2008. március 22. | Fodor Csaba
A márciusi Hammerworld mellékleteként jelent meg a Tirpunk együttes negyedik, de első hivatalos lemeze Tiprunk címmel. A korongon tizenkét pörgős szám mellett, egy meglepetésnek szánt átdolgozás szerepel.
Az előző albumokhoz képest mindenképpen pozitív a tisztább hangzás, a magabiztosabb gitárszólók és a számok egyhangúságát megtörő kiállások. A 2000-ben alakult zenekar nyolc év alatt megtanulta pontosan és dinamikusan eljátszani a számait, a lemez tényleg pörög. Viszont hiába a zseniális szójáték az album címével, és az együttes biográfiájában található humoros, önirónikus kijelentések, mint: “Túl vagyunk több, mint 130 koncerten, kisebb-nagyobb helyeken, kisebb-nagyobb zenekarok előtt, közben és után, kisebb és még kisebb számú közönség előtt. Te meg még mindig nem hallottál rólunk? Nem csodálom, hehe...” - a dalok szövegei mégis eléggé ötlettelenek és közhelyesek. Legtöbb szám a világ gondjairól, a szomorú sorsú emberekről szól: “Rájöttem már rég, hogy emberevőgép ez a világ megzabál helyetted új gépet nevel, benne nincs már meg a hibád – feltalál” vagy a Talán című számban: “Mindenki robotként hajtja a bánatpénzt, mert fogyasztani kell eltűlt a tisztaság, tiszta sor manapság, hogy a jót basszák el”. Mintha muszáj lenne az élet szarságairól írni pedig, ha a szarról írnak, az még jó is. Ez a téma a Csendkirály című számban kúszik elő, és itt tényleg lazák, mosolyrafakasztóak a rímek: “Az illat, mint a jeges tajga, ott áll porcelántrónom én meg rajta. Akárcsak őseim sora, fejedelmi lakomák halotti tora.” Meg persze vannak számok a rock ‘n roll fílingről, mint a Bolondok napja, vagy a Hogyha szólít, ezek stílusukat tekintve már teljesen a pop kategóriába sorolhatóak.
A hangszerelésre visszatérve, sokszor ismerős dallamok csendülnek fel, bár sok más együttes is koppint, és a négy akkordot nehéz egyedien kihasználni, azért már több együttesnek sikerült.
Összességében tehát, egy eléggé középszerű albumot kaptunk, egy-egy poénos rímmel, egy-egy ígéretesebb zenei ötlettel, de semmi újat nem nyújt, és kevés benne az individualizmus. Egy dinamikus pop-punk lemez a sok közül, de több humorral és öniróniával talán kiléphetnének a srácok a sorból.
A MyMusic értékelése: 4/10
Számlista:
1. Ép testben épphogy
2. Hogyha szólít
3. Szemafor
4. Övönalul
5. Furcsa gépezet
6. Talán
7. Csendkirály
8. Bolondok napja
9. Szémvetés
10. Szóköz
11. Takaréklángon
12. Féltartós jelen
Fodor Csaba
Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.
Kommentar |
---|
altermartin | 2008. márc.. 28. 23:47 | 3 |
üdv Fodor Csaba!
valamit kérek: legközelebb, ha a szövegeim leszólod, pontosan idézd őket, ok? arra való a szövegkönyv. Meg itt-ott van bennük vessző és egyéb kis apróságok, amiktől egyből értelmes formát öltenek. Köszi! Marci a Tirpunkból |
||
karl boro | 2008. márc.. 23. 15:34 | 2 |
mindenből lehet tanulni...és kell is... | ||
tirpunk | 2008. márc.. 23. 14:55 | 1 |
Ez is egy vélemény, köszi... Tiszteletben tartjuk...
(Csak annyit tennék hozzá, hogy a kép nem mi vagyunk odafönt, szóval sikeres már a a dolog indítása, hehe...) |
||