2008. március 23. | Savas Henrik

Dopeman: Szeretni kell az én embereimet

34. születésnapjára időzítette hetedik stúdióalbumának, a „Mr PITYINGER… AZ EREDETI GENSZTER” debütálását Dopeman, polgári nevén Pityinger László rapper, zeneszerző, producer, férj és családapa. Az egyébként intelligens, érthető körmondatokban kommunikáló Dope-al, a Szeparé egyik boxában próbáltuk megfejteni a világ dolgait, miközben folyamatosan dedikálta az interneten előrendelt cd-k borítóit, durván háromszáz darabot.

MyMusic: Ma van a születésnapod, és túl vagy egy raklapnyi interjún, előtted a ma esti koncert. Hogyan bírod?
Dopeman: Egész jól, 3. napja iszom folyamatosan. Ma egész nap a Hal a tortán-t forgattuk, aztán este 7-től interjúzás, holnap pedig irány Szerbia.

Szerbia?! Nem lesz ez kicsit kemény, főleg most hogy a héten ismerte el a magyar kormány Koszovó függetlenségét? Viszel magaddal testőrt?
- Ezen még nem is gondolkodtam… Kíváncsian várom a fejleményeket. Biztos nagyon kemény lesz, de hogy valakinek az életét azzal sodorjam veszélybe, hogy vigyázzon rám…Nem tudom. Nézd, elég gyors vagyok 100-on, és ha kell, lefutok 6-8 kilométeren is fain vagyok.

És mi a helyzet a főzéssel?
- Csak azért csináltam, mert pénzt kaptam érte… - nevet – Meg jó szórakozás volt, amikor lepróbáltam a főzést, egész bejött.

Lehet hogy rajtamaradsz a dolgon mint a bokszon?
-  Lehet. Bár kicsit stresszes volt, ma keltem 10-kor, majd egész nap forgattunk, aztán este 7-re ide, majd folyt. köv.

Zöldövezetbe költöztél, mennyire változtatott ez rajtad? Kiviszed a kukát hetente, lazítasz a teraszon?
-  Semennyire. Kijöttem a gettóból, de a gettót ez nem öli ki belőlem soha. Édesapa vagyok, a gyerekemet nem nevelném ott. Amúgy meg ha jön a hétvége, be az autóba, és huss.

A hetedik lemezed már a CLS-nél jelent meg. Miért jöttél el az mTontól?
- Igazából azért, mert nem történt velem ott semmi. A végén már csak az Aquarium stúdió miatt voltam ott, ami az mTon kiadó földszintjén van, azt tudtam használni. De az utolsó lemezhez már klipet sem készítettek, mert úgy gondolták, hogy a tévéműsorom, a „Dopeman és haverok” majd eladja a lemezt. Közben nyertem egy Fonogram díjat, de az sem ér semmit, mert csak azért kaptam, mert pont akkor futott a műsorom a VIVA tévén. A Fonogram egy olyan történet, ahol nem a zenei érdemek alapján osztják ki, hanem az alapján, hogy mennyit vagy a médiában. A VIVA forgatott egy klipet az Én és a kisöcsém- re, és ennyi. A kiadó pedig vonogatta a vállát, hogy nincs keretük rám, miközben a Tóth Gabinak az első lemezéhez leforgattak három klipet, és az előrendelt 2800 darabból elment 300. Nyilvánvaló volt, hogy váltani kell, de nem vagyunk haragban. Nagyon szép sikereket értünk el az mTonnal, most is dolgoztam az Aquariumban, bármikor vissza tudok menni, és a Joós Pistinek is a szemébe tudok nézni. Szívem szerint nem döntöttem volna így, de mára már bebizonyosodott, hogy jó döntés volt. Nem tudtak velem hogy foglalkozni, a CLS pedig egy sokkal rugalmasabb kiadó.

Ez a borítón is látszik.. A magyar zene történetében példanélküli dolog a két legnagyobb politikai vezetőt egy célkeresztben felrakni egy borítóra…
- Igen, ez végre egy lemezborító. Ez már maga a forradalom, hogy ilyen lemezborítóval kijöhetett.

Nem tartasz attól, hogy a politika habzó szájú idiótái megtalálnak a borító miatt?
- Én egyik oldalra sem férek be. Ha meg akarnak találni, találjanak meg. Mi van ha megtalálnak? Megvernek? Én nem teszek különbséget jobb és baloldal között. Van a nép, és van az elit. A jobb oldal hangos hangosabb az a része a népnek, amelyik nem képes arra hogy átgondolja a dolgokat, és megoldásokat keressen. Gyűlölködni a legkönnyebb, abban én is jó vagyok. Én sose leszek a skinheadek kedvenc zenekara. Nem dobálni kell a rendőröket maszkban – bár elvitathatatlan tény, hogy van közöttük pár kemény zorall csávó – de nem ezt kell csinálni, ha vezetőt kell cserélni, oda kell menni a villájához, kirángatni a hajánál fogva  és elzavarni.  És még csak nem róluk szól, ők csak két figura, ez ettől sokkal mélyebb kérdés. Vagyunk mi, és van a rendszer. Igazságossá, élhetővé kell tenni a rendszert.  Nem az az igazi veszély, hogy náci felvonulás lesz a parlament előtt, hanem az, hogy egyre több olyan kissrác lesz az utcán, mint a Krisztiánnak nevezett fiú a Blahán, és egyre több lesz a leütéses rablás a megélhetési bűnözés. A világ előbb utóbb eljut egy Mad Max-szerű állapotba.

És mi szerinted a megoldás?
- Kicsit visszatalálni Istenhez. Tudom, hogy az én számból ez furán hangzik, de nincs más megoldás, mint a szeretet. Ennyi. Ha a szeretet dominál a világban, akkor megszűnnek az ilyen lemezek.
Rapelni kezd:„ A srácok az utcán kemények, a pénzért bármire képesek. Ha azt hiszed ez kitalált történet, csúnya megleptésben lesz részed”
Meg kell szüntetni a sztorikat. El kell felejteni a Tesco gazdaságost, és kicsit el kell kezdeni foglalkozni a dolgokkal mélyebben. Vannak kérdések, és vannak gondolatok. Ennek a lemeznek a 90%-a kőkemény gengszter szar, de ha a szövegek mögé nézel, akkor látod a kérdéseket, amiket fölteszek.

Mi hozta ki ezt belőled? Idáig nem nagyon volt jellemző rád, hogy a politika által okozott, globális problémákkal foglalkozz.
- Van egy lányom, és – bár én egy olyan típusú pali vagyok, aki a mának él – már nem csak a mára figyelek, hanem a lányom miatt, már a holnapra is figyelek úgy, hogy a holnapot is mának fogom föl, figyelek a holnapra.

1 2