az emberek akkor kezdenek el ugrálni és sikítozni, ha egy számot felismernek. Mostanra ez úgy néz ki, hogy 15 számból max. 5 feldolgozást játszunk, de ezt is nagyon beleszúrkálva.

A Tough című dalnak miért lett magyar verziója (A csajodnak)?
- Fura dolog volt, kaptunk egy lehetőséget még nagyon régen a Petőfi Rádió átalakítása előtt. Akkoriban a nyolcas stúdiót használhatták a feltörekvő zenekarok, és mi ott felvettünk három számot, ezek közül az egyik a Green Light volt, de nekem eszembe nem jutott volna, hogy ezt beválogatják bárhova is. Egy ismerősöm szólt, hogy megújul a Petőfi, és a mi számunkat is beválogatták, de nem gondoltuk volna, hogy ez így kinövi magát. Azon a CD-n, amiről a Green Lightot kiválasztották, a dal magyar verziója is rajta volt, valamiért a rádió döntött úgy, hogy az angolt akarja, a Tough című nótát viszont magyar szöveggel játsszák. Erre a dalra egyébként véletlenül sikerült jó magyar szöveget írni. Nem hiszem, hogy tudok jó magyar szövegeket írni, sőt baromi kritikus vagyok a magyar szövegekkel, úgy a sajátommal, mint máséval.

Nincs jó magyar szöveg, vagy itthon nem tudnak jó magyar szöveget írni?
- Magyarországon úgy kezdődik a dalírás, hogy a zenész leül, fogja a gitárját, zenélget és elkezd rá kamuzni egy angol szöveget, azokat a szavakat használva, amelyeket ő is szokott hallania a kedvenc angol zenéiben. Ennek eredményeként megszüketik egy nagyon konkrétan angolszász ritmizálású dallam, amihez ő persze a művészi lelkületével ragaszkodik. Ezek után megpróbálnak a zenére erőszakolni egy magyar szöveget, aminek persze teljesen más a ritmizálása. Azért is születnek baromi kínos számok, mert a magyar nyelv lüktető ritmusát nagyon nehéz  ráerőltetni az angolszász dallamosságra. Hiába jók a szövegek, nem stimmel a dolog. És mivel nálunk ís ily módon születik a dallam, angolul pedig tudok szöveget írni, teljesen indokolatlan lenne magyar szövegeket írni. Ráadásul nagyon ritkán sikerül ezt jól elsütni. Ezért vannak zömmel angol nyelvű dalaink. De nem hiszem, hogy ennek problémának kellene lennie. A mi zenénk a 15-35 éves korosztálynak szól, akik amúgyis külföldi zenéket hallgatnak, ezért furcsának tartanám, ha ellenségesen fogadnák a mi angol nyelvű zenénket.

Csajok, sztárság, szerelem, erről szólnak a dalok. Nem a legtipikusabb punk témák...
- Nem, de ebben van egy nagyadag önkritika. Azért is lett a lemez címe Sugarpunk. Mi nem politizálunk, mi nem haragszunk senkire, nem lázadunk senki ellen. Mi szeretjük a punk zenét, szeretjük ha prögős és hangos és zúz, de alapvetően nem haragszunk senkire, nem bántunk senkit.

Mennyi időt töltöttetek a stúdióban?
- A lemezfelvétel durván két hónap munkája volt, persze ez nem állandó elfoglaltságot jelentett. Én az én részemet három nap alatt letudtam. Egyrészt, mert a dalokat már sokat játszottuk koncerten, másrészt én azért valahol képzett énekesnő vagyok, jazzt tanultam nagyon sokáig. Ennek köszönhetően az ember nagyon odafigyel az intonálásra meg ilyenekre, és így nem kellett újraénekelni hamisság miatt.

A jazz nem hiányzik?
- Nem. Azt hiszem azok közé az emberek közé tartozom, akik ismerik a jazzt, értenek hozzá, de nem szeretik.

Ezek szerint tudatosan váltottál jazzről punkra?
- Nem, nekem annyi közöm volt a punk zenéhez, hogy 13-15 évesen volt egy korszakom, amikor ezt a zenét hallgattam. Aztán a társaság hatására mentem az árral, és elkezdtem jazzt tanulni, amiért a mai napig áldom az agyam, mert nagyon sokat merítettem belőle. Aztán ez lecsengett, és nem is voltam benne túl sikeres. Nincs különlegesen jó hangom és nem voltam túl tehetséges.

Hogy találkoztál a fiúkkal, Fricivel, Lacával és Danival?
- Egy ismerősöm, akinek már előtte is írtam angol dalszövegeket,  szólt, hogy a Fricinek kellene szövegeket írni, én pedig igent mondtam. Találkoztam Fricivel, megmutatta a zenéket, elkezdtem énekelni, tetszett neki, maradtam.

Már akkor is Soffiként zenéltetek?
- Igen, az első négy-öt próba után Soffi lettünk. Nekem előtte volt egy zenekarom, amit Com licensa -nak hívtak, soha nem lett belőlünk semmi, mert senki nem bírta megjegyezni ezt a nevet. Ezért lett olyan nevünk, ami könnyen megjegyezhető. Mindenfélét kitaláltunk, és a Soffi maradt belőle.

Térjünk vissza kicsit a jazzra.  Azt mondtad, abban nem voltál jó. Ebben az vagy, vagy ebben nem is kell olyan jónak lenni?
- Egyrészt nem kell olyan jónak lenni, másrészt most először vagyok egy olyan zenekarban, hogy minden ami bennem van , kitör belőlem, mint egy vulkán. Itt végre kiadhatok magamból mindent. Valakinek tetszik, valakinek nem, én k***a jól érzem magam a színpadon.

Kötsz kompromisszumokat?
- Zeneileg mindenképpen alárendelem magam annak a prozódiának, amit a nóta diktál. Frici ilyen szempontból hajthatatlan, mindennek ott kell lennie, ahova ő megálmodta.
Persze, azért okosabb mondanivalóm is lenne, mint amiket a számokba beleírunk, de úgy gondolom, hogy nincs rá szükség.

És lesz?
- Elképzelhető, még nem tudom.

Maradjunk a jelennél. Milyen a viszonyotok más punkbandákkal?
- Nagyon jó. Kazinbarcikán van egy nagyon kemény punkzenekar, az Utolsó alkalom, velük például nagyon jól összebarátkoztunk, Rotten, az énekes már tiszteletbeli borsodivá is avatott, és én erre nagyon büszke vagyok. De a többi zenekarral is hasonló a viszonyunk. Laca, a dobosunk a C.A.F.B.-ben dobolt, ami egy kultikus punkzenekar, és innen még megmaradtak a jó kapcsolataink.

Mennyiben tükrözi a lemez az igazi, koncerten hallható Soffit?
- Koncerteken sokkal keményebbek, zúzósabbak vagyunk, ez a lemez kicsit mainstreamebbre sikeredett, mint amilyenek vagyunk. A zenénk élőben nagyot üt, nagyot szól, de ha a kocsiban, vagy otthon hallgatsz zenét, akkor másra vágysz, és ilyenkor jó a lemez.

Melyik a kedvenc dalod a lemezről?
- Nagyon szeretem a Back Off című számot, zeneileg a Shine your light-ot, a szívem csücske pedig a Why Bother. Ragaszkodtam ahhoz, hogy legyen egy nyálasabb szám, és a szöveget is komolyabban vettem.

A blogodon olvastam a következő bejegyzést: „Valahol még mindig kicsit nyominak tartjuk magunkat. Rajongunk a nagyvilág sztárjaiért, de ha magunk közül kell hőst választani, olyant keresünk, aki ugyanúgy egy kicsit nyomi, mint mi, és felháborodunk, ha valaki profi akar lenni, mert eleve képtelennek tartjuk azt, hogy közülünk valaki profi legyen.” A Soffi profi?
- Nem.

És nem is akartok azok lenni? Vagy kicsit nyomin vagytok profik?
- Ez egy jó kérdés...Hm... most megfogtál... Én a profizmusra törekszem, európaszintű zenét szeretnék csinálni annak minden előnyével és hátrányával.

Ez mit jelent?
- (Nevet) Passzoljon a prozódia a dallammal, ezzel kezdődik. Csinálhattuk volna a dalokat magyarul is, és akkor folyamatosan csiszolgathatnánk a köznépnek. Örömzenélésből csináljuk, de a terv az, hogy profik legyünk.

És mitől váltok profivá? Teltházas koncertek? Aranylemezek?
- Nem, a profizmus belülről jön, egyfajta igényesség, az igény arra, hogy paszoljon a dolog, hogy ne legyen olyan lábszagú. Akkor profi valami, ha nem próbál utánozni, hanem önmagában valami újat mutat. Akkor lesz egyedi, és nem hasonlítgatják. Szeretném, ha mi is profik lennénk.

Köszönjük a beszélgetést!

Soffi legközelebb:

12.05. Budapest, Vörös Lyuk
12.06. Siófok, Art Rock Caffe
2.06. Budapest, Vörös Lyuk

Bankos Zsu, Neményi Marci