2012. augusztus 14.
Képek! Cirkuszolni mégiscsak jó! Sziget - Magic Mirror
Elöljáróban annyit, hogy utálom a cirkuszokat. De nagyon! Lehet a 13 évesen olvasott Stephen King Az-jának is van ehhez valami köze, de a bohócoktól egyenesen irtózom, az állatokat sajnálom, no meg túlságosan ripacsok és csúnyák a jelmezek, szóval a cirkusz nem az én világom. De aztán betértünk a Magic Mirrorba!
- megosztás
- kapcsolódó fájlok
- kapcsolódó linkek
- kapcsolódó cikkek
És itt kezdődik a tündérmese. Épp a magyar színpad fele tartottunk, (amit jól eldugtak a világ végére) és gondoltuk betérünk a rejtélyes Magic Mirrorba, hátha van valami szaftos show. A műsort nem is nagyon néztük, mégis sikerült a Recirquel? Klasszikus cirkusz újragondolva részre betoppannunk. És ott aztán földbegyökerezett a lábunk. Szerencsére nem voltak nagyon sokan, így kicsit pipiskedve ugyan meg helyezkedve, de egész jó rálátásunk volt a porondra és a színpadra is. Amikor beléptünk épp egy fiatal srác mutatványozott egy igen ingatag kötélszerkezeten és csak úgy dobálta a spárgákat meg átfordulásokat meg mindent. Mi meg csak hogy húúúú meg hűűű meg aztaaa! Pedig nem is tudtuk mi jön még! Voltak itt még igen jóképű, fiatal zsonglőrök, félmeztelen, Olimposzra való légtornász fiú, lélegzetelállítóan gyönyörű tornászmutatványos lányok, és három elbűvölő pöttöm légtornászkisasszony.
És hála az égnek gyönyörű kosztümök! Az egésznek olyan Tim Burton-ös, szürkés, nem evilági hangulata volt. Nem voltak ripacs, szivárványszínű, csillogó, habos-babos ruhák, egyszerű fekete, fehér, szürke, csipkés, tollas, áttetsző csodák voltak. Az egész 5-10 perces műsorszámokból állt össze, elég vegyesen, de nagyon jól összeállítva. A fiatal csoporthoz, fiatalos zenék illettek. Így nem a szokásos trombitás fanfár, hanem a kőkemény basszus dobolt a fülünkben, vagy baljós dallamok, a lényeg, hogy remekül fokozták a hangulatot. Minden műsorszám kb. megérne egy saját bejegyzést, de erre nincs tér, úgyhogy most a számomra leglenyűgözőbbet emelném ki. Mégpedig a három gyönyörű légtornászlány produkcióját. Valami hihetetlen volt, ahogy fent a magasban dobálták egymást, vagy épp egy kézzel tartotta az egyik a másikat, miközben úgy pózoltak, mintha mi se történne. Mi nézők meg szájtátva néztük, és össze-összerándult a gyomrunk egy-egy ugrásnál, forgásnál. Nem is tudom elképzelni, hogy ilyen pici lányokban, hogy van ennyi erő. De van! És az is biztos, hogy kevesen voltak, akik csak úgy otthagyták volna a műsor közben a sátrat. Mi is kihagytunk ugyan pár számot az Intim Torna Illegálból, de ezt a cirkuszt nem lehetett nem szeretni, és bizony a fiatal társulat megérdemelte a vastapsot. Csodásak voltak!
Dóri
Szólj hozzá!
Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.