2008. szeptember 15.

Heaven Street Seven: Dalszöveg a pizzásdobozra

A Heaven Street Seven három tagjával beszélgettünk próbájuk után. Szó esett a barkácskörülmények között készülő új lemezről, mely még idén kikerül a boltok polcaira. Meséltek a nyári fesztiválokról, és magyar zenekarok külföldi érvényesülési lehetőségeiről, vagyis inkább annak esélyeiről.

Még felléptek a Fehérvári Zenei Napokon, de nagyjából lezárult a nyári fesztiválszezon, hogy telt nektek ez az időszak? Van valami jó sztoritok?
Szűcs Krisztián: Egy jó szó van rá, parádésan. Valószínűleg az idei fesztiválidőszakra jobban emlékszünk, mint a tavalyira, mert józanabbak voltunk, hiszen már meglett családapák és komoly emberek vannak a zenekarban (közben mindhárman sandán mosolyognak). Annyi minden történt, hogy hirtelen semmi nem jut eszembe. Arra emlékszem, hogy a vekeri-tavi fesztiválra megérkeztünk, aztán még két és fél órát ültünk a kisbuszban, ugyanis olyan felhőszakadás volt, hogy egy ujjnyira sem lehetett kinyitni az ablakot, de utána nagyon jó bulit csináltunk. Az egész országban negyven fok volt, mindenhol sütött a Nap, de ahogy közeledtünk Debrecen felé, láttuk, hogy egy szénfekete felhő van a fesztivál felett. A többi nyári rendezvényen is 99,8%-ban jó koncertek voltak.

Készül az új lemezetek, hogy állnak a munkálatok?
Szűcs Krisztián: Most jöttünk ki a próbateremből, gyúrjuk a dalokat, de már nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy készen legyenek. Aztán el kell kezdenünk felvenni őket. Szorít az idő is, meg már mi is szeretnénk csinálni a lemezt, ezért jövő héten megkezdődik a stúdiózás. Szóval most ezzel foglalkozunk lázasan.

Ha jövő héten stúdióba vonultok, gondolom, már nem nagyon kell gyúrni a dalokon...
Szűcs Krisztián: Általában már jóval a lemezfelvételek előtt teljesen megvannak a számaink, kivéve, mikor az utolsó pillanatban a stúdióban írom meg a szöveget egy pizzás dobozra.

Eddig nagyjából kétévente jött ki új HS7 lemez, az utolsó ugye 2006-ban jelent meg, az új felkerül a boltok polcaira még idén?
Szűcs Krisztián: Ha minden igaz, akkor igen. Nem hajt a tatár, de úgy alakult, hogy még az idén kiadjuk.

Ez a lemez is magyar szövegekkel készül?
Szűcs Krisztián: Teljesen magyarul. A dalok általában angolul születnek, ezek még kevésbé értelmes szövegek, aztán ezeket próbálom átírni magyarra. Aztán elképzelhető, hogy valamikor ebből a hanganyagból is lesz angol verzió.

Tavaly a Sordid Little Symphonies anyagával végigturnéztátok Európát, milyenek voltak az akkori visszajelzések, valamint terveztek külföldi fellépéseket az új felvételekkel is?
Szűcs Krisztián: A visszajelzésekkel semmi gond nem volt, meg a helyekkel és a közönséggel sem. A visszamenéssel van gond, az már nehezebb. Akkor ugye a Church nevű kultikus ausztrál zenekarral turnéztunk együtt, és így sokkal könnyebb volt, mintha csak mi akartunk volna nekivágni.
Németh Robi: Igazából így éri meg külföldön turnézni, de az ilyen lehetőségeket nagyon nehéz elcsípni. Vannak magyar zenekarok, amelyek elmennek ezerpárszáz kilométerre innen, hogy 83 ember előtt játsszanak, ami izgalmas kaland és bátor vállalás, de ennek - szerintünk - viszonylag kevés értelme van.
Szűcs Krisztián: Most a külföldi fellépés kérdése eléggé háttérbe szorul, de majd foglalkozunk ezzel is. Valószínűleg jövőre.

A Sordid Little Symphonies-t direkt a külföldi közönségnek adtátok ki, ennek milyen visszhangjai voltak?
Szűcs Krisztián: Az a helyzet, hogy bár rengeteg hitegetést kaptunk a kiadónktól, a lemez nem jelent meg úgy, ahogy meg kellett volna neki.
Ábrahám Zsolt: Megjelent és csak úgy lebeg a semmiben, promóciót nem nagyon kapott.
Szűcs Krisztián: Az európai Warnernél tetszett nagyon komoly embereknek, de nem foglalkoztak vele úgy, ahogy kellett volna. Majd elsikkadt a dolog. Sajnos azt kell mondanunk, hogy ott nem nagyon érdekelt senkinek, hogy egy magyar zenekarral – akármilyen jó vagy rossz – komolyabban foglalkozzanak. De nagyon nehéz innen okosnak lenni, csak azt látjuk, hogy a többi zenekarnak sem megy a külföldi névszerzés.
Németh Robi: Látjuk a kortárs magyar zenekarok között, hogy folyamatosan próbálkoznak, valaki innen, valaki kiköltözik mondjuk Angliába vagy Amerikába, de azt nem nagyon látjuk, hogy bárki eredményeket érne el. Szinte lehetetlen Magyarországról folyamatos, látható külföldi jelenlétet elérni.

És az új lemezzel maradtok a Warnernél vagy esetleg megpróbálkoztok a manapság oly divatos netes kiadással?
Szűcs Krisztián: Mindenképpen maradunk, de akarunk internetes terjesztést is. A kiadók már rájöttek, hogy elhanyagolhatóak a CD vásárlások, ezért ők is nyitnak errefelé.
Németh Robi: Többféle ötletünk is van a terjesztést illetően, ezt majd a lemez megjelenéséig kitaláljuk, hogy legyen.

Mondtátok, hogy rohantok, hova a nagy sietség?
Szűcs Krisztián: Épp a kiadóhoz megbeszélni ezeket a dolgokat, a marketinget és mindent az új lemezzel kapcsolatban.

Már annyit beszéltünk róla, de azt még nem mondtátok, hogy milyen is lesz az új lemez?
Szűcs Krisztián: Jó lemez lesz szerintünk. Megint kicsit más, mint az előző.
Ábrahám Zsolt: Egy kicsit célratörőbb, tömörebb, kevesebb experimentális résszel...
Németh Robi: Tempósabb és energikusabb az előzőnél. Minden lemez egy adott korszakot, egy adott periódust foglal össze, most épp ilyenünk volt.

Hol veszitek fel az új hanganyagot?
Szűcs Krisztián: Az előzőt ugye Magyarország legmodernebb stúdiójában (Aquarium stúdió - a szerk.) rögzítettük, most viszont barkácsmódszereket alkalmazunk a karcosabb hangzás érdekében.

Fodor Csaba