2008. november 4. | Kerényi Áron

Karányi Dani: Ez az egész electro-indie dolog egy vicc

Pénteken mutatta be Karányi a legújabb nagylemezét, az Aerodynamics-ot az A38-on. A hazai elektronikus zene különleges és kiemelkedő arcával szerda este, a buli hajrájában ültünk le beszélgetni. Dj iTunes, Borat, és hogy mi ölte meg az undergroundot.

Hogyan jött 18 éves korodban, hogy te a zenével akarsz foglalkozni?
- Elég nyughatatlan ember vagyok, ezért is kezdtem bele olyan hamar. A zenét én mindig is egy nagyon komoly hobbinak tartottam, de folyamatosan volt olyan dolog, amit mellette csináltam. Két dolog érdekelt mindig is, a film és a zene. 18 évesen nincs nagyon perspektíva abban, hogy operatőr legyél, ezért én a zenével kezdtem el foglalkozni. Egyke is vagyok, és ez is eléggé befolyásolta a pályámat. Zenét akartam szerezni, mert nagyon sok ideig nem tudtam elfogadni a dj-ket. A két dolog két különböző agyműködést igényel, a válogatás, és a létrehozás, az alkotás.

Ki volt a magyar szcénában olyan, akire szívesen hasonlítottál volna?
- Magyarországon leginkább az undergroundabb zenekarok voltak azok, akikre anno felnéztem, irány-mutatóként mondjuk az akkori Anima Sound Systemet mondanám, akik tényleg azt csinálták, amit akartak, és ezzel el voltak. Külföldről Kruder & Dorfmeister, Dj Krush, emellett pedig a progresszív rock-zenekarok, mint a Pink Floyd, vagy a korai Genesis hatottak rám. Ja, és persze a Prodigy, ők egy nagy példakép voltak.

Akkor te egyértelműen az underground felől közelítettél a zenéhez. Változott ebben valami, vagy egyáltalán, hogyan definiálnád a saját zenédet?
- Érdekes korszakban élünk, mert gyakorlatilag most már nincs underground zene, megszűnt ez a fogalom, minden stílus elfogadottá vált. Definiálni nem tudnám magam, az biztos, hogy nem vagyok underground, és biztos, hogy nem vagyok pop sem. Én mindig is félúton akartam maradni, és ez talán sikerült is.

Mikor érkeztek az első felkérések, és akkoriban inkább live actet, vagy inkább dj-szetteket vállaltál?
- Gyakorlatilag az Oktogon óta érkeznek hozzám felkérések. Volt egy 2-3 év, amíg elég aktívan live acteztem, de aztán meguntam a régi zenéket, nem szívesen játszottam már őket, az újakat pedig még nem akartam, ezért most egy 2 éve már nem vállaltam live actet. A dj-zéssel viszont időközben összebarátkoztam, idővel meguntam azt, hogy csak saját magamat nyomjam, és azóta a közönséggel való kommunikáció visszafogottabb formájaként élem meg a keverést.

Elég sok megjelenésed volt az elmúlt 5-6 évben. Ezek tapasztalatai alapján te inkább hazai, vagy inkább külföldi piacra termelsz?
- Is. A magyar piac elég rosszul felmérhető piac. A honlapomat Magyarországról sokkal többen nézik, viszont a letöltésben egyértelműen érződik, hogy ez megoszlik. És azok a dalok, amik Magyarországon bejöttek, azok külföldön is általában szép kört szoktak futni.

Milyen zenét csinálsz te, illetve milyen stílusúak a szettjeid?
- Kitaláltam magamnak még 1-2 éve a Potif alteregómat, ez volt elvileg a tech-house/minimal énem, a Karányi alatt pedig az electrot akartam játszani, amikor tavaly még nagyon ment itthon az electro, és akkor azt gondoltam, hogy azzal majd kicsit kommerszebb zenéket fogok pakolni. Ez azóta lecsengett és most már Karányi néven is minimalt játszom, bár a Potif énem megmaradt az elborultabb zenék számára. Mindig is az volt a cél egyébként, hogy a kommersz magyar elektronikus zenék mellett egy igényes alternatívát kínáljak. Ezzel próbálkozik amúgy Kevin is (Fine Cut Bodies - a szerk.) és ezt csinálom én is. Kevinnel egyébként jóban vagyunk, nem is volt kérdés, hogy ő is játszani fog a pénteki bulin, mivel elég kevés magyar előadó van, aki annyira képben van elektronikus zenében, mint ő.

Ha már itt tartunk, mi a véleményed akkor az itthon mostanában dúló electrohouse/new rave őrületről? Ezen a vonalon is azért van elég sok magyar dj és producer...
- Én ebben az egész electro meg indie dologban azt látom, hogy egy vicc. Nem is értem, hogy miért kell ez nekünk? Miért olyan kúl ez? Ez egy ostoba műfaj. Tény, hogy 2 évvel ezelőtt az Ed Banger és a Kitsuné voltak a legmenőbb kiadók, de az akkor volt (az Ed Banger-től érkezett Szigetre a Justice – a szerk.) Miért kéne tendenciának lennie, hogy Magyarországra minden 1-2 évvel később tud csak begyűrűzni? A dj-k meg tudják venni a külföldi lemezeket, tudnak olyan zenét játszani, mint nyugaton, inkább azt gondolom, hogy itthon mindig is volt egy olyan szokás, hogy kicsit másfelé menjünk, mint a többiek. Ezzel önmagában nincs is semmi baj, de hozzáteszem, hogy pont a new rave mozgalom volt az, ami megölte az undergroundot. Egy kommersz gagyivá változtatta azt a vonalat, ami sokáig jól működött itthon, tudott előre lépni és újat mutatni, a new rave hatására pedig olyan zenéket kapnak elő, mint a 2unlimited, amik borzalmas zenék. Persze, értem, hogy ez vicc, és lehet rajta röhögni egyszer vagy kétszer, de hogy ebből trend lett, az egyenesen káros és ártalmas. Hozzáteszem, az is káros, hogy olyan emberek jönnek el dj-zni, akik bevallottan nem dj-k, hanem mondjuk ruha-tervezők, és alapvetően csak viccből csinálják, és ez nekem már majdnem ott tart, hogy iTunes-Dj, aki fogja, és egymás után pakolja a zenéket, mindenfajta koncepció nélkül. Kicsit olyan ez, mintha az ember a Borat-ot nézné. A Borat egyszer nagyon jó film, zseniális film, de nem lehet minden filmet Boratra csinálni, nem lehet minden filmet trash-re csinálni. Hollywoodban azért készülnek más filmek is, nem?

Mesélj kicsit az új lemezről. Kikkel dolgoztál együtt, és van-e valami koncepció mögötte?
- A lemez története Daidalosz és Ikarosz klasszikus görög eposzának feldolgozása. Középút kereséséről szól, annak megtalálásáról, és egy sztori bevezetéséről. Ez az első olyan lemezem, amelyet egy konkrét koncepció szerint csináltam meg. Első körben ez egy egységessé gyúrt lemez. Második körben ez egy levetülése annak, ahogy eljöttem otthonról és önálló életbe kezdtem. Az elején akusztikusabb, könnyebb zene, ez még a föld, majd ezután szépen a levegőbe emelkedünk, és saját életet kezdünk, majd 7-8. számtól átkerülünk az űrbe. A 12. The Fall című számmal pedig már az űrből repkedve visszazuhanunk a földre, és az ezután következő akusztikus dal is ezt nyomatékosítja. Zenészeknek én mindig is igyekeztem olyan embereket találni, akiket még nem fedeztek fel, még nem használja őket mindenki, ahogy az itthon amúgy tendencia. A lemezen, és a pénteki bulin is fellépnek velem a Trousers-ös illetve Amber Smith-es gitáros Kőváry Zoli, az MTV műsorvezetője, MC Fantom, Judie Jay és Xenia. Remélhetőleg összejön egy nagy buli, aztán majd meglátjuk, hogyan fogadják az albumot.

Köszönöm a beszélgetést, és sok sikert a bemutatóhoz és a lemezhez!

Kerényi Áron