2008. június 4. | Fodor Csaba
Az igen nagy nevű Bad Religion június 11-i koncertjén az eddig talán ismeretlen The PFL nevű hazai együttes lesz az előzenekar. A bandában a gitáros, és vokalista szerepét betöltő, egyébként alapító tag, Skolák Péterrel beszélgettünk egy sör mellett arról, hogy kik is ők valójában, hogy kerültek a PECSA színpadára, és legfőképp, mit keres a zenéjük Hollywoodban.
Annak ellenére, hogy bő két hét múlva a huszonnyolc éve sikeresen fennálló Bad Religion előtt játszotok a PECSA-ban, elég kevesen ismerik a zenéiteket, kevesen láthattak titeket élőben. Hülye kérdés, de némiképp, definiálnád a könzönségnek a zenéteket, a stílust, amit képviseltek?
- Először is szeretném leszögezni, hogy nem vagyunk emo-k, habár még mindig ez a meghatározás van kint az egyik közösségi site-unkon. Már eljutottunk arra a pontra is, hogy nem hívhatjuk magunkat punknak sem, mert egy csomó portálon beszóltak, hogy nem vagyunk azok, közünk sincs ahhoz a stílushoz, erre mi: Whatever?!? Emiatt a pop-punkot sem akarjuk túlzottan használni, ezért azt mondanám, hogy powerpopba sorolható a zenénk, ami szerintem kurva jól hangzik.
És ez hogy illik a Bad Religion elé, hisz ők vérbeli punkot játszanak, bármennyire is lettek, úgymond pop-ok ismertségük révén?
- Sehogy és ezért meg is fognak minket dobálni, szerintem. Valójában nem hiszem, hogy annyira nem férnénk el előttük, de volt egy-két visszajelzés arról, hogy nem igazán vannak feldobva egyesek az előzenekari posztunk miatt. A lényeg számunkra az, hogy legyenek emberek, akik élvezik a koncertünket, és beindulnak a zenénkre. Mi mindent meg fogunk tenni a jó buli érdekében!
Hogyan sikerült elintéznetek egyáltalán, hogy ott játszhassatok?
- Hallottuk, hogy jön a Bad Religion Magyarországra és gondoltuk megér egy próbálkozást, ha felkeressük a szervezőket, hátha látnak bennünk némi fantáziát ahhoz, hogy egy ilyen helyen felléphessünk. És szerencsénkre így adódott a helyzet. Gyerekkorom óta nagyon szeretem ezt a bandát, és nemkülönben van így vele az együttes többi tagja is, mikor anno megismertük egymást mindegyikőnk állandóan Religiont hallgatott, aztán 2000-ben a Szigeten is együtt voltunk a bulijukon...
Ha jól tudom az előző zenekarotok, a GörbeTükör - melynek Zolit, a mostani énekest leszámítva ugyanez volt a felállása - viszont punkot játszott, hogy jött a váltás?
- Igen, azt punknak éreztük még, igaz, volt néhány számunk, ami simán beleillene a PFL-be is és már akkor is kaptuk a savat emiatt. Egyébként a PFL-t meg még Ivánnal találtuk ki 2005 elején, amikor Dániából Hamburgba mentünk vonattal Green Day koncertre. Valami újat akartunk csinálni, valamit ami a GörbeTükörbe már nem fért bele. Mikor hazajöttünk el is kezdtünk próbálni, és ekkor csatlakozott Jani (gitár - 86) is hozzánk, majd jött Tolvaj Ákos barátunk és ő énekelt az első időkben. Amúgy bármennyire meglepő is, az első vagy második koncert, ahol a PFL-lel felléptünk, egy Bad Religion tribute est volt.
És hogy került a képbe Zoli, a mostani énekes?
- Egy idő után Ákos és a zenekar úgy döntött, hogy nem működik tovább ez a kapcsolat. Ekkor én kezdtem el énekelni a zenekarban, ami súlyos problémákat okozott mind a zenében, meg úgy mindenben. (nagyot nevet) A megoldást Zoltán jelentette, aki a barátunk volt már régóta és tudtuk is, hogy nagyon jól énekel, csak eleinte nem vettük észre, hogy mennyire jól pótolhatná a hiányt. S mikor volt vele egy közös projectünk Short Story néven, egy amolyan akusztikus feldolgozás zenekar, úgy gondoltuk meginvitáljuk a PFL-be is. Egy ideje már a zenekar körüli szervezési dolgokat is Zoli intézi, ami meg is látszik, mert most nagyon jól működik minden, nekünk eddig nem sikerült ennyire figyelni mindenre, mint neki. Ő maga a menedzsment, úgymond rajta folyik keresztül minden infó.
Nemrég viszont kilépett Jani, a gitárosotok, ennek mi volt az oka?
- Személyes okok miatt búcsúztunk el egymástól, de neki köszönhetjük azt, hogy egy GörbeTükör szintről valahova feljebb sikerült jutnunk, mondhatni megkomolyodtunk és ez leginkább a zene minőségében és a hozzáállásban jelentett változást. De míg mi elkezdtünk húzni egy dallamosabb, powerpoposabb stílus fele, János ízléséhez ez már nem állt annyira közel, mint a mienkhez, Ő inkább a húzós riffeket részesítette volna előnyben.
Tehát a keményebb témákat Jani hozta a zenekarba? Vagy, mivel te írod a számok nagy részét alapból ilyenek lettek, mint például a Days Just Running?
- Bár az a nóta sem igazán mondható keménynek, sőőt - de igen, én írtam, viszont akkor még csak Jani tudta eljátszani. (nevet) Komolyra fordítva a szót, hogy jól szólaljanak meg ezek a számok kell még egy hangszer, és ugyan gondoltunk arra is, hogy mással pótoljuk a hiányt, de leginkább a 2 gitáron van most a hangsúly az új számok írásánál. Ezért is most épp gitáros-keresésre adtuk a fejünket.