3428 zenekar 12456 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Sziget 2008

2008. július 16. | Neményi Márton

Gerendai Károly: Mi csak zöld füvet kapunk

Copyright:

Úgy tűnik, elvonulnak a viharfelhők a Sziget fölül, de azért dögöljön csak meg a szomszéd tehene, sőt lehetőleg a szomszéd is – gondolják a rosszakarók. A politikusok rombolnak, a magyar közízlés rémes állapotban van, az Iron Maiden helyett pedig jobb lett volna a Metallica, de ez van. Gerendai Károly rendezvényszervezővel, a Sziget arcával beszélgettünk.

Most akkor lesz sziget?
- Reményeink szerint igen.

Minden évben kitalálnak valamit ellenetek. Idén érezted, hogy most tényleg rezeg a léc?
- Inkább csak túl sok minden jött össze egyszerre. Mindig vannak támadások és sajnos sokszor ok nélkül. Mi egy rendezvényszervező cég vagyunk, azzal kéne foglalkoznunk, hogy minél jobb rendezvényt szervezünk, nem azzal, hogy miért zárják le a rakpartot, vagy miért kell építési engedély az ideiglenesen felállított sátrakhoz és színpadokhoz. Vagy, hogy miért pereskedik velünk a kerület, és miért akarja visszavenni a területfoglalási engedélyünket a főváros. Szóval egy csomó minden összejött, ami együtt már sok, de remélhetőleg minden megoldódik a maga útján, és a hátralévő egy hónapban már nem találnak ki semmit. Sajnos támadások egy része olyan, hogy tényleg ellehetetlenítheti a Szigetet, sőt más rendezvényeket is. Az építési engedélyek keresztülvitele például minimum öt-hat hónap, kezdve a régészeti feltárásokkal, és ezt lehetetlen végigcsinálni, csak azért, hogy fölállíthass valamit néhány napra ideiglenesen. A rakpart lezárása pedig iszonyú dugókat jelenthet, és egy csomó embernek elveheti a kedvét, hogy egyáltalán idejöjjön. Akárcsak az, hogy a negyedik kerületi önkormányzat bírósági úton akarja elérni, hogy este tíz és reggel hat között ne lehessenek programok. Ha csak nappal lennének programok sokkal kevesebben jönnének el,  ez pedig akkora bevételkiesést jelent, hogy nem is lenne értelme megrendezni a feszitvált. Arról a képtelenségről nem is beszélve, hogy hogyan mondod meg a Szigeten sátrazó több tízezer embernek este tízkor, hogy a bulinak vége, haza lehet menni aludni? (Azóta az idei évben elmúlt a veszély, a tárgyalás csak ősszel folytatódik – a szerk.) És még itt van ez a Demszky-féle ötlet, hogy 2,6 milliárdos ellenszolgáltatást várnak, csak hogy használhassuk a területet, ahol egyébként nincs semmi. Ez nonszensz egy 2,65 milliárdos költségvetésű rendezvény esetében.

Jogilag amúgy megtehetné?
- Nehéz kérdés, mert van egy szerződésünk három évre, amit ha fölbont, akkor mi beperelhetjük őket a kártérítésért, de ettől még nem lesz érvényes engedélyünk, tehát nem használhatjuk a Szigetet. Most viszont úgy néz ki, hogy az idei Sziget még lemehet, aztán újratárgyaljuk a dolgot.

Meddig mennétek el?
- Már tavaly elindult egy tárgyalássorozat a fővárossal, ami arról szól, hogy mi még többet költsünk a területre, hiszen nekünk is érdekünk fejleszteni azt. Az elmúlt években minden kérés nélkül is ezt tettük: területeket töltöttünk föl, hogy ne legyen tó a nagyszínpad előtt, megerősítettük a gátat, fejlesztettük a közvilágítást, az ivóvízhálózatot, kipucoltuk a senkiföldjét. Ezt mind azon felül, amire amúgy is köteleznének minket. Tehát nyitottak vagyunk arra, hogy még többet fordítsunk a területre, már csak azért is, mert ezt amúgy is csinálnánk. Azt viszont nem fogadjuk el, hogy fizessünk egy olyan közterületért, aminek egyébként nincs kereskedelmi értéke. Csak zöld füvet kapunk, hogy alkalmas legyen a rendezvényre minden szükséges infrastruktúra kiépítése a mi dolgunk.

Demszky viszont nem csak azt mondta, hogy „túl gazdagok vagytok, adjatok nekem is”. A Sziget szerinte mégis nyomot hagy a környezeten, bármennyit is takarítanak utánatok, és ezt is kompenzálni kéne anyagilag. Nincs igaza?
- Ez két ponton hibázik: nem hagyunk itt szemetet, mindent eltakarítunk magunk után és ezt a főváros illetékesei szigorúan ellenőrzik, valamint ők írják elő azt is, hogy milyen helyreállítási munkákat kell megrendelnünk és kitől. Ezt minden évben megrendeljük. Az persze más kérdés, hogy mennyire végzik el lelkiismeretesen a kiszámlázott munkát, de mi mindig kifizettük a helyreállítást és számtalanszor reklamáltunk már, amire volt olyan, hogy azt a választ kaptuk: „minek újrafüvesíteni, amikor mindjárt jön a következő Sziget és újra kitapossák”. Persze a pénzt azért elkérték a füvesítésért.  A főváros eddig ragaszkodott hozzá, hogy csak ők végezhetik ezt a munkát. Mi nem tudunk mást tenni eleget teszünk az előírt szerződéses kötelezettségeinknek és innentől nem a mi dolgunk tisztázni, miért nem a város érdekeit nézve végzik a dolgukat. Mégiscsak egy fővárosi közműcégről van szó. Ezen kívül két olyan árvíz is volt, ami után a sziget gyakorlatilag tönkrement, nekünk kellett helyreállítani mindent, saját költségen, miközben nem a mienk a terület. Nem értem, ezek után miért minket izélgetnek. És hogy túl gazdagok lennénk? Inkább örülni kéne, hogy van egy gazdaságilag sikeres rendezvény, ami nem csak akkor működik, ha komoly összegeket ad neki az állam az adófizetők pénzéből. Ráadásul a fővárosnak miért baj, ha a közterületein zajlik egy olyan világhírű rendezvény ami miatt ideutazik több tízezer turista, és a többi nagyrendezvénnyel ellentétben nem kérünk jelentős anyagi támogatást, csak a többieknek is megadott ingyen területet, cserébe a kampányunkban reklámozzuk a várost. Szerintem egy csomó olyan dolgot teszünk, amiért hálásnak kéne lenniük egy normális országban és városban, nem pedig ellehetetleníteni minket. Egyébként is érdekes, hogy most „ébredtek rá”, hogy a Szigetben van pénz, miután tavaly volt hosszú idő után először veszteséges, a rossz idő miatt.

Rajtatok kívül szép sorban betámadják az összes fővárosi szórakozóhelyet az önkormányzatok, politikusok. Mi folyik Budapesten?
- Nem csak Budapesten, hanem az országban ilyenek a közállapotok. Itt van persze a gazdaság nehéz helyzete, a politika kiszámíthatatlansága, amik valóban elkeserítőek, de ez sajnos a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az emberek ahelyett, hogy azzal foglalkoznának, hogyan lehet építeni, jobbá tenni a környezetüket, elkeseredésükben inkább rombolni akarnak, belekötnek a működő dolgokba. Ha a felelős döntéshozók is így viselkednek, akkor garantáltan nagy nyilvánosságot kapnak, ezzel el lehet terelni a figyelmet, hiszen addig is nem arról folyik a vita, ami a lényeg, hogy tehetetlenek azokban a kérdésekben, amikre tőlük várjuk a megoldást. Mindenki panaszkodik és várja a sült galambot, ha valaki nem így tesz, ráadásul még sikeres is az gyanús és fogást kell rajta találni. Tehát a mai közös ideológiánk: dögöljön meg a szomszéd tehene is, sőt maga a szomszéd is. És ebbe a közgondolkodásba beleillik, hogy mindent támadni kell, ellehetetleníteni, feljelenteni. Előbb-utóbb talán kimászik ebből az ország.

Térjünk rá a Szigetre. Nagyon sokan úgy vannak vele, hogy elvesztette a romantikáját, nagyjából azóta, hogy megszólítottátok a középosztályt. Most kit szólítotok meg?
- Ilyen konkrét vezérmotívum nincs, illetve most van ez a szlogen, hogy „a változatosság kedvéért”. Azt látjuk ugyanis, hogy még mindig nagyon sokak szerint egy kaptafára, egy műfajra, a rockzenére szerveződik a Sziget, pedig messze több ennél. Ezt próbáljuk tudatosítani. Azzal pedig vitatkoznék, hogy a Sziget elveszített volna bármit is. Az első pillanattól alapvetően középosztálybeli fiatalok látogatták, csak ez nincs rájuk írva, nem öltönyben járnak bulizni, ráadásul a híradások előszeretettel szóltak a szigetes narkós csürhéről. A mai napig a fesztivál legfontosabb értéke, hogy egy sokszínű kulturális nyaralás. Igaz, ma már sokkal kevésbé családias a hangulat. Ezt el sem lehet várni úgy, hogy nem néhány ezer fő van kint naponta, hanem ötven-hatvanezer. De a látogatottsággal együtt nőttek a kulturális értékek és javultak a szolgáltatások. A mai Sziget egy jobb fesztivál, jobban megszervezve. Ha valaki azt az időt sírja vissza, hogy milyen jó volt, amíkor nem volt hova elmenni vécére, sokkal nagyobb por volt, vagy sokkal gyengébb programok voltak, akkor a megszépülő emlékek beszélnek belőle és nem valós érvek.

Hogy zajlik egy nagyszínpados „casting”? Szólnak előre, hogy jönnének, vagy ti agyaltok és kezdeményeztek?
- Is-is. Vannak objektív érvek is, mint hogy mik az aktuális trendek, zenekarok, kinek jelenik meg új lemeze, milyen eladásokat produkálnak. Emellett van egy nagyon fontos szubjektív rendszer is: a nézők szavazhatnak, hogy kiket akarnak látni. Ezt persze átszövi az a fura kettősség, hogy a magyar és a nemzetközi közízlés nincs szinkronban. Nekünk azzal is számolnunk kell, hogy ki hozza a külföldi és ki a magyar látogatókat, és ebből kell összemixelnünk a kínálatot. Aztán jön a feketeleves: mi megálmodjuk, hogy kit szeretnénk, aztán kiderül, hogy ki tud jönni és ki nem, ki megfizethető, ki nem – hiszen még mindig vannak ilyen korlátok. És vannak bandák, akik fesztiválon megszervezhetetlen technikával utaznak, ezért nem lép fel fesztiválokon a U2…

Akiket egyébként szeretnél fellépétetni?
- Én azt látom, hogy a magyaroknak ez kellene. A külföldiek sokkal fogékonyabbak az aktuális trendekre. Akkora lemaradásunk van, hogy nálunk még mindig a Santana a szupersztár, és arra özönlenek. Ezt a kettősséget kellene kiszolgálni. De az is benne van a pakliban – és ez a Szigetnek egy fontos hitvallása is -, hogy elhozzunk egy csomó zenekart, akit a magyar valóság alapján nem érné meg elhozni. Nem véletlen, hogy Magyarországon érdeklődés hiányában egy csomó jó és máshol befutott zenekar koncertje elmaradt. Hálistennek a Szigettel van olyan hírünk már, hogy a külföldön sztárnak számító zenekarok eljönnek, függetlenül attól, hogy itt nem ismertek. Másrészt egy csomó magyar gyereknek ezen keresztül nyitjuk ki a szemét arra, hogy azért van más is, mint amit ő a  Sláger rádión vagy a Danubiuson hall.

Én szeretném azt hinni, hogy a Danubius-kompatibilis és a valódi közízlés különbözik. Nem lep meg a közönség, amikor szavaz?
- Ez azért csalóka, mert elég különleges a voksolók köre. Általában azok szavaznak, akik odafigyelnek a trendekre, és ők rendszeresen számon kérik rajtunk azt is, hogy miért nem vagyunk még progresszívebbek. Bújják az internetet, olvassák a szaksajtót, és elvárják, hogy hozzuk el a friss együtteseket. A tág közönség viszont a tömegmédiából, szórakozóhelyeken szerzi az ismereteit, tehát nem ismerik ezeket a zenekarokat, és el sem jönnek rájuk. Fura ellentmondás ez, nehéz föloldani, de igyekszünk lavírozni, hogy legyen ilyen is, olyan is.

Tehát sokszor a külföldiek javára dönt a budapesti fesztivál?
- A külföldiek és a tájékozottabb magyarok javára. Van annyira széles a külföldi látogatottság, hogy megengedhessük ezt a luxust magunknak. Itt van például az MGMT (Management) nevű új befutó, akiről Magyarországon a cica nem hallott, de mit azt gondoljuk: jó zenekar, még külföldön is csak most jön föl, de szerintünk érdemes elhozni. Mondhatnék még pár példát, amit a magyar viszonyokból kiindulva semmi értelme nem lenne elhozni, de meg kell találni az egyensúlyt. Az R.E.M.-re, Iron Maidenre meg a Jamiroquaira nyilván a magyarok is eljönnek, de érdekli a külföldieket is, de az például kényszerdöntés volt a RATM visszatáncolása után, hogy újra elhozzuk a Killerst, ami inkább csak a külföldieknél sikeres.

Volt a Szigetnek egy korszaka, amikor főleg biztonsági játékot játszottatok. Ekkor sokszor jött vissza a Faithless meg a Guano Apes, voltak is vádak, hogy lejárt szavatosságú együtteseket hoztok…
- Akkor is volt, hogy a trendek elébe mentünk, de valóban kellett némi biztonsági játék. Egy ilyen rendezvény mégiscsak akkor tud sikeres lenni, ha eljönnek rá. Ha én azt mondom, hogy nevelni akarom a közönséget, és nem veszem figyelembe az igényeit, akkor nem jönnek el és nem lesz miből kifizetni a bandákat. Meg kell tartani az egészséges arányokat. Az, hogy vannak zenekarok, akiket rendszeresen visszahozunk, az egyszerűen ezért van mert vevők rájuk újra és újra. Ez kényszerpálya: ha nem találunk olyat, akire eljönne a közönség, de még új, vagy találunk, de nem ér rá, nem tudjuk megfizetni, satöbbi, akkor jönnek ezek a biztosan beváló pontok, mint a Faithless vagy a Prodigy. De ha megnézzük az idei programot, akkor a Nagyszínpadnak legalább a fele olyan, ami kifejezetten előremutat a magyar közízléshez képest.

Három meglepetés biztos van: R.E.M., Sex Pistols, Iron Maiden. Elhatároztátok, hogy elhozzátok az öreg rockereket, vagy így jött ki a lépés?
- Nem volt ilyen elhatározás, az ugyan koncepció volt, hogy a rock-vonalat erősítsük. Segített, hogy világkörüli turnéra indul a Pistols, vagy a Maiden ezt máskor nem is tudtuk volna megoldani. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy nem feltétlenül ezekkel az együttesekkel akartuk hozni a rockhangzást. Sőt szerencsétlen helyzet volt, hogy akiket nagyon szerettünk volna, azokat nem sikerült beszervezni. Szerettük volna a System of a Downt, vagy a Red Hot Chilli Pepperst, - akiket mindig számon kérnek rajtunk - nulladik napra beszervezni, de nem koncerteznek idén. Megpróbáltuk még a Metallicát, de azt mondták nem jó az időpont mert július végéig tart csak a turné. Aztán az Iron Maiden végül összejött, és miután lekötöttük velük a fellépést, kiderült, hogy a Metallicának mégis jó, mert meghosszabbították a turnéjukat. Persze a Maiden sem rossz, mostanában megint nagyon fut, megvan a kultusza, de én személy szerint jobban örültem volna a Metallicának.

Függetlenül attól, hogy régiek és kultikusak, egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy sikere lesz a Pistolsnak vagy a Maidennek.
- Ezt én sem tudom. Ezek nagy kérdőjelek. Benne van a pakliban minden. Önálló koncertként biztos, hogy nem mertem volna vállalni egyiket sem, de így, fesztiválon azért nem egy-egy zenekaron múlik minden.

Mekkora érvágás volt, hogy idén csak ötnapos a Sziget?
- A zenekarok egy részének azt kellett mondanunk, hogy nincs hely, hiszen így kevesebben léphetnek fel. Ezt azzal próbáltuk ellensúlyozni, hogy a hétnapnyi programra szánt pénzt költjük el öt nap alatt, tehát nagyobb neveket tudtunk meghívni, de sokan nem fértek be időhiány miatt a feltörekvő együttesek közül. A rövidítéssel elértük viszont, hogy nem kellett emelni a jegyáron. Ez nagy dolog, hiszen a Sziget hiába a mai napig a legjobb fesztivál az ár/érték-arányt tekintve, a jegy ára sokaknak objektíve túl sok pénz. Plusz a jegyárhoz hozzájön az, hogy feljön vidékről, eszik-iszik, itt lakik… ez egyre több fiatalnak megterhelő, és őket nem vigasztalja meg az sem, hogy többe kerül egyetlen koncertre a belépő a Sportarénába, vagy, hogy kétszer ekkora az átlagos jegyár az európai fesztiválokon. Úgyhogy el kellett döntenünk, vagy a bevételeket növeljük, vagy a kiadásokat csökkentjük. Ezért a rövidítést választottuk így reméljük enyhülnek a konfliktusok is akörnyékbeliekkel: akik panaszkodnak, azokat két nappal kevesebb ideig zavarjuk, a jegyárakat nem kell emelnünk, és többet fordíthatunk a programokra is.

A Szigetnek mint programszervező cégnek van egy csomó más vállalkozása is, Volt, Balaton Sound, a Félsziget Romániában… meddig tudod ezt az egészet kézben tartani? Nem kellene felosztani kisebb vállalkozásokra?
- Nem kell, mert kialakult egy struktúra, és működik az egész… arról van szó, hogy már nincs szükség rá, hogy én fogjam össze a dolgokat. Működik automatikusan, megvannak a felelős részlegvezetők, akiknél összefutnak a szálak. Ahhoz képest, amennyit a kezdetek kezdetén nekem csak a Szigettel foglalkozni kellett, ma egészen elenyésző az összes rendezvényünkkel  együtt is rám jutó munkamennyiség. Persze még mindig az enyém a felelősség, és ha konfliktusok vannak, mint idén is, akkor ez nekem jelent egy csomó plusz munkát, nem mondhatom, hogy „ez van, oldjátok meg”. De ma ott tartok, hogy annyit kell foglalkoznom a rendezvényeinkel, amennyit kedvem van, beoszthatom az életemet, a magam ura vagyok. Ha kényszerpályán lennék, nehezebben is tudnám elképzelni a jövőt. Sokan megkérdezik, hogy mennyi van még a Szigetben, mikor fog kifulladni. Ez azért rossz kérdés, mert vannak sokkal régebbi fesztiválok, Glastonbury esetében például senkinek eszébe sem jut, hogy vajon meddig húzzák még. Inkább az a kérdés, hogy az élőzene, a kultúra meddig működik. Amíg ezek léteznek, fesztiválok is lesznek. Csak jól kell csinálni, nem szabad tudomást sem venni a divathullámokról, új műfajokról. Ezeket mindig integrálni kell. Ha nem csukjuk be a szemünket, akkor sokáig életben maradunk. De persze megtörténhet az is, hogy egyszer valaki tényleg ellehetetleníti. Vagy a gazdasági környezet lesz ellenünk. Ha az embereknek sem pénzük, sem kedvük nem lesz szórakozni, akkor lesz igazán nagy baj.

Neményi Márton

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

Hozzászólások
Cgod 2008. júl. 21.  15:51 1
A szigetnek nagyjából a megfizethetősége elvesztésével veszett el a vonzereje. Szerintem igenis roppant módon megterhelő átlagos diáknak kifizetnie 37500 forintot a jegyre. Mondjuk az is lehet, hogy már más világ van, és teljesen természetes, hogy valaki egyhét alatt elkölt legalább százezer forintot. Az egyik ok, ami miatt elhatároztam, hogy nem megyek szigetre, az ez (illetve nem ez, hanem a pénztárcám), ami szindrómával már a volton is találkoztam.
A másik probléma, hogy kedves szigetkft olyan szinten profitorientálttá vált, hogy az hihetetlen. Vidéki médiumként (De médiumként!) például esélytelen szigetre akkreditációt kérni, voltra is maximum akkor adtak, ha fizetem a jegyet, attól függetlenül az ingyenreklám az jó persze. Mondjuk itt lehet szarrágózni, hogy mit ugatok, meg miért érzem, hogy ingyen kéne mennem, de szerintem ha már én is dolgozok azért, hogy ezeken a feszteken legyenek emberek, akkor valami csak jár.
A harmadik, hogy kezdik megölni a sziget számomra egyik legnagyobb vonzerejét, a civilszigetet. A cserkészek például már tavaly is alig bírtak kimenni, idén nem is lesznek. Legközelebb már az is ki lesz találva, hogy a szemétszedők is vegyenek karszalagot.
Amúgy szerintem érdemes lenne kicsit jobban megnézni a főváros és a szigetes holdudvar összefonódásait, biztos lennének érdekes dolgok. Szóval szerintem én csak maradok a kisebb, független feszteknél, esetleg a deltásoknál, még mindig emberközelibbek ezek a rendezvények.
   

2008. augusztus 19.

A magyar funkbetyárok végre hazatértek! Galéria!

A vasárnapi headlinerek nem igazán hoztak lázba, annál inkább az úgynevezett „alternatív” előadók koncertjei a Sziget különböző pontjain. A „kisebb” színpadok ajánlatai közül elsősorban az A38 és a WAN2 fellépői vitték a prímet. A lagymatag Pete Doherty és a punkfeeling helyett a Kerekes Banddel virultam. Tovább

2008. augusztus 19.

Az igazság pillanata 18 és 25 év közöttieknek

A tavalyi Cassius koncertnél sokan húzták a szájukat, hogy megint csak egy lecsengőben lévő sztárt sikerült elcsípni, 2007-ben Justice kellett volna. Nos, lehet, hogy Daft Punk tényleg nem lesz 2011 előtt, de az idei Justice-buli már majdnem le is kőrözte az átlag magyar trend-érzéket. Tovább

2008. augusztus 19.

Ragadom, dagadom, dagadé...Vagy mi?

Van, ami az évek alatt sem változik a Szigeten, és ez csakis a Táncdalfesztivál sátor lehet. Bár szponzorokat annál inkább többet cserél, mégis évről évre ugyan azok az előadók lépnek fel náluk. Így lehet az, hogy az utolsó napon újból Hip Hop Boyz koncert volt. Tovább

2008. augusztus 19.

A Voicst olyan részeg volt, hogy nem emlékszik semmire – galéria!

A hollandok egyre növekvő számát a Szigeten nemcsak az exponenciálisan sűrűsödő fűszagból és a német-angol keveréknyelvnek ható furcsa kódkészlet gyakori felbukkanásából lehet idén leszűrni.  A Voicst – nevéhez méltóan – mániákus show-t nyomott, majd kedélyes beszélgetésbe elegyedett a honfitársakkal és szerencsére a MyMusic-kal is. Tovább

2008. augusztus 19.

A Killers most már olyan profi...- homályos galéria!

A Sziget-fesztivál utolsó napjára megtöltötték a szervezők a Nagyszínpadot majdnem híres, hirhedt és sztárnak számító külföldi indie-zenekarokkal. Az olykor botrányos Babyshambles koncertjéről külön számoltunk be. A befutóban levő angol The Wombats-ról, és a már-már sztárzenekarnak számító – magukat annak is hivő – amerikai The Killers produkciójáról pedig most olvashattok. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky