2008. augusztus 14. | MM

Kora délutáni orgazmus – galéria!

Az első rendes szigetnap első rendes koncertje éppen a hiper-menő amerikai MGMT volt. A délután fél 5-kor kezdődő buli a tavalyi Razorlight koncertélményét idézte fel bennünk.

Az analógia amúgy nem véletlen. Első albumos zenekar, az anglomán gitár-pop legújabb (hulló)csillagai, akik még előtte vannak az igazi megmérettetésnek: a második lemeznek. A Sziget-szervezők ezeket a kategóriájú bulikat következetesen a délutáni műsorsáv betöltésére használják, amiben nyilván van ráció, de ugyanakkor az is garantált, hogy a zenekar nem fogja tudni kihozni magából, amit amúgy ki tudna. Délután fél 5-kor még nincs kint az a sok ember, aki ha már kint van, meghallgatná őket, mert valószínűleg nem ismeri, de kíváncsi. És ez is talán a fesztiválok lényege, hogy olyan zenekarokat lát az ember, amit korábban nem ismert.

Ehhez képest az a 10-15 ezer ember a nagyszínpad előtt igazából szokatlanul soknak tűnt, hát még amikor megpróbáltam előre menni, és egyszerűen nem lehetett, mert a fanatikusok a tér belső 1/3-ára úgy betömörültek, minthogyha hátulról még 50 ezren nyomnák őket. Amikor kijött az MGMT látszott, hogy ennél többet ők sem remélhettek, szóval elégedett mosollyal csaptak a húrok közé. A koncert kicsit tovább tartott, mint egy óra, ez alatt végigjátszották az albumot, természetesen a Time To Pretendet, és a Kids-et hagyva a végére.

Az MGMT nem egy igaz koncertzenekar, akármennyire is szeretjük őket. Az Oracular Spectaculart otthon jó igazán hallgatni, és ezzel nincs is semmi baj. Ehhez képes a fiúk kihozták a buliból a lehető legtöbbet, szóval aki eljött, az biztos nem ment haza csalódottan.

MM