Megtaláltuk az amerikai Soerii & Poolek-et a Szigeten!

Ott hagytam abba, hogy csapat meetinget tartottunk annak kapcsán, hogy mit érdemes megnézni: az LMFAO-t, vagy a Lamb-et. Félve vallom be az igazságot, de legyünk gyorsan túl rajta: a Nagyszínpadnál táboroztunk le. Erre pedig nincsen mentség. Vagy?

megosztás
kapcsolódó linkek
- Sziget Fesztivál
kapcsolódó cikkek
- Vasárnapi Sziget körkép, mielőtt beindulna az este
- Kalózlányok a hajón

Az LMFAO, bár nyilvánvalóan nem a világ legjobb zenekara, sőt zenekarnak sem nevezhető, mégis valamiért érdekes színfoltja volt a Sziget Fesztiválnak. Valószínűleg azért is, mert olyan szinten lógott ki a napi line up-ból, mint punk gyerek a vasárnapi miséről, és már előre röhögtünk azon, hogy összesen 40 percet fognak játszani. Bár teljesen jogos: hogyan játszhatnának többet, ha csak egy számuk van?! Tudom-, tudom, nem csak egy dal az, de azért nehéz különbséget tenni a Sexy and I’m Know It és a Party Rock Anthem között. Amikor elsétáltunk a Nagyszínpad backstage mellett láttuk, hogy a srácok nem fognak szarral gurigázni, három kamionból pakolták ki a cuccokat. Volt itt minden, mintha egy igazi beach party kezdődne.

Azt azért túlzás lenne állítani, hogy ez olyan nagyon-nagyon jó „koncert” lett volna, mindenesetre abban megegyezhetünk, hogy a látvánnyal minden rendben volt. A tagok többször átöltöztek, „kamu” pezsgő locsolását imitálták (mondjuk ez nem igazán rock ’n roll), a közönségnek cuccokat dobáltak, voltak táncosok, sőt az egyik tag még azt is bebizonyította, hogy tud dobolni. Egyrészt ez utóbbi, másrészt, hogy valamilyen oknál fogva bizonyos számok közé White Stripes-t kevertek (na jó, meg David Guetta-t), azt erősítette, hogy ezek az emberek igazából ezt csak a pénz miatt csinálják, viszont a civil életben értenek a zenéléshez és valami sokkal undergroundabb dologgal kéne foglalkozniuk. Sokat nem kell keresgélni, hogy megtudjuk, a frontember Redfoo apja Berry Gordon, aki a Motown kiadó alapítója, akiknél ugyan mostanában leginkább Nelly és Akon lemezei jelennek meg, de régebben Stevie Wonder, a The Supremes, Jackson 5, Diana Ross, stb. tartozott az égiszük alá. Szóval volt honnan pénzt szerezni erre a produkcióra, az biztos. Persze, ez nem jelent garanciát sosem a minőségre, viszont ha nem vesszük komolyan 40 percre garantáltan kikapcsol az agyunkat és kellemesen ellötyögünk rá. Ez pedig a Szigeten így volt.

Mondjuk totális meglepetésként ért, hogy ennyi embert érdekelt a koncert, pláne az, hogy ennyien öltöztek be LMFAO-san. Persze azt, soha senki nem mossa le rólam, hogy mindezt a Lamb helyett néztem meg, csak azért, hogy röhögjek, aztán végül elkapott a hév és nekiálltam én is táncolgatni. Sajnos ezt videón meg is örökítették, természetesen nem az enyém/miénk a főszerep, hanem a mögöttünk táncolgató lányoké, de egyelőre nem sikerült kinyomozni hol találhatom meg, pedig esküszöm prezentálnám a cikkhez.

Végezetül azt tudtam megállapítani a koncert alatt, hogy ez Amerika válasza arra, ami nekünk már régóta van: a Soerii&Poolek-re. De az ezerszer viccesebb!

-gabriella-

Fotó: Sziget.hu/Szemerey Bence

cimkék
- 2012, buli, ciki, ezmiez?, fesztblog, fesztivál, fesztivál 2012, kurvajó!, LMFAO, Soerii & Poolek, Soerii and Poolek, sziget, vicces

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2012. augusztus 23.

Csak a szépre emlékezem – Sziget videók

Szigetbetegség? Sziget utáni depresszió? Visszatérés az életbe? Általában ezek a tünetek lépnek fel minden olyan embernél, aki augusztusban egy hetet tölt el a Hajógyári Szigeten. Nehéz, nagyon nehéz az élet a Sziget után, de most egy kis közös emlékezéssel próbáljuk enyhíteni a bajokat. Tovább

2012. augusztus 16.

Gyilkosok és Mocskos idők a Szigeten

Ha valaki azt mondja nekem, hogy a jubileumi Szigetet egy Európa Kiadó koncerttel fogom zárni, amire éjjel fél 4-kor esek be lehet, hogy kiröhögöm. Pedig így volt. De tekerjük vissza egy kicsit az időt az LMFAO végére, mert addig sok víz lefolyt a Dunán. Mekkora közhely… Tovább

2012. augusztus 15.

Vasárnapi Sziget körkép, mielőtt beindulna az este

Ismerem a korlátaimat, tudom, hogy már nem bírnék egy teljes hetet végigbulizni a Szigeten, így az utóbbi pár évben mindig úgy próbáltam kimenni, hogy a zárónap mindenképpen beleférjen. Nem tudom mi ez a perverzió nálam, de van benne valami báj, ahogyan mindenki egyszerre érzi, hogy legközelebb egy év múlva találkozunk. Viszont, még mielőtt elmorzsolnánk a szemünk szélén egy dagadt kis könnycseppet, nézzük hogyan telt az utolsó nap első fele. Tovább

2012. augusztus 14.

Kalózlányok a hajón

Az egész szombat este elég jól alakult. Túl voltunk már egy rakat jó koncerten és épp azt beszélgettük merre tovább. Hát Snoop Doggra! Erre jött a kérdés, miért, szereted? Jah, nem, de csak meg kéne nézni. És tényleg; életemben nem hallgattam kifejezetten, de ha aznap este a poén kedvéért meg kellett valamit nézni, az Snoop volt. Tovább

2012. augusztus 14.

Képek! Cirkuszolni mégiscsak jó! Sziget - Magic Mirror

Elöljáróban annyit, hogy utálom a cirkuszokat. De nagyon! Lehet a 13 évesen olvasott Stephen King Az-jának is van ehhez valami köze, de a bohócoktól egyenesen irtózom, az állatokat sajnálom, no meg túlságosan ripacsok és csúnyák a jelmezek, szóval a cirkusz nem az én világom. De aztán betértünk a Magic Mirrorba! Tovább