Hurts a női szíveknek

Az első napon a Hurts vezette fel a Placebo fellépését. Szerintem a koncert tök steril volt. Simán megugrották az elvárásokat, profik voltak, de semmit se tettek bele, amitől több vagy emlékezetesebb lehetett volna ez a Nagyszínpados esemény.

Kicsit késve érkeztünk a Hurts bulijára, de távolról is lehetett hallani a nagy tapsokat, így azt feltételeztem, hogy valami oltári jó dologra fogunk tombolni. Ez azért nem jött be annyira, mert olyan volt a koncert, mintha centire meghatározták volna, hogy mennyit kell megugrani ahhoz, hogy hibátlan legyen a show. Ez sikerült is, csak attól még iszonyatosan unalmas.

Nem is volt akkora tömeg, plusz elég sokan jöttek-mentek közben, tehát igazán lekötni sem tudták a fesztiválozókat. Ahogy én láttam, eléggé rámentek arra, hogy a fogékony női szíveket megdobogtassák. Az egész arról szólt, hogy itt van egy nagyon mélyen érző fickó, tessék beleszeretni. A fekete-fehér színpadkép alkalmazása is valamilyen nosztalgikus bájt adott Theo Hutchcraft-nak. Komolyan Jávor Pál jutott eszembe róla.

A színpadi show egyébként elég lapos volt, egyedül a táncos lányok próbálták színesíteni, akik szerintem valami kortárs produkciót akartak nyújtani, más viszont a Házibuli Attilával című színvonalas műsorra asszociált. Panasz persze nem lehet. Aki a Hurts-t akarta, meg is kapta. De aki eddig nem volt rajongó, valószínűleg most sem vált azzá.

Anikó

képek: sziget.hu/szemerey bence; bielik istván

cimkék
- csajok, fesztivál 2012, Hurts, Placebo, sziget

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2012. augusztus 23.

Csak a szépre emlékezem – Sziget videók

Szigetbetegség? Sziget utáni depresszió? Visszatérés az életbe? Általában ezek a tünetek lépnek fel minden olyan embernél, aki augusztusban egy hetet tölt el a Hajógyári Szigeten. Nehéz, nagyon nehéz az élet a Sziget után, de most egy kis közös emlékezéssel próbáljuk enyhíteni a bajokat. Tovább

2012. augusztus 16.

Gyilkosok és Mocskos idők a Szigeten

Ha valaki azt mondja nekem, hogy a jubileumi Szigetet egy Európa Kiadó koncerttel fogom zárni, amire éjjel fél 4-kor esek be lehet, hogy kiröhögöm. Pedig így volt. De tekerjük vissza egy kicsit az időt az LMFAO végére, mert addig sok víz lefolyt a Dunán. Mekkora közhely… Tovább

2012. augusztus 15.

Megtaláltuk az amerikai Soerii & Poolek-et a Szigeten!

Ott hagytam abba, hogy csapat meetinget tartottunk annak kapcsán, hogy mit érdemes megnézni: az LMFAO-t, vagy a Lamb-et. Félve vallom be az igazságot, de legyünk gyorsan túl rajta: a Nagyszínpadnál táboroztunk le. Erre pedig nincsen mentség. Vagy? Tovább

2012. augusztus 15.

Vasárnapi Sziget körkép, mielőtt beindulna az este

Ismerem a korlátaimat, tudom, hogy már nem bírnék egy teljes hetet végigbulizni a Szigeten, így az utóbbi pár évben mindig úgy próbáltam kimenni, hogy a zárónap mindenképpen beleférjen. Nem tudom mi ez a perverzió nálam, de van benne valami báj, ahogyan mindenki egyszerre érzi, hogy legközelebb egy év múlva találkozunk. Viszont, még mielőtt elmorzsolnánk a szemünk szélén egy dagadt kis könnycseppet, nézzük hogyan telt az utolsó nap első fele. Tovább

2012. augusztus 14.

Kalózlányok a hajón

Az egész szombat este elég jól alakult. Túl voltunk már egy rakat jó koncerten és épp azt beszélgettük merre tovább. Hát Snoop Doggra! Erre jött a kérdés, miért, szereted? Jah, nem, de csak meg kéne nézni. És tényleg; életemben nem hallgattam kifejezetten, de ha aznap este a poén kedvéért meg kellett valamit nézni, az Snoop volt. Tovább