3427 zenekar 12457 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2008. július 17. | déka

Scarlett Johansson újra megmutat magából valamit - videó!

Copyright:

Még alig robbantott a színészalbumok között is rendhagyó lemezével Scarlett Johansson, még ki sem futott a dolog, máris új EP-vel kedveskedik rajongóinak (és kergeti őrületbe a többieket, akik szerint már a Tom Waits feldolgozások is nevetségesek). A kurrens kiadványon az szintén Waits dalok, és egy Cure-klasszikus szerepel, de ami pedig a lényeg; mindez live-ban!

Sajnálatos módon (avagy szerencsére), a hangzóanyagot – digitális formátuma miatt lemezről ugye nem beszélhetünk – csak az iTunes forgalmazza, exkluzív volta pedig exkluzív tartalmat sejttet. A dalok listája alapján azonban nem sok meglepetéssel szolgál a Live Session.

Öt, az Anywhere I Lay My Head-ről is ismerős Waits nótán kívül - nem túl fantáziadúsan - felkerült még egy Waits-feldolgozás (ez az Innocent When You Dream lesz a Franks Wild Years-ről), és a fekete ló Cure nóta, a Boys Don’t Cry. Mivel a cím Live Session, ScarJo kisasszony a dalokat feltételezhetően élőben adja elő, session-zenészek kíséretében, kiknek kilétét jótékony homály fedi, valószínűleg azonban a „Dave Sitek haveri körből” válogatott muzsikusokról lehet szó.

Az iTunes-os hallgatók – akik már szembesültek az alkotás kreditjeivel – kommentjeikben látványosan lehúzzák a Live Sessiont, még a Boys Don’t Cry Doors-os beütésű előadása sem nyeri el a tetszésüket. Egyesek hozzáfűzik, hogy most már érthető, miért fordulnak a színésznők menő elektronikus zenei producerekhez (menő effektekkel ugye, melyek elfedik az énekhang képzetlenségét), mikor lemezt szeretnének készíteni.

Sajnáljuk ScarJo, az Anywhere I Lay My Head egész ígéretes kezdetnek bizonyult. Reméljük nem derül ki, hogy mégsem lesz erős a folytatás. Mindesetre, ne adjunk a gonosz kommentelők minden szavára, inkább hallgassuk meg mi is mielőbb a Live Sessiont, hogy kiderüljön, milyen a szőke szépség új oldala.

déka

Live Session EP:

01 Anywhere I Lay My Head
02 Innocent When You Dream
03 Falling Down
04 I Wish I Was in New Orleans
05 Green Grass
06 Who Are You?
07 Boys Don't Cry

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2021. február 25.

Használj ki! | PVRIS

PVRIS – Use Me (2020) | Az áll a Wikipédia ide vonatkozó cikkében, hogy a PVRIS egy amerikai rock együttes. Nos, ezt már a második album után is erősen megkérdőjeleztem volna, most viszont egyértelműen cáfolnám! A PVRIS olyan vegytiszta popegyüttes, hogy már abban is kételkednék, hogy Lynn Gunn tudja-e még egyáltalán, hogy hogyan kell fogni egy gitárt… Tovább

2021. február 14.

Machine Gun Kelly poppunk babérjai

Machine Gun Kelly – Tickets To My Downfall (2020) | Amikor először szembejött ez a szőke srác a Sleeping With Sirens – Alone című klipjében, egyáltalán nem értettem, hogy mégis mire ez a nagy hype körülötte. Sőt, a rapes albumait nem is komálom a mai napig sem, úgyhogy amikor jött a bejelentés, hogy stílusváltás következik, nagyon kíváncsi lettem. Egy hajdani rapstar fogja megreformálni a 2020-as poppunk színteret? Ugyan már... Tovább

2021. február 11.

Ez miért működik bárkinél is? | Neck Deep

Neck Deep – All Distortions Are Intentional (2020)|Negyedik lemezéhez érkezett a walesi poppunk brigád, én pedig hiába csinálok akármit, egyszerűen nem értem, hogy miért népszerű a Neck Deep. Közel 40 perc alatt összesen 5 percnyi érdekességet nem tudnék összeszedni a hallottakból, és még az is csak maximum középszerű lenne. Tovább

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky