2013. február 20. | Szandi

Ilyen az élet Anticityben - Specko Jedno lemezbemutató - képek!

Könyvbemutatóval egybekötött lemezbemutató nagykoncertet tartott szombaton Rutkai Bori és a Specko Jedno zenekar a Trafóban, a Kortárs Művészetek Házában. A nemrég megjelent Anticity nevű lemez mellett a Festménymesék és Dalversek című könyvbe is bepillantást nyerhettünk.

Őszintén, szólva, nem az én stílusom az a fajta zene, amit Rutkaiék játszanak, de amikor elkezdődött a show mégis volt benne valami, ami igazán megfogott, és érdeklődve hallgattam a szórakoztató szövegekkel ötvözött dallamos muzsikát. Tudtam, hogy ezen az előadáson nem fogok részegen fetrengő tizenéveseket látni a színpad előtt, ami megnyugtatott. Sokkal inkább az idősebb generáció érdeklődését keltette fel a koncert, de azért sok kíváncsi fiatal is feltűnt a helyszínen. Már a koncert előtt egy órával is nagyon sokan voltunk. Hosszú sorban álltak a jegypénztárnál és a ruhatárnál, mindenki izgatottan várta, hogy elkezdődjön. Amikor beléptünk a koncertterembe, már olyan sokan voltak, hogy ülő hely sem maradt, ezért a lépcsőről néztük végig a 80 perces koncertet.

Az enyhén dramatizált lemezbemutató egy Anticity nevű faluban játszódik, amit a háttérben lévő kivetítőn tökéletesen illusztráltak az animációk - egy picit újra kisgyereknek éreztem magam, főleg, amikor az énekesnő a könyvéből idézett. A fellépés első felében még csak Rutkai Bori énekelt, majd felhívta a színpadra az énektanárát, Kazai Ágit, aki később szólóban énekelte el a Kóstoló című dalt. És ha már itt tartunk: konkrétan adtak ki kóstolót is. A színpadon elkészítettek egy nagyon egyszerű vacsorát, egy darab almából, amit aztán a színpad szélére tettek, és bárki elfogyaszthatta.

Az új lemezről az első néhány percben csendült fel a Csillagerdő című dal, majd előkerült még a Csárli Blúza, a Fehér Atléták, a Kutyával leöntött kávé és a többi. Az új dalok mellett a szórakoztatást fokozták az énekesnő poénjai (amik szerintem nem minden esetben voltak olyan viccesek), a tornagyakorlat, amit vele együtt a közönség is megcsinált, a versek a könyvéből, valamint az, hogy utolsó dalt mindenki egy emberként énekelte Borival.

Az est egyik legmeghatóbb pillanata az volt, amikor a koncert végén az énekesnő a színpadról köszöntötte édesapját, aki szintén a nézőtéren ült. A visszatapsolás után, a legutolsó számnál már szinte nem volt olyan ember, aki nem énekelt volna. Tapsvihar, füttyszó és rengeteg szeretet - így zárult az év egyik legszórakoztatóbb könnyűzenei koncertje.

Szandi