2009. szeptember 20. | -gabriella-
A BME Fesztivál utolsó napjára olyan rutinosok lettünk, hogy csak na, úgyhogy az előző napokhoz képest jóval később mentünk ki a helyszínre, mint korábban. A kezdeti lelkesedésünkből semmit sem vesztettünk, úgyhogy egy PASO, Republic, Ludmilla még belefért zárásként. Jó volt, szép volt, rövid volt!
A BME Fesztivál négy napján sok mindenre rájöttünk, mint például, hogy a műszakisokat a retro, és az elektronikus zene vonzza, hogy a Scooter iszonyat durva, vagy, hogy a biztonsági őrök viszonylag gyorsan megjegyzik az arcokat, és hogy a gépészek a legjobb fejek. A kari versenyben egyébként is ők győztek! Gratulálunk nekik! Viszont, valahogy külsősként, nekünk annyira nem jött át összességében ez az egyetemi hangulat, de hát ez szubjektív.
Az utolsó estén, azért még volt energiánk arra, hogy egy kis PASO-ra ugráljunk, de erről picit később, először a 3 felvezető zenekar következzék, csak mert, hogy ilyenek is voltak.
Kezdésként volt egy kis Illúzió, amiről sajnos nem nagyon tudok nyilatkozni, ezek után a Rikvest Workestra lépett fel, akinek a technikusával, Ferivel sikerült megismerkednem a toi-toi-oknál, aki azt mondta, hogy jó volt a koncert, de kb. 3-an voltak rajtuk. Mi meg ezt előre sejtettük...
A valamivel nagyobb népszerűségnek örvendő The Hated Tomorrow-n, már 30 ember lézengett, ami amúgy nem vont le a koncert értékéből, mert jó volt. Ugyanis van egy jól kitalált dizájnja a zenekarnak, ami abszolút belefér az indie kereteibe, és a dalok sem szólnak szarul. Plusz, tetszett az énekes bőrdzsekije, mondjuk a hangja olyan furán magas. Mindenesetre itt van az a videoklipjük, ami megy az MTV-n is, ha valaki nem ismeri őket.
A PASO felvezetéseként, kihirdették a kari napok győzteseit, ahol a tavalyi nyertes átadta az újaknak a serleget, akik a már említett gépészek voltak, a tömeg meg őrjöngött, hogy de ügyesek voltak a versenyben, meg lengették a zászlót. Itt már páran kiabálták a színpad felé, hogy Republic, ekkor még hiba, ugyanis előtte a magyar ska zenének hódolhattunk. Mivel a szervezők okultak a Kispálon történtekből (a közönség feldöntötte a kordont), ezért ezen a napon, már a színpad előtt lehetett állni, így gyakorlatilag 2 cm-re ugrálhatott tőlünk KRSA, a zenekar vezetője.
A koncert, elég rövid volt, meg azért látszott, hogy ők is nagyobb bulihoz szoktak, mindenesetre volt Gagarin, meg Tenkes kapitánya, meg Ska-bah-dub és természetesen Babylon Focus. Mivel mi már viszonylag rutinosak vagyunk az ő koncertjeiken, ezért nagyon ügyesen ki is találtuk, hogy vajon melyik két számmal búszúznak tőlünk, az egyik volt a Lakótelep, a másik meg, amire mindig le kell guggolni, és a végén egy jó nagyot ugrani. Amúgy elég szórakoztató volt.
És itt el is jutottunk a Republichoz, akik ennyi idő után is képesek voltak megtölteni, egy jó nagy sátrat. A rutinosságból következik, hogy baromi sokat késtek, viszont legalább jó sokáig tartott. És volt a Republicnak a fesztiválon saját szuvenír shopja is. Ez azért vicces. Nekünk nagyjából ennél a pillanatnál lett elegünk a retro életérzésből, meg az egymást taposó emberekből, úgyhogy itt átnéztünk a Pesti Est Lounge-ba, ahol sokkal kellemesebb volt a hangulat.
Ludmilla tökéletes zárásnak bizonyult, hiszen jó kis breakbeat-es, drum and bass-es számokat játszott az éppen arra részegen bezuhanóknak. Itt mondjuk az átlagéletkor lehetett vagy 20. A Republicon meg 35, mert jöttek ősrajongók is.
Összességében a BME Fesztivál egy jó kis buli, ahova érdemes legközelebb ellátogatni, bár leginkább Műszakisoknak ajánlom, mint külsősöknek, mert valahogy mindig kívülállónak érezzük magunkat. Ha meg ezt ki akarjuk küszöbölni, egyszerűen hazudjuk azt, hogy valamelyik karra járunk mi is, vagy legrosszabb esetben, egyszerűen járjunk oda!
-gabriella-