2025. június 2.

Így szólt a Follow The Flow a Parkban

Pont 6 évvel ezelőtt, május 30-án debütált az azóta is töretlenül sikeres Follow The Flow a Budapest Park színpadán. A koncert egyik különlegessége, hogy ebben az évben ez az egyetlen budapesti fellépésük. Az előzenekar Kelemen Kabátban volt, akik legismertebb slágereik mellett elhozták legújabb dalukat is.

Néhány perces késéssel lépett színpadra az előzenekar, ám a közönség ekkor még nem igazán pörgött még akkor sem, amikor olyan ismert slágerek csendültek fel, mint a Maradjatok gyerekek, az Elmúlt 20 év vagy a líraibb Végtelen. A hangosítás nem volt túl jó, ami kicsit rontott az élményen és úgy tűnt, az előadókat sem kapta el igazán a hangulat. A koncert végén hangzott el a banda legújabb dala, a Szabadulóbuli, ami sokakat meglepett kormánykritikus szövege miatt.

Az este fő fellépői egy erős kezdéssel robbantak a színpadra, a Nem Tudja Senki című dallal nyitották a show-t. Ekkorra már teljesen megtelt a Park, néhányan még az italpult sorból is kiálltak, hogy táncoljanak a kedvenc számukra. Ennek ellenére a koncert elején a Follow The Flow tagjain sem igazán látszott a lelkesedés. Később azonban beindultak a látványfények, vendégelőadók jelentek meg a színpadon, és a hangulat fokozatosan egyre jobb lett. Az este egyik sztárfellépője az Irie Maffia volt, akik energikus előadásukkal még jobban felpörgették a közönséget. Továbbá részesei lehettünk a Red Bull Pilvaker élménynek is, hiszen színpadra lépett Sub Bass Monster és megszólalt Radnóti Nem tudhatod című versfeldolgozás. Bár esőt ígértek, végül szárazon megúsztuk az estét és még a 67-es út című dal is elhangzott. Senki nem tűnt szomorúnak, de ha valakit mégis elkapott volna a nosztalgikus hangulat, arról is gondoskodtak, jött a Vidám dal, ezután pedig romantikus hangulat lengte be a Parkot, amikor megszólalt a Tavasz. Már csak a világító gyertyák hiányoztak, hogy teljes legyen a pillanat.

Az este nemcsak egy koncert volt, hanem igazi közösségi élmény. Bár a koncert elején még kissé döcögött a hangulat, végül minden a helyére került: a látvány, a hangzás és az érzelmi ív is. A Park megtelt élettel, tánccal, énekkel és egy kis költészettel is. Ahogy a tömeg együtt énekelte a legismertebb sorokat, és ahogy a színpad fényei összeolvadtak a nyár első igazi estéjének „melegével”, az ember könnyen megfeledkezett a hétköznapokról. Sokan már kívülről fújják a dalszövegeket, a csapat mégis képes volt újat adni: egy-egy vendégfellépő, egy váratlan hangszeres átdolgozás vagy csak egy pillantás a színpadról ezek tették ezt az estét egyedivé. Aki ott volt, biztosan nem bánta meg és aki nem, az remélhetőleg jövőre pótolja.