3426 zenekar 12454 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Sziget 2008

2008. augusztus 18. | Neményi Márton

Perverz egyen-pop – galéria!

Copyright: MyMusic.hu

Miközben a fűben ülve megharcolt kulturmissziónk keretében fogdostuk össze ismerőseinket Adam Green koncertjére, azon agyaltunk, hogy írhatnánk le két olyan szóban a hibbant amcsi zenéjét, ami belefér egy sms-be. „Perverz egyenpop” – jutottunk végül el a megoldásig, ami persze nem fedi le azt, amit a borzashajú dalszerző-énekes művel. Hogy pontosan mit művel, azzal szombat este a Wan2-sátorban szembesültünk.

Amikor először meghallottam életemben Adam Greent, azt gondoltam: megint egy zene, ami azzal hódit, hogy olyan szar, hogy az már jó. A Moldy Peaches nevű együttest maga mögött hagyva született meg a Dance With Me című slágerparódia 2002-ben, ami teljesen értelmetlen és közhelyes, néhol pedig nagyon beteg szövegével, bólogatós ütemével és fülbemászó dallamával azonnal kíváncsivá tett – meg persze az is, hogy a dal eredeti verziója tartalmazta a rocktörténelem legrosszabb gitárszólóját, persze direkt. A klipben ezen a ponton az apatikus ábrázatú srác elkezd majszolni egy franciakrémest. Rock’n roll!

Adam Green később nem direkt ciki, hanem direkt jó zenét kezdett alkotni. Megmaradt persze a műfaji sablonoknál illetve azok kiforgatásánál, csak a hangszerelés lett egyre profibb, az énekhangja egyre pontosabb és mélyebb, a szövegei pedig egyre költőibbek és betegebbek. Az ezredforduló óta öt nagylemeze tette szupersztárrá. Persze nem itthon. A koncerten magyar szót nem is hallani, a külföldiek viszont egymást taposva próbálnak jobb pozíciót szerezni a csarnoknyi sátorban. Ők már tudnak valamit.

Amikor elkezdi, rögtön látszik: ez nem az az Adam Green, akit a klipekben megszokhattunk. Sehol az alvajáró-mozgás, a kifejezéstelen arc. Ezek helyett egy leállíthatatlan, izgága, bájosan béna mozgású jóllakott (majd beszpídezett) napközist kapunk elképesztő színpadi jelenléttel és vérprofi turnézenészekkel. Az albumok műfaji sztenderdjei most egy szinte teljesen egybefüggő, gyors és hastájékon ható zeneorkánná válnak, amelyet ez a csapzott hajú, idióta pulcsis gyerek vezényel. A basszeros, gitáros, billentyűs és a dobos persze veszi a lapot, akárcsak a két kötelező fekete vokálos is. És jönnek a számok: a Nat King Cole és a Salty Candy zúz, a váltakozó ütemű Gemstones lelkesít, a Dance with Me még mindig nagyon vicces (bár ez már egy profi változat), a We’re Not Supposed To Be Lovers sablonos balladája és rafinált költészete pedig egészen meghat. A leggonoszabb dalok (The Prince’s Bed, Bible Club) kimaradnak, ahogy sok kedvencem is, de öt album nyolcvan számából nehéz kompromisszummentes másfél órát kihozni.

A második visszataps után akusztikusra vette (Jessica Simpson és egy Pete Dohertyhez képest feltűnően józanul előadott Libertines-feldolgozás, a What a waster (what a fucking waster…). Itt már biztos voltam benne, hogy nem csak az idei sziget, de az utóbbi évek Budapestjének egyik meghatározó koncertjén voltam. Kár, hogy szinte egy magyar sem látta.

Neményi Márton

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

Hozzászólások
marci 2008. aug. 19.  14:34 2
az első sorokban nem halottam magyarokat... lehet, hogy már meg sem próbáltak magyarul ismerkedni :) egyébként biztos voltak, de az is, hogy enyhén alul voltunk prezentálva.
Előzmény:   söcsö    2008. aug. 19.  10:41  
söcsö 2008. aug. 19.  10:41 1
Az a helyzet, hogy elég sok magyar ott volt. Persze nem annyian, amennyinek tetszhetne.
   

2008. augusztus 19.

A magyar funkbetyárok végre hazatértek! Galéria!

A vasárnapi headlinerek nem igazán hoztak lázba, annál inkább az úgynevezett „alternatív” előadók koncertjei a Sziget különböző pontjain. A „kisebb” színpadok ajánlatai közül elsősorban az A38 és a WAN2 fellépői vitték a prímet. A lagymatag Pete Doherty és a punkfeeling helyett a Kerekes Banddel virultam. Tovább

2008. augusztus 19.

Az igazság pillanata 18 és 25 év közöttieknek

A tavalyi Cassius koncertnél sokan húzták a szájukat, hogy megint csak egy lecsengőben lévő sztárt sikerült elcsípni, 2007-ben Justice kellett volna. Nos, lehet, hogy Daft Punk tényleg nem lesz 2011 előtt, de az idei Justice-buli már majdnem le is kőrözte az átlag magyar trend-érzéket. Tovább

2008. augusztus 19.

Ragadom, dagadom, dagadé...Vagy mi?

Van, ami az évek alatt sem változik a Szigeten, és ez csakis a Táncdalfesztivál sátor lehet. Bár szponzorokat annál inkább többet cserél, mégis évről évre ugyan azok az előadók lépnek fel náluk. Így lehet az, hogy az utolsó napon újból Hip Hop Boyz koncert volt. Tovább

2008. augusztus 19.

A Voicst olyan részeg volt, hogy nem emlékszik semmire – galéria!

A hollandok egyre növekvő számát a Szigeten nemcsak az exponenciálisan sűrűsödő fűszagból és a német-angol keveréknyelvnek ható furcsa kódkészlet gyakori felbukkanásából lehet idén leszűrni.  A Voicst – nevéhez méltóan – mániákus show-t nyomott, majd kedélyes beszélgetésbe elegyedett a honfitársakkal és szerencsére a MyMusic-kal is. Tovább

2008. augusztus 19.

A Killers most már olyan profi...- homályos galéria!

A Sziget-fesztivál utolsó napjára megtöltötték a szervezők a Nagyszínpadot majdnem híres, hirhedt és sztárnak számító külföldi indie-zenekarokkal. Az olykor botrányos Babyshambles koncertjéről külön számoltunk be. A befutóban levő angol The Wombats-ról, és a már-már sztárzenekarnak számító – magukat annak is hivő – amerikai The Killers produkciójáról pedig most olvashattok. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky