3427 zenekar 12457 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2008. február 12. | Savas Henrik

Lenny Kravitz: It is time for a love revolution

Copyright: invisible-cinema

Nagy csodát ne várjunk Lenny Kravitz (továbbiakban L.K.) legújabb, Bob Marley (02.06.) születésnapján kiadott albumától, az „It is time for a love revolution”- tól.

Lányok álma bőrkötésben.Nagy csodát ne várjunk Lenny Kravitz (továbbiakban L.K.) legújabb, Bob Marley (02.06.) születésnapján kiadott albumától, az „It is time for a love revolution”- tól.

Az album, többszöri meghallgatásra is olyan, mintha az előző lemezekről lemaradt dalokat szedték volna egy csokorba, de azt nem matricázzák fel a „Brand new studio album” felirattal.

Apropó matrica.
Értem én, hogy káeurópai országok cd vásárlói felé tett gesztusként lehet olcsóbban kapni lebutított borítóval külföldi lemezeket, de aki nem a kalózletöltést választja, annak a szemét kár kiszúrni egy olyan verzióval, ami a PECSA bolhapiac fénymásolt borítós kalóz cd felhozatalát idézi. Persze hozzáférhető az eredeti szép bookletes verzió is, de ha valaki cd vásárlásra adja a fejét 2008- ban, nehezen hiszem el, hogy a prosztó kiadás mellett dönt, pusztán az alig ezerforintos különbség miatt.

Vissza hozzád kedves Lenny.

A jamaikai/zsidó felmenőkkel rendelkező gitáros zeneszerző semmi újat nem produkál ezen a lemezen. Teszi a dolgát, nem is rosszul, böcsületes iparosmunkát kapunk, csak sehol egy olyan tétel, amire azt mondaná bárki, hogy „na igen ez az!” Az ígéretesen induló lendületes Love Revolutionnal ki is fut a lendület, majd maradnak rutinból összepakolt,  közepes/lassú ütemű témák, lustán kígyózó Gibson Les Paul sounddal, ami a vonósok, fúvósok, és a billentyűsök ötvözésével együtt már L.K. jellegzetes, egyéni stílusjegyeiként köszönnek vissza. A mai uncsi, jólfésült, kárómintás gitárpoptól persze klasszisoktól jobb, hiszen a majd húsz éve praktizáló L.K. élvezhető darabokat rakott hűvös halomba. A baj az, hogy hiába a 90- es évek elejét idéző sound, a sok lassú dal egysíkúvá teszi az egész albumot. Ha egyenként zárótételnek kerülnének fel sorlemezekre, akkor ok, de így egyben…

Vannak ígéretes dalok, ilyen például a bootleg gyártók számára erős ziccerként szolgáló nyolcadik trekk az I love the rain, ami tökéletesen összevág a Közép európai hobó blues albumon található Tetovált kéz című klasszikus énektémájával, vagy a Bring it on, és lehet hogy naplementébe autózáshoz leengedett ablaknál passzol a többi dal is, de a nap hamarabb lemegy, éjjeli autózásnál pedig veszélyes összetevője lehet a menet közben elalváshoz.

Olyan ez a lemez, mint amikor egy filmben, a bárjelenetben felcsendül egy dal zárás előtt, majd még ugyanaz tizenháromszor.

Ha valaki nem ismeri elká munkásságát, akkor ne ezzel az albummal kezdje, a rajongók meg úgyis szeretni fogják.

Sex utáni ébredéshez kitűnő aláfestő zene lehet lakóparkok managereinek, meg amúgy is közeleg a Valentin nap. Addig is szedjük elő valamelyik régebbi termését, mondjuk a Mama said-et.

A MyMusic értékelése: 5/10

Savas Henrik

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2021. február 25.

Használj ki! | PVRIS

PVRIS – Use Me (2020) | Az áll a Wikipédia ide vonatkozó cikkében, hogy a PVRIS egy amerikai rock együttes. Nos, ezt már a második album után is erősen megkérdőjeleztem volna, most viszont egyértelműen cáfolnám! A PVRIS olyan vegytiszta popegyüttes, hogy már abban is kételkednék, hogy Lynn Gunn tudja-e még egyáltalán, hogy hogyan kell fogni egy gitárt… Tovább

2021. február 14.

Machine Gun Kelly poppunk babérjai

Machine Gun Kelly – Tickets To My Downfall (2020) | Amikor először szembejött ez a szőke srác a Sleeping With Sirens – Alone című klipjében, egyáltalán nem értettem, hogy mégis mire ez a nagy hype körülötte. Sőt, a rapes albumait nem is komálom a mai napig sem, úgyhogy amikor jött a bejelentés, hogy stílusváltás következik, nagyon kíváncsi lettem. Egy hajdani rapstar fogja megreformálni a 2020-as poppunk színteret? Ugyan már... Tovább

2021. február 11.

Ez miért működik bárkinél is? | Neck Deep

Neck Deep – All Distortions Are Intentional (2020)|Negyedik lemezéhez érkezett a walesi poppunk brigád, én pedig hiába csinálok akármit, egyszerűen nem értem, hogy miért népszerű a Neck Deep. Közel 40 perc alatt összesen 5 percnyi érdekességet nem tudnék összeszedni a hallottakból, és még az is csak maximum középszerű lenne. Tovább

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky