2008. július 24. | -nm-

Ki kit figyel majd a Sziget-fesztiválon?

A Sziget változik, ez kiderülhetett a Gerendai Károllyal készített interjúnkból is. Nem csak zeneileg lett sokszínűbb, hanem nemzeneileg is – egyre hangsúlyosabb ugyanis a színház, a képzőművészet, vagy az elszállt performansz. Ezentúl nem csak ejtőzni vagy regenerálódni lehet az irodalmi programokon, kiállításokon és táncos-zenés akármiken, hanem műélvezni is. Ki tudna ellenállni például egy személyre szabott egyperces színdarabnak, amit csak egy nézőnek játszik el a társulat?

A bevezetőben szereplő vállalkozás, az Egyperces Színház a TÁP színház ötlete. A társulat, amelynek külön sátra van a Szigeten, egy előadást játszik el egy nézőnek, minden délután. Lesz még egy leírhatatlan, de végtelenül izgalmas produkció, a Filter Performance – „posztmodern posztítás, melyben a mozgás mozdulatlan rezgés, ahol konvenciók nélkül találkoznak az ősi elemek a zacskós tejjel”. Ámen.

A szervezők gondolnak azokra is, akik nem menekülnek visítva a magaskultúra vagy az elitkultúra szavak hallatán. Itt lesz például egy különítmény a svéd királyi balettből, és lesz előadás Lajkó Félix és Brasnyó Antal brácsás zenéjével. Megtudjuk, hogy ihlette meg Márai a spanyolokat – Jordi Cortés és Damián Munoz A gyertyák csonkig égnek című regényt koreografálta meg. Nem maradhat ki a Színház- és Filmművészeti egyetem Mozgástanszéke, ahogy az angol Motionhouse nagyon vad és nagyon szórakoztató kortárs tánca sem – a Chaser című darabjuk bemutatójában például a főszereplő két nőt hajkurász egy bárpult körül.

Ha valaki van olyan elvetemült, hogy képzőművészettel szeretne a Sex Pistols-ra hangolódni, annak ott az Octopus Összművészeti Helyszín Múzeumi Negyede. A résztvevőket kommentár nélkül soroljuk: Szépművészeti Múzeum, Modem, Ludwig Múzeum, Iparművészeti Múzeum, Aquincum, Skanzen, Közlekedési Múzeum, Országos Műszaki Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Magyar Nemzeti Múzeum, Terror Háza Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum. Az összes intézménybe (plusz a Műcsarnokba) egyébként féláron lehet bejutni egész augusztusban, ha magadon hagyod a szigetes karszalagodat (amit egyébként sem vennél le szeptemberig, ugye?).

Lehet még kreatívkodni szemétből és limlomból (ezt úgy hívják: recycling), hallgatni, ahogy irodalmárok és írók beszélgetnek német kollegáikkal a harcos-liberális Nádasdy Ádámtól Dragomán Györgyig, vagy leborulni költőnőink előtt.

A lényeg, hogy ezentúl nem kell céltalan lődörgéssel, porban fuldokolva eltölteni a délutáni ébredés utáni nihilt. Ha ügyesek vagyunk az ötnapos hedonizmusból minden önpusztítás ellenére műveltebben jövünk haza, mint ahogy odamentünk.

-nm-