3429 zenekar 12493 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2018. január 3.

Nyomatékos Archaic visszatérés 12 év után

Copyright:

Archaic – How Much Blood Would You Shed To Stay Alive? | Jó néhány évnyi kihagyás után jelentkezett újabb lemezével a budapesti illetőségű Archaic zenekar, hogy újból tisztába tegye, ki is ül ma a magyar trash metal zenekarok trónján. Egészen pontosan 12 évet vártunk az első lemezt követő (Time Has Come To Envy The Dead 2005) folyatásra, de megérte!

Az első album elkövetői közül már csak a dobos Szabó Csaba Zoltán és a gitáros Püski László tagja (és magja) a csapatnak, akik kiegészülve a kiválóan teljesítő Jósa Tamás énekessel és Illisz Ákos basszusgitárossal igazi zenei vadállatot szabadítottak ránk.

Az Archaic újra megmutatta, hogy lehet egy kis odafigyeléssel, ráfordítással remek lemezt készíteni. Mivel a trash metal lehetőségei igen szűkek, nincs sok eszköz a kézben, mégis megpróbálták szélesíteni a határokat, bár a hatások fellelhetőek itt-ott. Mindenki döntse el, hogy ez mennyire sikerült a budapesti csapatnak.

Az utóbbi idők egyik legjobb underground metal lemezét tették elénk az asztalra a lécet magasra téve. Végre egy olyan lemez született ami a nemzetközi szintéren is megállja a helyét. Nagyon sokat kell gondolkozni azon, hogy melyik underground lemezről tudnánk ezt elmondani, de talán korai Casketgarden album lehet ilyen. Minden esetre ha ezzel a lemezzel az Archaic nem ér el komolyabb sikereket külföldön, akkor nincs igazság. Kiadó helyében rendesen megtolnám a bandát mert van bennünk erő, lendület és olyan tudás, amivel végre visszahelyezhetné az országot a Metal térképére.

Az első lemez holland kiadónál jelent meg, de sajnos sok eredményt nem értek el vele, pedig nemzetközi sajtó 8,5-ös ítélte az első lemezt. Pedig a banda tolta a szekeret, hiszen megnyertek egy két nemzetközi tehetségkutatót és kijutottak nagy nemzetközi fesztiválra is. Itt az idő, hogy amit akkor elvett tőlük az élet, most visszaadja. Nagy nyomás van a bandán és a promotereken. A bandán, hogy megmutassa a következő lemezükkel megtartják a most szerzett rajongókat. A kiadón, hogy megtolja a banda szekerét külföld felé is és betolja a bandát a nemzetközi turnékra és fesztiválokra.

A „How much blood would you shed to stay alive?” című lemezzel 12 számot és 50 perc körüli játékidőt préseltek zenei hangjegyekbe, amelyek bizony megérik a pénzüket.

A lemezcím a fűrész című filmekből ismert híres idézet, miszerint „Mennyi vért vagy hajlandó áldozni, hogy életben maradj?”. Szövegeket olvasva a lemezcím az áldozathozatalra, az önfeláldozásra, illetve túlélésért folytatott küzdelemben feláldozott vérre, verítékre utalhat.

Már a lemezt indító Settings The Example intró meghozza a borzongást. A Hetedik című filmből ismert John Doe szövege után után a klippel megtámogatott Hidden Desire kegyetlenül beindítja a lemezt. Erős kezdés amivel megalapozza a sebességet, erőt, dinamikát. Az utána következő The Saw kifejezetten egy  headbengelős tétel.  Szédítően gyors riffeléssel a közepén, majd a nóta végén Jósa Tamás kellemes, kissé metalcore-s ének dallamot hoz, amely nem szokványos ebben a zenei stílusban, de mindenképpen említésre méltó része a számnak.

A Lifebringerben egy kis blast beat-et is kapunk Szabó Csaba Zoltán jóvoltából, aki az egész albumon végig kegyetlen tempóban csépeli a dobot, de nem csak szolgaian aláfest a zenének, hanem szépen díszíti is azt.

Sorban jönnek a Thrash csapások a lemezen: A Dont’t Say a Word, a lassabb Last Man Standing vagy a kiváló és elég különlegesnek hangzó gitárjátékkal operáló Two Minutes Of Hate, ami ugye Orwell 1984-ét idézi meg. Szegény Orwell, ha tudta volna, hogy mivé lesz a világ, talán nem is írja meg a könyvet. Bár azért írta, mert ilyennek képzelte el, nem hitte, hogy írása alapján alakul majd az emberiség sorsa.

 

 

A Bonded by Leeches is lassabban, finom akusztikus résszel kúszik elő a hangfalból, hogy a végig vészjósló témákra Jósa Tamás remekül hozza az éneket.

A vége előtt nem sokkal a To Wonder… című akusztikus tétel remek vonós részekkel kiegészülve vezeti fel a …After a Kill témáját, amely a korai Göteborg-i istállóból származó csapatok védjegye volt anno.

12 évvel az első lemez után megjelent új Archaic, és reméljük a következő anyagra nem kell ennyit várni.

MyMusic értékelés: 10/8

Archaic – How Much Blood Would You Shed To Stay Alive? (2018 – NAIL Records)

1. Setting the Example 02:00
2. Hidden Desire 04:24
3. The Saw 05:24
4. Lifebringer 04:00
5. Don't Say a Word 05:41
6. Last Man Standing 05:37
7. Two Minutes of Hate 03:49
8. Bonded by Leeches 04:44
9. In My Slaughterhouse 04:00
10. Bulletproof 04:12
11. To Wonder... 00:56
12. ...After a Kill 04:48
                                     49:35

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2018. május 25.

Kívül állok, magamon kívül - Three Days Grace

Three Days Grace – Outsider (2018) | Három évet kellett újfent várnunk, hogy a torontói srácok visszatérjenek és végre levetkőzzék Adam hiányát, kipróbálva néhány olyan megoldást, amelyet eddig egész élesen kerültek. Persze nem minden esetben jó a kísérletező felfogás, de ha végre az énekes is beleviszi az egyéniségét a zenébe, azért az nem árthat. Matt pedig belevitte az övét ebbe a lemezbe bőséggel. Tovább

2018. május 24.

Hát ez nem az lett - 30 Seconds To Mars

A Jared Leto Show - 30 Seconds To Mars – America (2018) | A kezdetektől hatalmas rajongója vagyok a banda, vagyis a Leto fivérek munkásságának, a selftitled és az A Beautiful Lie ott csücsülnek a polcomon, a masszív porrétegtől védve, hatalmas becsben tartva, a This Is War-ra még fáj a fogam, míg a negyedik lemezt már csak ajándékba fogadnám el (talán). Pénzt már semmiképpen nem adnék érte. Valószínűleg az Americát azon nyomban vissza is adnám... Tovább

2018. május 20.

Elpuhultál? Nem baj! - Paramore

Paramore – After Laughter (2017) | Négy év telt el az ultrasikeres selftitled óta, Jeremy Davis ismét elhagyta a hajót, Zac Farro visszaszállt rá, de mindez csak a körítés, hiszen az agy, Taylor York és a hang, Hayley Williams még mindig magabiztosan vezetik egyre növekvő bárkájukat a pop tengerén. Az ötödik albumhoz érve elmondhatjuk, hogy egy felnőttebb, érettebb külsőt mutató, de lelkében még mindig bohókásan gyermeteg zenekarral van dolgunk, és ez zseniális! Tovább

2018. május 13.

Storytime. Megint... - Black Veil Brides

Black Veil Brides – Vale (2018) | A fekete menyasszonyok visszatértek, hogy négy évvel a selftitled buktája után kicsit visszaépítsék a renomét, amely mégsem romlott meg úgy istenigazából. Csak nálam, nálam viszont eléggé, hiszen az első három albumot – a maguk kis hibáival együtt is – imádtam, a negyedik pedig úgy arcul csapott az ötlettelenségével, hogy még mindig sajog kicsit. Tovább

2018. május 9.

Alapvető stabilitás - August Burns Red

August Burns Red – Phantom Anthem (2017) | Nyolcadik albumához érkezett a mindig megbízható, stabilan zakatoló metalcore alapvetés, akik ugyan a rajongók szerint még mindig csak próbálják a Messengers farvizét meglovagolni és a kreativitásuk már rég nem úgy csillog, mint hajdanán, de én ezt vitatnám. El is mondom, hogy miért! Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky