Képek! Fröccstúra - Fishing on Orfű 1. nap

Az első nappal mindössze annyi probléma van, hogy sok esetben megelőzi egy nulladik. A nulladik nap pedig, rendszerint igen erős. Első lélegzetvétel az új helyen, első italozás, első tánc, első reggel. A helyzetet egyféleképpen lehet súlyosbítani, ha délelőttre programot szervez magának az ember. Három óra alvás után, egy hét órás fröccstúra? Miért is ne!

megosztás
kapcsolódó fájlok
- Fishing On Orfű - Fröccstúra - Orfű, 2013 (galéria)
kapcsolódó linkek
- Fishing on Orfű Alterfeszt

Tudom, hogy benne van a nevében a túra szó, de én előzetes elmélkedés közben, csak a fröccsig jutottam. Gondoltam sétálunk majd egy keveset, komótosan, de inkább az árnyékban döntjük magunkba literszámra a buborékos nedűt. Visszaolvasva, az ismertetőben határozottan szerepel a tómegkerülés és a nyolc kilométer is.

Az előző estét sem úgy terveztem, ahogyan végül alakult. Sötétben akartam lefeküdni, pihenten szerettem volna kelni. Pont az ellenkezőjét sikerült prezentálni.

Ezen kívül, nem mértem fel a nap erejét, a ruházatom alkalmatlanságát és a táskám súlyát sem. Felkészületlenségből ötös.

Hajtott azonban a lelkesedés, amit már hetekkel a nagy nap előtt magamba ültettem. Első Fishingesként megfogadtam, hogy a zenei programokon túl, másba is belekóstolok. Annyi úgynevezett off-programot kínál a fesztivál, hogy vétek lenne ellenállni.

Tehát csütörtök reggel negyed tizenegykor, a jéghideg zuhany után, én is ott hevertem az információs bódé előtt a fűben, negyvenvalahány nyúzott társammal együtt. Külön feladatom, a fotózás tartott életben. Ha megígértem, meg kell csinálni.

A csütörtöki túravezetők Tóth Gergő (Blind Myself) és Baksa- Soós Attila (író, zenész) voltak. Kiegészültünk még egy mosolygós gasztrotudor Grétivel, egy pontos helyismerettel rendelkező Dórival és Tamással, a borásszal. Nehezen nyeltük az első kortyokat, hunyorogva hallgattuk a bemutatkozást és a produkciót. Inkább induljunk el, hamarabb túlesünk a nehezén, a gyalogláson.

Már az első helyszín, a malom is irdatlan messzinek tűnt. Hiába vártam Dóritól megnyugtatást, biztosított róla, hogy ez kőkemény nap lesz. A frissen sült kenyér, zsírral és lilahagymával, sokkal komolyabb vigaszt nyújtott. A hosszú gyaloglás után, derék pihenő következett. Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy a „barátkozás idegenekkel”, új szintjére léptünk. Szívószállal zsírivás, repetafröccs saját kontóra, selyemcukor, vízben tapicskolás és remek történetek. A nap és a bor együttes hatásának köszönhetően, az első helyszínről már családként álltunk tovább.

A következő megálló még komolyabbra sikerült. Medvehagymás pogácsa, gyümölcslepény, kisfröccs és a társaság bevonása a produkcióba. Attila agyszüleménye nyomán „szépivó” versenyt hirdettünk meg. A társaság nagyja szabadon értelmezte a feladatot, így viccesen és veszélyesen ivó verseny is lett rögtön. Olyan, mások számára talán elhanyagolható információk, mint hogy a csapatban van békéscsabai tűzoltó, kezdtek felértékelődni. A versenyzők egyre merészebbek lettek. Míg az elején csak kézen, vagy fán állva döntötték magukba a bort, a vége fele már csókolózás közben és bikinire vetkőzve, egymásra fröcskölve is jutott belőle. A tűzoltó szó, konkrétan csatakiáltássá vált. Az események kezdtek koordinálhatatlanná válni, a szó legjobb értelmében. Mintha évek óta ismertük volna egymást.

Újabb helyszínek, újabb fröccsök, újabb versek, énekek és végeláthatatlan történetek. Mire az utolsó színhez értünk, hiába voltunk fáradtak, már nem kívántunk véget vetni a mókának. A szépivó verseny győztesei könyvet, szereplési lehetőséget, interjút, alapból ingyenesen letölthető album, ingyenes letöltésének lehetőségét nyerték meg, egy oklevél mellé. Arra törekedtünk, hogy senki ne távozzon üres kézzel, de ezen a ponton a papír leginkább arra szolgált, hogy e-mail címet gyűjtsünk be egymástól.

Számítottam én mindenre, de hogy ilyen rövid idő alatt, ilyen közel kerül egymáshoz a kis csapat minden tagja, arra álmaimban sem gondoltam volna. Az utólagos visszajelzések alapján legendás fröccstúrát hoztunk össze mi így, mindahányan jelen voltunk. Persze a túravezetőké a legnagyobb érdem, akik pontosan úgy terelgették és buzdították a többieket, ahogy kellett, de itt mindenki fontos összetevő volt.

Jövőre el kell mennetek egy ilyen túrára! Finom italokat és ételeket kóstolhattok. Kedves, nyitott emberekkel barátkozhattok és megismerhettek egy-egy bolondos művészt. Olyan élmény ez, amit nem vehet magának minden nap, minden sarkon az ember.

cimkék
- alkohol, bor, fesztblog, fesztivál, fesztivál 2013, Fishing on Orfű, fröccs, Orfű

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2013. június 27.

A Fishing On Orfű szombati napjának margójára

Az előző részek tartalmából: Ott a tó, Polip úr, sör, fény, sör, bor, sör, koncert, másnap. A szombati nap lévén, hogy valóban csak három órát aludtunk nem indult valami fényesen, valószínűleg még az előző nap pulzált az ereinkben. Bár a Gösseresek gondoskodtak róla, hogy a reggeli szódánkban mindig legyen egy kis bor. Így nem csoda, hogy a tóparton csak 2 órát bírtunk, annak is a felét vízben, majd a fesztiválon elköltött ebéd után a Nagyszínpad dombjának árnyékos szegletében kerestünk menedéket és alakítottuk át egy pillanat alatt menekülttáborrá. Tovább

2013. június 27.

Éljük túl az utolsó napot! Fishing on Orfű 3. nap

Biztos lehet a fesztiválozást okosan csinálni. Beosztott energia, megfelelő pihenés, óvatos bulizás. Na ez az, ami nekem nem megy. A lúd az legyen kövér, a buli meg kemény. Reggelig, énekelve, táncolva. Az utolsó nap minden meglepetés nélkül a zombi lété. Erősen kell gondolni a motiváló zenekarokra, hiszen annyi jó van még hátra. Tovább

2013. június 26.

Nagyszínpados orgazmus - Fishing on Orfű 2. nap

A második napra csak zene volt tervben. Kevés alvás, sok izzadás, egy nagy ebéd és zene. Szeretek mozgolódni, de a nagyszínpad felhozatala varázslatosnak ígérkezett. Küzdöttem, amíg csak tudtam a leragadás ellen, de nem ment sokáig. Tovább

2013. június 26.

A csirkéért megéri fennmaradni - Fishing on Orfű 1. nap

Az egész napos, hegyen-völgyön fröccstúra után, legszívesebben egy légkondis szobában pihegtem volna másnap reggelig. Milyen szerencse, hogy se légkondi, se szoba nem állt a rendelkezésemre, így az esti, zenei programokat választottam. Persze, hogy nem bántam meg. Tovább

2013. június 26.

Hajnali részegség – Fishing péntek 2. rész

A Fishing pénteki napja több váratlan fordulatot is tartalmazott, mint amire az elején számítottunk, lévén, hogy reggel még arra gondoltam ebből semmi nem lesz. Aztán meg egyszer csak ott találtuk magunkat Supernemen és ott elkezdődött az a szürreális este, ami éjjel négykor indult be igazán. Érthetetlen. Tovább