2008. október 11.

Magukhoz nyultak a kémikusok - Videó!

Chemical Brothers: Brotherhood | Fiúk, lányok, itt a kémikusok új válogatáslemeze, ami bár nem teljesen újkeletű, mégis megérdemel annyit, hogy említést tegyünk róla. Két új szám, a többi a gyerekkorunk. Tömören ennyi, de lássuk a részleteket!

Lerágott csont, de mégsem teljesen az. Elsőre ez ugrik be, mert a Tim Rowlands és Ed Simons által fémjelzett duó öt éve már előrukkolt egy válogatással, ami tíz év leghúzósabb slágereit foglalta magába. Azóta kiadtak két lemezt, a Push The Button-t valamint a We Are The Night-ot, melyek inkább a populáris vonal felé húztak, talán emiatt került terítékre, hogy az esetleges új hallgatóság elé terjesszék, mit is műveltek a ’90-es évektől fogva. Ez teljesen rendben is van, mert tudja meg mindenki, mekkora arcok is ők és hajoljunk meg őszinte tisztelettel előttük.

Ahogy egy pillantást veszünk a tracklistára, szemen szúr rögtön két dolog. Az egyik a „Keep My Composture”, ami a digitális nemzedék és bőgatyás haverjaik által képviselt szövegelés egyvelege. Zeneileg kemény, de válogatás szinten kicsit rezeg nála a léc, azért hands up and stand up érte. A másik újdonság a „Midnight Madness”, ami a lemez promó videójaként már korábban felütötte a fejét. Ütemes darab, elsőre teljesen a „Saturate” alapjaira vezethető vissza, kicsit visszafogott verzióban. Főleg úgy vehető észre a hasonlóság, hogy a lemezen az „Out Of Control” választja csupán el a két számot egymástól. De ne vegyük el az érdemet, mert helyén van a darab.

Az újdonságok mellett persze fellelhető, hogy mik kerültek fel a válogatás kategóriába és mik le, a két utóbbi lemez megjelenését követően. Elsőként itt van a nyitó „Galvanize”, a maga vonós témájával, az új korszak első igazán tudatos darabja. Semmi kétség afelől, hogy kapjon egy hájfájvot. Ezt követi a „Do It Again” a trendi slágerek közül, értelem szerűen nem maradhatott le a listáról, csakúgy, mint a „Belive”, amit egy laza bólogatással el is fogadunk és jókedvűen hallgatunk meg újból. Az utolsó újítás a már említett „Saturate”, amit annyira eltaláltak, hogy szétszedi teljesen a membránt bármely hangfalban is szólaljon meg. A legkeményebb mégis a dob, mivel nem gépi, hanem frankón rádobolt téma, igazi kuriózum.

A pozitív megjelenés persze maga után vonta, hogy egyes alapköveknek ki kellett esniük a vérfrissítés érdekében. Így nem szerepel az albumon a „Song To The Siren”, a „Private Psychedelic Reel”, a „Get Yourself High” valamint - ha van dallamilag slágeres darab, akkor a leginkább annak nevezhető - „The Test”. Értük nagy kár, valószínűleg Rowlands-ék sem váltak meg tőlük könnyű szívvel, de azért meghagyták az utókornak valamint a most ismerkedőknek az igazi kémiát.

Ezek között található a Surrender három kultikus darabja. A „Hey Boy, Hey Girl” na meg a superstar Dj-k, akik ’99-ben nyomták le a világot. A „Let Forever Be”, az Oasis-es Noel Gallagher-rel, aki elmondja milyen érzés lenne az öröklét, valamint az „Out Of Control”.

Ha már Gallagher-nél tartottunk, akkor meg kell említenünk a „Setting Sun”-t a Dig Your Own Hole-ról és a talán legütősebb „Block Rockin’ Beats”-t, ami a Prodigy „Smack My Bitch Up”-jával vetekszik. Igazi csemege!

A 2002-es évjárat az egyetlen, de nem lebecsülendő „Star Guitar”-ral árválkodik, amit ha meghallunk, megérezzük azt, amit éreznünk kell, csak relax.

Utoljára itt maradt nekünk az Exit Planet Dust a maga „Leave Home”-jával és a záró számként jegyzett „Chemical Beats”-szel, ami megalapozta a big beat-et, mint zenei irányzatot.

A tökéletes zenei világot hasonlóan nagyszerű videók is kísérték, így nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy mit is jelentett számunkra a ’90-es években az MTV, amikor távirányítóval a kézben fürkésztük a klipek között, hogy mikor bukkan fel egy-egy Chemical Bros, hogy azon nyomban rögzítsük is az akkor még elgyűrhetetlennek hitt VHS-ekre.

Újból végighallgatva a lemezt, rosszat nem szólhatunk, mert szívünkhöz nőtt minden egyes darab, de talán az új anyaggal kéne kicsit többet foglalkozni és akkor nem lennének ilyen rosszmájú kijelentések.

Félreértés ne essék, rosszat szólni ne tessék, imádjuk őket és kész!

A MyMusic értékelése: 7/10

The Chemical Brothers: Brotherhood (EMI, 2008)

01. GALVANIZE (FEAT. Q-TIP)
02. HEY BOY HEY GIRL
03. BLOCK ROCKIN' BEATS
04. DO IT AGAIN (FEAT. ALI LOVE)
05. BELIEVE (FEAT. KELE OKEREKE OF BLOC PARTY)
06. STAR GUITAR
07. LET FOREVER BE (FEAT. NOEL GALLAGHER OF OASIS)
08. LEAVE HOME
09. KEEP MY COMPOSURE (FEAT. SPANK ROCK)
10. SATURATE
11. OUT OF CONTROL (FEAT. BERNARD SUMNER OF NEW ORDER)
12. MIDNIGHT MADNESS
13. THE GOLDEN PATH (FEAT. THE FLAMING LIPS)
14. SETTING SUN (FEAT. NOEL GALLAGHER OF OASIS)
15. CHEMICAL BEATS

mango