Klasszikusok | U2: The Joshua Tree

Manapság egyre többen lovagolnak a Bono fejéről le nem rohadó napszemüveg poénon és egyre elhatalmasodó messianisztikus küldetéstudatán, de tény, hogy a VH1 minden idők legjobb lemezének a Joshua Tree-t, a U2 ötödik, legsikeresebb stúdióalbumát választotta (letaszítva a trónról a mindenható Beatlest).

megosztás
kapcsolódó linkek

Az is tény, hogy a ’80-as évek szó hallatán még a „legalterabb” kukabúvárnak is beugrik a belső borítón szereplő Anton Corbijn fotózta különleges „címadó” fa, melynek korát nem lehet megállapítani. „Talán ez egy jó jel a lemezünkre nézve!” – nyilatkozta egykor a dobos Larry Mullen a Joshua fákról. Úgy tűnik bejött nekik. Rock bandaként elsőként kerültek a Time címlapjára, a RS a rock legnagyobbjai közé választotta őket, nevük kultfogalommá vált.

A Joshua Tree titkát nem könnyű megfejteni. Talán a banda addigi pályafutása és személyes élményeik szuperpozíciója adhatja a kulcsot a lemezhez. A harcos-karcos WAR (1983) és a szétesőbb, befelé fordultabb Unforgettable Fire (1984) után, mely fellökte őket a nemzetközi ismertség porondjára, a tapasztalatokat és kreatív energiáikat egyesítve; hűtöttek valamennyit punkos vérmérsékletükön, felfedezték az elvont muzsika és a stúdiózás lehetőségeit, így a forma már készen állt az áttörő lemez megalkotásához. Hiba lenne említés nélkül hagyni a Live Aid hatását a tagokra, főleg Bono-ra. A forma tartalommal megtöltése mégis leginkább a lemezfelvétel előtti amerikai út nyomán következett be. A Nicaraguába és El Salvadorba tett látogatás során szerzett élmények alapján élesen szembehelyezkedtek az Egyesült Államok agresszív latin-amerika politikájával, ugyanakkor elbűvölte őket a kontinens „szabadsághangulata”. Ezutóbbi élményük a tradicionális zenékhez, a rock gyökereihez való visszatérésükben tükröződik leginkább az albumon. A blueshoz és countryhoz fordulásban amúgy közrejátszott a Dylannal kötött barátság is.

Eredetileg tizenkilenc dal készült el, és duplaalbumot terveztek. A Hot Press magazin 1987 decemberi számában erről így nyilatkozott The Edge: "...nagyon nem értettünk egyet, hogy mely számoknak kellene az albumon rajta lennie. Ha Bono-n múlt volna, a The Joshua Tree sokkal amerikaibb és blues-osabb lett volna, de én megpróbáltam visszahúzni.”

1 2 3

cimkék
- u2

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2021. február 25.

Használj ki! | PVRIS

PVRIS – Use Me (2020) | Az áll a Wikipédia ide vonatkozó cikkében, hogy a PVRIS egy amerikai rock együttes. Nos, ezt már a második album után is erősen megkérdőjeleztem volna, most viszont egyértelműen cáfolnám! A PVRIS olyan vegytiszta popegyüttes, hogy már abban is kételkednék, hogy Lynn Gunn tudja-e még egyáltalán, hogy hogyan kell fogni egy gitárt… Tovább

2021. február 14.

Machine Gun Kelly poppunk babérjai

Machine Gun Kelly – Tickets To My Downfall (2020) | Amikor először szembejött ez a szőke srác a Sleeping With Sirens – Alone című klipjében, egyáltalán nem értettem, hogy mégis mire ez a nagy hype körülötte. Sőt, a rapes albumait nem is komálom a mai napig sem, úgyhogy amikor jött a bejelentés, hogy stílusváltás következik, nagyon kíváncsi lettem. Egy hajdani rapstar fogja megreformálni a 2020-as poppunk színteret? Ugyan már... Tovább

2021. február 11.

Ez miért működik bárkinél is? | Neck Deep

Neck Deep – All Distortions Are Intentional (2020)|Negyedik lemezéhez érkezett a walesi poppunk brigád, én pedig hiába csinálok akármit, egyszerűen nem értem, hogy miért népszerű a Neck Deep. Közel 40 perc alatt összesen 5 percnyi érdekességet nem tudnék összeszedni a hallottakból, és még az is csak maximum középszerű lenne. Tovább

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább