2008. február 9. | Savas Henrik
Döglégy Zolee punk zenekart gründolt KgB néven, régi vértestvérével a Hooligans pótlék Machine Mouse-ból kiebrudalt Big Daddy Lacával, és a Megasztárból ismert kocsmazenésszel, Kontor „westernkalap” Tamással. Mielőtt a hozzáértők és őspunkok elkezdenének olyan hívószavakat puffogtatni, mint „divatpunk” és „hiteltelenség” álljunk meg egy szóra.
Egyrészt, a végeredmény, ami remek antré a trió részéről, egy lényegre törő minimál sörpunk album lett, Garázsország címmel. A dalok átlagos hossza nem éri el a 2,5 percet, ami persze önmagában még nem feltétlen punk, hiszen egy valamirevaló zenetévé kompatibilis popförtelem sem hosszabb 3 percnél, lásd Lola és társai. Itt viszont olyan punkzenét kapunk, ami távol áll a manapság oly’ divatos festett szemű tinicentrikus izéktől, ahol minden pillanat mérnöki precizitással lett előre megtervezve, cipőfűzőtől a gitár színéig.
Másrészt hangulatos, hónaljszagú tarajos zúzást kapunk, kettő, max. 3 akkord dalonként, hamiskás gitárszóló az Anti Pasti-féle Police carban, önirónikus dalszövegekkel, aminek összefoglaló ars poeticája a Zoltánunk brit komáitól, a Peter and the Test Tube Babiestől feldolgozott cucc, „Szar vagyok” címmel lelhető a minimál dizájnnal megáldott korongon.
Kapnak rendesen a horváthévák, a maguk módján belerúgnak az emósokba, és a reklámokat fenntartás nélkül megkajáló átlagfogyasztóba, és a „Jaj de jó a habos sütemény” is újra lett gondolva. Szó esik lejmolásról, kocsmázásról, terítékre kerül- név nélkül persze- néhány zenészkolléga, akikkel igencsak elszaladt a hintó. A szövegvilág az igazi ős punk vonalat viszi ami alapján a produkció hitele bátran megbírt volna egy sörtámogatót, de a hazai marketingpiacot ismerve nem lep meg hogy nem lett agyontámogatva a korong, de ez nem is baj.
Vicces, ahogy countryt pengetve énekli meg, hogy milyen jó hogy Zoli elhívta punkzenét reszelni, mert így legalább el tudja tartani a családot.
Apropó Kontor. Bár a három arc közül egyedül ő lehet kakukktojás, meglepő módon pozitív csalódás, könnyen hozza a Ramones, Pistols-szerű énektémákat, és akkor sincs viharban, ha a Lemmy Kilmister szerű rekedt dolgokat kell üvölteni. Profi zenész, és bár a stílus maga nem arról szól, hogy milyen szépen szólózol, azért nem árt, ha tényleg jól játszol. Ettől működik többek között a Bad Religion, vagy a Rancid, és nem attól hogy szívtál e hígítót vagy lejmoltál e a Blahán tizenöt évesen.
A mai magyar könnyűzene rögvalóságát ismerve, üdítőleg hat a KgB cucca, ellenpontozva a Viva által világra vajúdott „Stáb” műzenei reality projektet, vagy a baráti örömzenélésnek beállított Jack Daniels reklám Jack Jack zenekart, ez utóbbiban szintén Zana Zoli a doboknál, de a KgB miatt ezt kivételesen megbocsáthatjuk neki.
Addig is tegyünk egy próbát a galeri valamelyik kocsmafellépésén.
A MyMusic értékelése: 5/10
Savas Henrik