2008. április 29. | déka

Madonna nagy bajban! Ez a nyalóka nagy szopás...

Madonna: Hard Candy | Angliába költözése óta a pop királynője már inkább a pop „vaslady”-je, és ez földijeinek is feltűnt. Madonna ezért a Hard Candy kiadásával most levette étlapjáról a pöttyös cookie-t és a tápióka pudingot, gyártósorát átállítván a hagyományos rebarbarás pitére.

A mondás szerint azonban szarból nem lehet várat építeni, és szerintem édességboltot sem. Hiába a bombasztikus tálalás, a szuper-extra-über sikeres társproducerek (The Neptunes, Timbaland, Nate „Danja” Hills) és fícsöringelő művészek (Justin Timberlake, Kanye West, Pharell Willimas), és hiába az érdekes és figyelemfelkeltő borító (melyen Madonna a tőle megszokott feslettségi szintet elérendő, lakkruhában ül egy meglehetősen „nőgyógyászati jellegű” pozícióban). Ha őfelsége ilyen gyenge eresztéssel rukkol elő, nem lesz könnyű visszanyernie az amerikai közönség (a Confessions On A Dancefloor buktájával elvesztett) kegyeit.

Madonnát sosem a hangi adottságai miatt tiszteltük (énekelni ugyanis nyilvánvalóan nem tud), inkább az tetszett mindig, hogy újra és újra megújul, és mindig diktálja, nem pedig követi a divatot. Üzletasszony egy csepp művészi érzékkel. Most viszont, ha meghallgatjuk a Hard Candyt (ami egyébként utolsó munkája a Warner-nél, mint tudjuk), azt kell észrevennünk, hogy annak a nőnek, aki eddig a pop szinte minden irányzatából hasznot tudott húzni, az urbánus stílushoz való visszakanyarodásba valahogy beletört a bicskája. A rabszolgahajcsár tizenegyedik lemezén nem tudta uralma alá vonni a híres hiphop arcokat úgy, mint ahogy Babyface-t a Bedtime Stories (1994) idején. Nincs mit tenni, a Timbaland vezette suhancok beleszartak a cukrosnéni müzlijébe.

A Candy Shop, pattogó cukorka érzetet keltő alapjával és igazán bárgyú szövegével elég gyenge és nem sok jót sejtető indítás, az első számú kirakatban a második track, a Justin Timberlake-kel közös 4 minutes (kislemez) pedig, bár az USA-ban már toplistás, szintén nem nagy durranás. Vastag fúvós mázával és a pofás tehénkolomp-sound-dal igazi slágernek szánt nóta, de Justin az N'SYNC-es időket (avagy urambocsá Jacko-t?) idéző nyafka énekével a refrénben kissé lerontja a hatást „We only got 4 minutes to save the world”. Klipje pedig a metszetben ábrázolt smároló párral és a világ eltűnésével végül is jobb, mint maga a zene.

Madonna évekkel ezelőtt eltűnt humora visszatér egy villanás erejéig a Give it 2 Me-ben (remek elektro-funk alap, még az Amorf is használt valami igen hasonlót), de ez is meghal a progos középrésszel („get stupid”), mely Gwen Stefani (szintén Neptunes-os) munkáira hajaz. A Heartbeat egy hagyományos „madonna-dal”, amit a táncparketten lődörgő rajongók valószínűleg évek óta vártak; befekvő rádióbarát nóta, tuti dance szöveggel („when I dance I feel free” és „See my booty get down like”), de a rózsaszín nyalókák tánca az édességes pulton nem ránt úgy magával, mint anno a sokat dicsért Music lüktetése.

A Miles away-től ugyan egy ideig elkezdünk reménykedni, mert bár rémisztően idétlen a dallama (már ami a verzét illeti), a refrénben kárpótol, és az albumról talán ez az egyetlen dalszöveg, ami igazán megérintő, és őszintének hihető. Madonna, aki általában külön kezeli a magánéletet és a munkát, most meglepően közel enged magához („I guess we're at our best when we're miles away”).

Ez folytatódik az ütős, ribis funk-disco alappal dolgozó She’s not me-ben is, melyben az ikon kezébe veszi az ostort, kemény szöveggel és a vele brutálisan kontrasztos mézédes énekkel (amin ki tudja, hány effekt van…) a szemünkbe vágja, hogy rühelli, hogy mindenki utánozni akarja (ez persze nyilván nem igaz), és még a pasiját is elszedték. Hiába rontja le egy picit Pharell betétje (amikor anyám meghallotta Pharellt ennél a résznél, azt kérdezte tőlem, hogy "ez hülye?!"), hab a tortán a legtöbb kritikus által lehúzott, szerintem azonban igen előremutató és nagyon flancosan szóló középrész, és a lezárás.

Itt azonban véget is ért a tejjel-mézzel folyó kánaán szekció, az Incredible egy kész csőd, az egyébként madonna-klasszikus esélyes nóta, a ’80-as évek elejét elénk vetítő és remek középrésszel, valamint egy jó ízű Kanye West közjátékkal rendelkező Beat Goes On pedig szétcsúszik felejthető refrénje miatt. A Dance 2night próbál szépíteni, R&B-s, fincsi basszusalap, szépen és lágyan gördülő gitárfutamok illetve szintén a ’80-as évekre emlékeztető szintiprünytögés. Herbie Hancock felkínál egy friss pohár vizet a fogunkba ragadt karamell után. A hajsza viszont nem áll meg.

A Spanish Lesson szóra sem érdemes, az utolsó két számnál pedig úgy tűnik, Madonna rájön, hogy eddig csak húzták előtte a mézesmadzagot, és irányt vált. A fékezés, és fordulás – mint minden nagy járműnél, itt sem egyszerű, ezért a Devil Wouldn't Recognize You, bár már hallani a más megközelítést egy szépséges refrén formájában, még mindig Timberlake Cry Me a River-jét visszhangozza. Egyedül a Voices hoz valami teljesen mást Tanita Tikaram sláger beütésű hangkészletével és az egyébként borzasztó, „szintigenerált” keleties vonósfutamaival.

Sosem gondoltam volna, hogy poplemez kategóriában még a tavalyi Britney visszatérős-próbálkozós anyag is (Black Out) jobb lehet, mint egy friss-ropogós Madonna lemez, amire pedig eddig mindenki garanciát adott. Összességében azonban ki kell mondanunk, annak ellenére is, hogy a Rolling Stone négy csillagot adott neki az ötből, egy brit buzimagazin (Attitude) pedig 5/5-re értékelte, a Hard Candy nevezetű hiphop-bonbon behozhatja ugyan a befektetett pénzt, de nem azért, mert annyira finom – bár kétségtelenül igényesen elkészített termék - , hanem mert a legtöbb emberben van márkahűség. Édes mindegy, mit írnak a kritikusok, úgyis venni fogják, mint a cukrot.

déka

Madonna: Hard Candy - 2008. április, 12 szám - 56:13, Warner

1. Candy Shop (Madonna, Pharrell Williams) – 4:15
2. 4 Minutes (feat JT) (Madonna, Timothy Mosley, Nate Hills, Justin Timberlake) – 4:04
3. Give It 2 Me (Madonna, Williams) – 4:47
4. Heartbeat (Madonna, Williams) – 4:03
5. Miles Away (Madonna, Mosley, Hills, Timberlake) – 4:48
6. She's Not Me (Madonna, Williams) – 6:04
7. Incredible (Madonna, Williams) – 6:19
8. Beat Goes On (feat Kanye West) (Madonna, Williams, Kanye West) – 4:26
9. Dance 2night (Madonna, Mosley, Lane, Timberlake) – 5:03
10. Spanish Lesson (Madonna, Williams) – 3:37
11. Devil Wouldn't Recognize You (Madonna, Mosley, Hills, Timberlake) – 5:09
12. Voices (Madonna, Mosley, Hills, Lane, Timberlake) – 3:39

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

Remarques

loops	2008. máj.. 13.  23:34	8
Minden elismerésem a cikk írójának!! remek esszé! Ilyen jót régen olvastam- Írj még jó sokat! Üdv: Kibo

karl boro	2008. máj.. 10.  19:56	7
...amúgy meg természetesen az embereket és a szakmát nem lehet hülyének nézni http://mymusic.hu/20080510_madonna

karl boro	2008. máj.. 10.  19:54	6
...még jó hogy ebben a mai világban mindenki elmondhatja a véleményét mindenről...és mivel nincs két ugyan olyan vélemény így természetesen respect minden irányban...tulképpen jogos mind a két oldal...hasonló építő véleményekre van szükség még ha nem is értünk vele egyet...így kell!

daveboy218	2008. máj.. 9.  19:28	5
egyébként közben hallottam a teljes lemezt és visszavonom hogy poénnak szánták. itt egy vélemény az albumról, ez NEM KRITIKA, csak egy vélemény.: Na hát akkor: egyszerűen szuper a lemez. soha nem gondoltam volna hogy ezt mondom, de az. nem értem továbbra sem minek kell ez a hülye image, a gagyi borító, amikor a elmez korántsem az. nagyon is Madonnás, nagyon is mély. Candy shop: Fantasztikusan jó kezdés, nagyon jó dal, így kell kezdeni a lemezt. Érdekes hogy elsőre ez se jött be, de a promo turné óta nem megy ki a fejemből. Madonna beinvitál a cukorka boltjába. A célnak tökéletesen megfelel, a szöveg meg lol, de jópofa. 10/10 4 minutes: Nem értem miért került rá az albumra. Továbbra sem tartom Madonna dalnak, jó rá táncolni, jók benne, de ennyi. Az album koncepciójához sem illik és egyébként is a leggyengébb dal. 10/6 Give it to me: Mulatós Utálom a mulatóst, de ennek a dalnak még ez is jól áll, a get stupidos részt imádom, meg amúgy is az egész. Különleges dal, a refrén meg bulis. Igazi party-sláger lesz. Ez a második dal amihez kell egy kis humorérzék, mert egy percig sem szabad komolyan venni. 10/10 Heartbeat: Madonna egyik legjobb dala. Nagyon régen ragadott magával ennyire dala elsőre, bizsergek libabőrös vagyok, csodálatos. Madonna is szépen énekel benne, és nagyon jó a ritmus meg az egész. Nem gondoltam hogy az Easy ride után hallok még ilyet Maddytől. Remélem egyszer lesz lehetőségem adni az embereknek egy hasonló dalt, mert oda vagyok tőle meg vissza. 10/10 Miles away: Ez is magával ragadó, Maddy ebben énekel talán a legjobban, élőben is tuti. Igazából nagyon nincs mit hozzáfűzni, ott van ahol lennie kell. Mellesleg kicsit AL-os beütése van, ek tudnám képzelni az Intervention és az X-static process között mondjuk. 10/10 She's not me: Minden bizonnyal a legjobb dal az albumon zeneileg. Egyike Madonna legszínesebb dalainak, talán a legnagyobbaknak is. A Paradisehoz tudnám leginkább hasonlítani olyan szinte, hogy egy igazi különlegesség,ami sajna rádióba nem való és félek h élőben sem lehet előadni. A szöveg is jó, már ahol értem Amikor így bemélyül a zene, az nekem nagyon ROLos, kicsit Kylie is eszembe jut (In my arms), nagyon nagyon jó dal. Ezt se hittem h Madonna erre a lemezre csinál ilyeneket. 10/10 Incredible: Az egyik legfurcsább dalélményem. Az elején egy csodás r and b dalnak indul, és végére gyökeresen mást kapunk. Mintha egy csaj szakítana a barátjával utána a rockosabb részben dühöng, aztán rájön h még mindig szereti a fiút, és a végén meg elmegy magából kibulizni az egészet, és még új pasit is talál magának Detto She's not me, egyik legnagyobb meglepetés. 10/10 Beat goes on: WTF? sokkal jobb mint a demo. Nagyon jó az első 3 perc, egy igazi nyári sláger, nekem kicsit Holiday jutott róla eszembe feelingben, a refrén kitűnő, Madonna nagyon jól énekel. 3-4-ig Kanye rapje nekem túl sok, és a végén még fél percet kapunk az élvezetes dalból. A rap miatt: 10/9 Dance 2night: Nagyon jó táncdal, fülbemászó refrén, egyelőre még a lemez végén kullog, de amire készítették arra tökéletes. 10/9 Spanish lesson: Egy percig se vegye ezt se senki komolyan :DDD Madonna beteg. Ismét felvillantja művészi humorát. Isteni. A refrént elvinnyogja, a végén meg a homeworkös dörmögés ultraLOL. Gagyi szöveg, de direkt gagyi és én az I'm going bananast is imádom. Nagyon jó szórakozás. 10/10 Devil wouldn't recognize you: Taps taps ismét, nagyon mély dal, mély klipet is kérünk hozzá! Jó Madonna magas hangja, de végre visszakapjuk a mélyet, és Justin oh-oh-i is tetszenek. Igen Cry me a riveres de nekem jobban tetszik annál. Az eleje és a vége is nagyon szép, magával ragadó az egész dal. mindenképpen KLIPET HOZZÁ 10/10 Voices: És igen, Maddy bemutatta, hogy ismét ki tud királyul zárni egy király albumot. Easy ride és LION után folytatódott a sor, kiváló zárás. Az egész dal nagyon szép, mintha folytatódna a DWRY egy kicsit másképp. A hugom is megjegyezte hogy jó dal. a szövege ennek a legjobb, és a vége meg annyira szép, és annyira odavág, a csengő a vonósok minden. Ez is ott van ahol kell lennie. 10/10 Az egész lemez hatalmas pozitív csalódás volt nekem, ilyen meglepetést Madonna még sosem okozott nekem. Imádom, és bebizonyította hogy hatalmas művész és a legjobb énekes-előadó-zenész minden. A borítót tudnám feledni :S és az album címe sem találó sajna. de ezek részletkérdés dolgok élőben nagyon kíváncsi leszek rájuk.

daveboy218	2008. máj.. 9.  19:26	4
Sztem meg sokkal de sokkal jobb album a COADnál. hallgasd meg csak többször. szuper lemez, a 4 minutes a leggyengébb. a She's not me és a Heartbeat pedig a legjobb.

megüsselek?	2008. máj.. 7.  12:08	3
déka, a confessions ( illegális) letöltéseit nem számoltad bele, de még úgy is jóval vezet anglia a hard candy viszont tényleg egy rakás kaksi... ha poénnak szánták, ha nem.

déka	2008. máj.. 7.  08:28	2
a Confessions in USA bukott meg. mint azt fent említém. in USA mindössze 1.7 mill példány kelt el belőle (300 mill fő lakosság mellett), ezzel szemben in UK több mint 8 mill (60 mill fő lakosság mellett), de lehet, hogy ez nem elég jelzésértékű.

daveboy218	2008. máj.. 6.  13:38	1
Ez egy magát viccesnek gondoló pocsék, rasszista megnyilvánulásokkal megtűzdelt, vulgáris fikázás ráadásul tele hibával. Madonna nem tud énekelni LOL. A lemez meg sztem egyszerűen egy poén egy amolyan kommersz bef*ckolás Madonnától, ami soha nem lesz alapmű, de legalább nem próbál komolykodni olyan stílussal amihez nem ért, csak belekóstolt. Azt ne mondja már nekem senki, hogy ezt ő komolyan gondolja. Nem, csak ebbe érdemes lett volna belegondolni. A Confessions... meg hol bukott meg? Gratulálok annak aki írta, borzalmasan tehetségtelen, nem csak a zenéhez nem ért, de még írni sem tud. Igénytelen. GÁZ.

Teljes fórum