2008. november 25. | burlesque

Klasszikusok | Pink Floyd: The Wall

Habár a ’The Wall’ csak egy a zseniális Pink Floyd-albumok közül, helye mégis megkérdőjelezhetetlen a klasszikus lemezek között. De miért is olyan fontos ez a 81 perces Roger Waters-látomás?

Ha röviden akarunk válaszolni a fenti kérdésre: a ’The Wall’ egész egyszerűen a hetvenes évek második felének egyik legjobb rockalbuma. A Pink Floyd akkor alkotott egy újabb alapművet, mikor a pályatársak – Led Zeppelin, Deep Purple, Genesis, Yes – gyakorlatilag beleálltak a földbe. Más kérdés, hogy ugyanez Watersékkel is megtörtént, ráadásul nem is olyan sokkal ’The Wall’ megjelenése után.

Az 1973-as ’The Dark Side Of The Moon’, valamint a két évvel későbbi ’Wish You Were Here’ sikerének köszönhetően a hetvenes évek közepéig a Pink Floyd tagjai a világ tetején ücsöröghettek. Noha a zenészek viszonya már a fent említett lemezek készítésekor feszült volt, Waters jobbnál jobb ötletei egy ideig háttérbe szorították a bandán belüli problémákat. Rick Wright billentyűs némileg ugyan perifériára szorult, de a punk térhódítását – néhány fricskától eltekintve – sikeresen átvészelte az együttes. Ehhez nem kellett más, mint egy zeneileg átlagosnak mondható, ám valamiért mégis hátborzongató, rideg album, az ’Animals’. Az orwelli gondolatokat magáévá tevő Waters ezzel a gitár- és szövegcentrikus koronggal reagált Johnny Rottenék harsány kukorékolására. A hallgatók többsége nem is tudott igazán mit kezdeni a lemez dalaival: legtöbben csak a disznós-erőműves borító miatt emlékeznek az albumra. Az ’Animals’-szel a Pink Floyd ugyan nem győzött, de nem is szenvedett vereséget.

A ’The Wall’ koncepciója az 1977-es ’In The Flesh’ turnén kezdett összeállni Waters fejében. A körút montreáli állomásán a basszusgitáros dühbe gurult, miután egy nagyhangú – feltehetően ittas – néző meglehetősen agresszíven követelte, hogy a banda azonnal kezdjen bele a ’Careful With That Axe, Eugene’ című dalba. Waters nemes egyszerűséggel leköpte az illetőt, ám rögtön ezután meg is bánta tettét. Az események hatására Waters elhatározta, hogy lemezt ír a közönségétől, majd pedig az egész világtól elidegenedő, maga köré falat építő rocksztár történetéről.

A zenekaron belüli demokráciát végképp felszámoló Waters gyakorlatilag egyedül hozta össze a ’The Wall’ anyagát, de azért David Gilmour is előállt egy-két dallal. A végeredmény így egy elvont, helyenként kissé nehézkes, ám kétségkívül remek szerzeményekkel teletűzdelt album lett. A lemez a húzós slágerek (’Another Brick In The Wall (Part II)’, ’Comfortably Numb’, ’Run Like Hell’) mellett elsősorban hangulatos (’Another Brick In The Wall (Part I)’, ’Don’t Leave Me Now’) és drámai (’Mother’, Goodbye Blue Sky’, ’Hey You’, ’The Trial’) kompozícióival hódított – már ami a zenét illeti. A címre tekintve ugyanis minden épeszű embernek elsőre beugrott a berlini fal. Noha a ’The Wall’ alapkoncepciójának semmi köze sem volt a világ kettéosztottságának szimbólumához, Waters is tisztán látta a párhuzamot, így nem csoda, hogy a fal ledöntését követően éppen Berlinben adta elő az album teljes anyagát.

Az 1979-ben megjelent ’The Wall’ természetesen óriási siker lett – nem véletlenül. A kétlemezes mű rendkívül összetett, dalai pedig úgy állnak össze kerek egésszé, hogy közben mindegyik megállja a helyét önmagában is. Az album hossza ellenére a fontosabb szerzemények a korábbiaknál sokkal tömörebbek, nem túl terjengősek. Tulajdonképpen nincsenek is központi dalok: sehol egy ’Echoes’, egy ’Time’, egy ’Shine On You Crazy Diamond’ vagy egy ’Dogs’. A ’The Wall’ számai egyenértékűek, laza hálót alkotnak.

A ’The Wall’ a klasszikus rockzene, ezzel együtt pedig a Pink Floyd hanyatlásának (vég)terméke. Nem tökéletes album – néhol kimondottan lapos, majdhogynem unalmas –, de mindenképpen fontos láncszem mind a Pink Floyd életművében, mind a progresszív rockzene történetében.

burlesque

A MyMusic értékelése: 9/10

Pink Floyd: The Wall (1979. november 30., Columbia)

1. album

1. In the Flesh? – 3:19
2. The Thin Ice – 2:29
3. Another Brick in the Wall (Part I) – 3:09
4. The Happiest Days of Our Lives – 1:50
5. Another Brick in the Wall (Part II) – 3:59
6. Mother – 5:33
7. Goodbye Blue Sky – 2:47
8. Empty Spaces – 2:08
9. Young Lust (Roger Waters – David Gilmour) – 3:31
10. One of My Turns – 3:36
11. Don't Leave Me Now – 4:16
12. Another Brick in the Wall (Part III) – 1:14
13. Goodbye Cruel World – 1:14

2. album

1. Hey You – 4:41
2. Is There Anybody Out There? – 2:40
3. Nobody Home – 3:24
4. Vera – 1:33
5. Bring the Boys Back Home – 1:27
6. Comfortably Numb (David Gilmour – Roger Waters) – 6:21
7. The Show Must Go On – 1:36
8. In the Flesh – 4:16
9. Run Like Hell (David Gilmour – Roger Waters) – 4:23
10. Waiting for the Worms – 3:58
11. Stop – 0:30
12. The Trial (Roger Waters – Bob Ezrin) – 5:19
13. Outside the Wall – 1:43