2014. február 28. | Kapusi Kitti

Tiszai Vivien: A dobolás megszállottja lettem

Van olyan, amikor Vivi nem dobol?
- Azért akad! Pultos vagyok egy vendéglátóhelyen. Amikor nem dolgozom, akkor próbálunk. Az agyunk estére már nem pörög úgy. Jobb lenne, ha csak erre tudnánk koncentrálni, de egyelőre ez van. Szeretek olvasni, rengeteg önéletrajzi könyvet olvastam már, Lemmy-ről, a The Doors-ról, Slashről, illetve még szeretem Csörsz Istvántól a Síríg tartsd a pofád c. könyvet.

Milyen zenéket szeretsz? Mit gondolsz, kis hazánkban vannak tehetségek? Van kedvenc magyar zenekarod? 
- A Led Zeppelin a szívem csücske, amúgy meg Motörhead-mániás vagyok, szerelmes vagyok az öreg Lemmybe, bármikor elvehet feleségül (nevet). Szeretem az AC/DC-t, imádom Slasht, de oda vagyok Ace Ventura DJ-ért, aki goa zenéket játszik. A goa a másik a rockzene mellett, amiért megőrülök. Nem véletlen, hogy pszichedelikus dolgok vannak a hátamra tetoválva. Jojo Mayer is nagy kedvenc, akivel össze is barátkoztam mikor Magyarországon járt. Nálunk pedig itt van például az Ivan and the Parazol. Fiatalok és nagyon profi zenekarnak tartom őket. A nagymamájuk kabátjában tolják! Aztán itt van a másik nagy kedvencem, az Anna and The Barbies. Álmom egyébként, hogy Annával egy színpadon legyünk. Azt is lehet mondani, hogy az ikonom: nagyon szeretem, felnézek rá. Minden nőnek egy példakép lehetne Anna. Iszonyat, mit művel a színpadon. Nagyon szeretem a Supernemet is. Aztán akadnak ám tehetséges dobosok is, mint például Gerendás Dani, aki nagyon fiatal, de úgy dobol, mint az állat.

Melyek a kedvenc helyeid Budapesten?
- Régen nagy "Fészkes" voltam, az a hely volt a mindenem. Szeretem az Arborétumot, ott vagyok felszolgáló. A zenekarral az A38-on szeretek nagyon játszani. Kis tini ockerként sokat jártam a Wigwam-be, ami ugye most már Club 202 néven üzemel, de az a jellemző rám, ha jó a társaság, mindenhol jól érzem magam.

Terveztek még vendégzenekaros bulikat? Melyik buli volt felejthetetlen számodra?
- Ó, igen, remélem, hogy a közeljövőben lesz még. Ugye volt a Mocsok 1 Kölyök zenekarral egy 5 állomásos turnénk.  Nagyon élveztem. Innen is van az a buli, ami felejthetetlen volt számomra. Kecskemét - Szeged állomásnál már eléggé elvoltunk fáradva, de ez minket nem érdekelt, hiszen buli volt ezerrel: mindig megpróbáljuk kihozni a maximumot minden fellépésből. Aztán felmásztam a koncert közepén az Andris hátára és őrjöngtünk egyet, a közönség meg tombolt. Mondjuk ezeket mindig nehéz elmondani, ott kell lenni az adott pillanatban és átélni. Azt vallom, hogy a közönséget meg kell becsülni, mindegy, hogy 5 vagy 50 főről van szó. Az a fontos, hogy a közönség lássa, szeretjük, amit csinálunk, onnantól kezdve mindegy, hogy hányan vannak. A FEZEN-en játszottam a Cherry Bombbal, jött a koncert, két órát zúztunk a csajokkal és gondoltam ugrok egyet a közönségbe. Sajnos elszámoltam magam és a kordonoknál fenn akadt az egyik lábam. Ijesztőre sikerült az az ugrás, de felugrottam és üvöltöttem, hogy semmi bajom! Annyira felment az adrenalinszintem, hogy visszamentem a dobok mögé és az utolsó számot őrült módon doboltam, pedig nem voltam valami jól az ugrás miatt.  Aztán 2012-ban játszottunk Prágában a zenekarral. Az volt a szülinapi ajándékom, hogy eljöttek a legjobb barátaim a koncertre és kiderült, foglaltak szállást is Prágában, hogy pár napot eltöltsünk ott. Életem egyik legjobb szülinapja volt.

Apropó, hallom, tudsz főzni, és nem is akárhogy. Mesélj csak!
- Alapvetően imádok enni. Szerintem innen is jön, hogy a konyha sem áll távol tőlem. Egy valamit nem eszem meg, az a hal. Kedvencem a jázminrizs, a rántott hús, ahogy anyukám csinálja. Szeretek főzni és állítólag tudok is. Sőt, sütni is szoktam. Legutóbb egy isteni citromtortát készítettem!

Van-e a zenéhez kapcsolódó gyerekkori élményed?
- Emlékszem még nagyon pici voltam, és anyukám elvitt Tina Turner koncertre az akkor még Sportcsarnokban: tátott szájjal néztem a bulit, elvarázsoltak a fények, nyilván Tina, meg a zenészek. Aztán mikor nagyobb lettem, az első Szigetes élményem is meghatározó volt, akkor döntöttem el, hogy a „pogo mega-szörf” az az életem része lesz. Nagyon sok koncertre mentem utána, ahonnan mindig kék-zöld foltokkal tértem haza, imádtam.

Hogyan jellemeznéd magad egy mondatban?
- Ebből a stílusból nem lehet kiöregedni, ezzel együtt megszületsz és úgy is fogsz meghalni. Éljen a Rock'n'Roll és az Ozone Mama!

Köszönjük Vivinek, csak így tovább! Legközelebb ma este, a Gödörben tekinthetitek meg, mennyire lelkesen és tehetségesen tud dobolni a hölgy.

Fotók: Barta Imre
Interjú: Kapusi Kitti

 

1 2