2008. július 3. | Baranyi Ágnes

Egy Kistehenet kérnék! Két pohárral... - galéria!

Levezetésnek muszáj volt eltöltenünk másfél órát a Kistehén Tánczenekarral, akik nem éppen épületes szövegeikről ismeretesek, sőt igazából pont abban rejlik sajátos bájuk, hogy egy hat éves gyerek szocializációjának megfelelő szókészlettel operálnak, és valljuk be, még a közönség legillumináltabb egyedei is könnyedén megjegyzik a „jaj de szép virágok vannak a réten” vagy az „olvad a csoki” refrének „bonyolult” egymásutánját. Kihagyhatatlan volt!

A közönség összetételét tekintve, olyan volt, mintha a környező sátrakból kiszorultak, mintegy számkivettekként formálódtak volna az MR2 Petőfi Rádió nyitott sátrában, azonban hamar kiderült, hogy a nagyérdeműt nem a szél hordta össze (pontosan annál a számnál, amikor Kollár Klemencz László arról énekel, hogy vett a piacon egy Micky egeret, amit rákötött, egy rúd szalámira…)

Egyébként megemlítendő a frontember, mint jelenség, aki valami különös vegyülete a már-már hanyag lazaságnak, és a sugárzó szexualitásnak, ami valószínűleg vonzó elegy a női szívek számára, a kolleginámat mindenesetre meggyőzte. Persze a zenekar tagjait felmérve, mindegyikük külön jellemzést érdemelne, de ezt az élményt meghagyom annak, akiben esetleg még csak most éledt a kíváncsiság szikrája.

Koncert ötös, lelakott közönség aktiválása ötös, a hipergyors dalszöveg-tanulhatóságért pedig dicséretben részesítjük!

Baranyi Ágnes

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

Comments

rob schneider	2008. júl.. 3.  17:03	1
itt rohadok a vizsgaidőszakba benne, ájjdejó, hogy legalább ennyire a volton lehetek! szpesöl riszpekt a stílért :o)

Teljes fórum