2008. augusztus 17. | Fodor Csaba
A változatosság kedvéért hanyagoltuk este a nagyszínpadot és inkább ellátogattunk a Színház és Táncsátorhoz Lajkó Félix zseniális koncertjére, amely annyira frissítő hatású volt, hogy a nézők nem is akartak elengedni a zenészeket.
Mivel Jamiroquai olyan volt mintha az albumokat hallgatnánk, meg a nagyszínpad körül tumultusra sem vágytunk annyira, valamint a Sziget mottója is ez, tehát a változatosság kedvéért átmentünk a Színház és Táncsátorhoz, meghallgatni Lajkó Félix koncertjét. S annak ellenére, hogy a nagyszínpadon ott volt a funk mester, valamint máshol is remek koncertek voltak ebben az időben, körülbelül ezer ember gyűlt össze a szabadtéri színpad előtti domboldalon, és várta az egyedülálló hegedőművész attrakcióját.
Pontosan meg is jelent a mester a színpadon hű kísérőjével, és szó nélkül bele is kezdtek az örömzenélésbe. Teljesen átszellemülten játszották a zseniális hegedűszólókat, csak olykor-olykor mondva egymásnak egy-egy betűt, hogy tudják a következő skálát. Egy szám alatt Lajkó Félix tőle ritkán látottat is tett, hisz pár sort dudolászott a hegedűjáték alá. A másfél órás játék alatt teljesen felfrissültünk, új energiákkal töltött fel a zene, bár volt olyan is, aki egy jót aludt a fantasztikus előadás közben. Ő sajnálhatja, hogy lekésett koncertről, amiről a közönség nem akarta elengedni a zenészeket, és a másodszori visszataps is hosszan elnyúlt, annak ellenére, hogy már levonultak a művészek.
Fodor Csaba