2008. július 6. | Savas Henrik

Elélveztünk a VOLT-fesztiválon +18-as videó

Wattie Buchant nem ismerik fel a rajongói, az idei VOLT gerappája a gumi klumpa, és találtunk originál ballonos szódát a fesztiválon fillérekért. VOLT beszámoló: a vég.

Az van, hogy a négy nap, amit átéltünk a VOLT történetének egyik legjobban sikerült fesztiválján, olyan élménydózist mért hitvány önnönmagunkra, hogy az csak részleteiben, és később tudatosodik bennünk. Így most egy összetett élménycsokor következik, amiben az utolsó, szombati nap dominál, de egy/két élménymorzsát még megosztunk az olvasóval, mielőtt az enyészeté mocsarában örök feledésbe merülne.

Rekordot döntött a VOLT, ugyanis 16. alkalommal, esőisten bemondta az unalmast, és egy csepp csapadék sem esett, amin még a legzoralabb fesztiválarcok is csak csodálkoztak. Por viszont volt, és persze szél is, de még mindig jobb mint a sarat dagasztani.

Viszont nagy tanulság, hogy a zenekarok elosztásánál jobban kellene mérlegelni a várható tömeget. A Depresszió inkább illett volna a maga táborával a metál színpadra, mint a Belgä, akiknek a buliján a sátorhoz vezető utat sem lehetett megközelíteni.

Bónusz saller a nagyszínpad technikának, mert az egy dolog, hogy a Cypress Hill haknira vette a bulit, de illett volna működő mikrofonokkal ellátni realéket, és nehezen hiszem, hogy nagy kihívást jelenthet egy kongacucc, egy lemezjátszó és két mic hangosítása...

A feszt egyik legnagyobb poénja volt, hogy a VOLT rádió interjúra békésen várakozó Exploited énekest, Wattie-t tinédzserkorú tarajosok röhögték körbe, „nézdmáravénf*sztaztsemtudjamilyenpólóvanrajta” jelleggel, majd mikor ki lettek okosítva kinek is ugattak be a kis csírák, néztek is nagyot, szerintem azóta is sokkban pislognak valahol.

A másik becses pillanat már szombatra datálható, amikor sikerült a központi étteremben szódát találni, fél litert 100 forint körüli áron. Üröm az örömben, hogy előtte napokig több liter ásványvíz áráért vásároltuk a vizet a fröccshöz, és ugye azzal ne az igazi, és valószínűleg hatalmas összeget spóroltunk volna meg a fesztiválbüdzsé részére. Viszont érdekes volt látni a szombati nagyszínpados Offspringékat, ahogyan békésen majszolják a rántott pulykatallért koviubival és sült krumplival. Dexter Holland énekes a korához képest jól néz ki, és teljesen normális figuráknak tűntek, ellenben a talán legmenőbb magyar rockbanda dobosa, aki hiteles szemtanúk beszámolója szerint a szálloda éttermében a teltházas reggeli ideje alatt a tányérról lesett villát komótosan rugdosta tova, méteres felbontásban, ami nem rock n roll, hanem pusztán nettó tahóság. Akkor inkább eF Zámbó Öcsi az aki szimpatikusan viszi a rock n rollt, aki élete derekán járva is roppant jól tartja magát, alkot, és mindezek mellett a gyermekeivel ott nyomta minden éjjel a fesztiválon, majd másnap délelőtt már a szaunában indította a napot.

Ruházatilag a hegymászóboltokban kapható gumiklumpa volt a legfelkapottabb termék, de akkor már inkább a tangapapucs. A sopronkőhidai fegyház kiállítását sajnos már nem tudtam megtekinteni a civil soron, pedig sokan kíváncsiak voltak az elítéltek által készített tárgyakra, a bilincsekre egyaránt, de a bv szombatra már összepakolta magát és hűlt helyüket leltük csak.

A hab a tortán az utolsó napra a Ladánybene 27, és a Vad Fruttik fellépése volt.

Szombat lévén, iszonyatos tömegek lepték el a Lővérek kempinget, rengeteg ember mindenhol, főleg az mr2-es, és metálhelyszíneken, de a többi színpadmester sem panaszkodhat. a magyar médiumok zenei nyitása érezhetően szépen lassan de biztosan beérik. ennyi embert még az életben nem láttam hazai előadók buliján, kivéve persze a nagyágyúkat (tcs, paso, quimby).  Hömpölygő tömeg, ováció, együtténeklés. Irie Maffia, Brains, Copycon, LB27, Vad Fruttik, és Barabás Lőrinc, aki a feszt legjobb buliját adta.. óriási volt. jövőre veletek ugyanitt.

S.H.