2008. október 27. | burlesque

Újra dübörög és mi szeretjük – AC/DC

AC/DC: Black Ice | Nyolc évvel a remek ’Stiff Upper Lip’ után új albumot adtak ki Angusék. A ’Black Ice’ nem tartozik a banda legjobb öt lemeze közé, de azért igen izmosra sikeredett.

Valójában nem is tudnék olyan AC/DC-korongot mondani, amely kifejezetten rossz lenne. Legfeljebb a nyolcvanas években csúszott be egy-két gyengébb munka (’Flick Of The Switch’, ’Fly On The Wall’), zseniális albumokban viszont nem szűkölködik az együttes: a ’Highway To Hell’, a ’Back In Black’, valamint a ’The Razors Edge’ ma is alapműveknek számítanak.

Az 1990 óta megjelent lemezek vegyes képet mutatnak – szerencsére nem minőség szempontjából. Az 1995-ös ’Ballbreaker’-t egészen kiváló dalok alkotják, melyek azonban valamivel lágyabban szólalnak meg, mint mondjuk a ’Highway To Hell’ nótái. A nyolc évvel ezelőtti ’Stiff Upper Lip’ ellenben nagyon is kemény lett. Az AC/DC gyakorlatilag ezzel a két albummal összegezte, hogy miről is szól a Brian Johnson-éra – akkor vajon mi újat hozhat a ’Black Ice’?

A válasz: semmi egetverőt. Az AC/DC eddig sem variált sokat a zenéjén, és most sem teszi ezt. Ehelyett Angusék írtak tizenöt pofás nótát, melyek közül nyugodt szívvel elővehetik bármelyiket a 2009-es turnén. Egyszóval azt kapjuk, amit vártunk: egy tökös rocklemezt.

Az AC/DC tagjai ezúttal a középtempós dalokat részesítették előnyben, ennek ellenére a ’Black Ice’ egyáltalán nem unalmas. A Young fivérek szokásának megfelelően az album kezdőszáma, valamint a címadó dal is frenetikus: bombasztikus riffek, feszes dobtémák, nem túl bonyolult, de annál hatásosabb Angus-szólók jellemzik a ’Rock ’N Roll Train’-t és a ’Black Ice’-t – talán ez a két legjobb szerzemény a lemezen. Persze van még jó néhány szám, amely egyből megragad az ember agyában: remekül sikerült a ’Big Jack’, valamint a csapat egy korábbi kompozícióját, a ’Given The Dog A Bone’-t eszünkbe juttató ’War Machine’ is.

Üde színfoltja az albumnak a hangulatos ’Rock ’N Roll Dream’, mely az AC/DC dallamosabb oldalát mutatja meg nekünk. Szó se róla, érdekes próbálkozás, de így sem lóg ki a többi nóta közül, hiszen kellőképpen energikus. Ugyancsak nagy favorit lehet a ’She Likes Rock ’N Roll’, valamint a ’Stormy May Day’ – utóbbiban Angus megmutatja, hogy slide-ozni is kiválóan tud.

Szerencsére a többi dallal sincs semmi gond, és talán ez az egyenletesség a lemez legnagyobb erőssége. Lehet, hogy a ’Black Ice’ nem hasonlítható a ’Highway To Hell’-hez vagy a ’Back In Black’-hez, az viszont biztos, hogy a ’Stiff Upper Lip’ szintjét simán eléri. Rajongóknak a ’Black Ice’ kötelező, de azoknak is bátran ajánlhatjuk, akik csak most ismerkednek az AC/DC megunhatatlan zenéjével.

A friss album tehát már kapható, most már csak a márciusi koncertre kellene valahogyan jegyet szerezni…

burlesque

A MyMusic értékelése: 8/10

Számlista:

1. ’Rock ’N Roll Train’
2. ’Skies On Fire’
3. ’Big Jack’
4. ’Anything Goes’
5. ’War Machine’
6. ’Smash ’N Grab’
7. ’Spoilin’ For A Fight’
8. ’Wheels’
9. ’Decibel’
10. ’Stormy May Day’
11. ’She Likes Rock ’N Roll’
12. ’Money Made’
13. ’Rock ’N Roll Dream’
14. ’Rocking All The Way’
15. ’Black Ice’