2009. október 30. | Jónás Tamás
Jónás Tamás gitársuli 47.
A mai alkalommal a melodikus moll móduszai közül nézünk egy példát. A melodikus moll skálát a természetes moll skála 6. és 7. fokának felemelésével kapjuk meg.
- share
- kapcsolódó fájlok
- kapcsolódó linkek
- kapcsolódó cikkek
Például C-mollból:
C D Eb F G Ab Bb C - C-moll
C D Eb F G A H C - C-melodikus moll
A melodikus mollból is hét darab modális skála képezhető, akárcsak a dúr skálából, hiszen mind a hét fokáról elindíthatjuk, és az így kapott skáláknak mindig eltérő szerkezetük lesz.
A melodikus moll 5. móduszának neve "mixolíd 6b" skála. A név önmagáért beszél, a skála nagyon hasonlít a sima mixolíd skálára, de a 6. foka le van szállítva ehhez képest.
A fenti C-moll 5. hangjáról indítva ezt kapjuk:
G A H C D Eb F G - G-mixolíd 6b
Ezt a skálát szokták még "melodikus dúr"-nak is nevezni, mivel bizonyos szempontból épp a tükörképe a melodikus mollnak: egy moll skálából a 6. és 7. fok megemelésével kapunk melodikus mollt, míg egy dúr skálából a . és 7. fok leszálításával kapunk melodikus dúrt.
G A H C D E F# G - G-dúr
G A H C D Eb F G - G-mixolíd 6b
A mai példa azt mutatja be, hogy a melodikus moll különféle móduszait nem csak a jazz műfajában lehet jól használni - ez például egy progresszív rock riffnek készült.
Technikailag a 2. ütem a nehezebb, mivel ott a hatodik hang (F) előtt is és ezt követően is gyorsan fekvést kell váltani. A 4. ütem egy rövid kromatikus szakaszt is tartalmaz (F, F# és G kvintek).
Érdemes tehát kísérletezni a melodikus moll móduszaival, megnézni, hogy milyen hangközöket tartalmaz az alaphanghoz képest (például a mixolíd 6b nagy tercet, kist szextet és kis szeptimet, ez a három legfontosabb foka). A kísérletezés eredményeképpen a szokványostól eltérő hangzásokat lehet így előhívni, műfajtól függetlenül.
Megjegyzés: ahogy már a korábbi leckékben is szóba került, a saját "szabadalmam" szerint a magyar H hangot (angol B) megtartom, míg a magyar B hangot (angol Bb) Bb-nek írom, így elkerülve az ellentmondásos "B" használatát. Ez így persze nem szabályos, de a gyakorlatban bevált, legalábbis nálam.
Jó gitározást, keep on rockin'
Jónás Tamás
http://jonastamas.com
gitároktatás - dessum@freemail.hu
2010. június 9.
Jónás Tamás Gitársuli 54.
A mai alkalommal egy E-mixolíd hangnemű pengetési gyakorlatot nézünk meg. Emlékeztetőül: a mixolíd skála majdnem végig megegyezik a dúr skálával, de a 7. foka le van szállítva. Így például az E-mixolíd skála hangjai: E F# G# A H C# D (ez utóbbi hang D# lenne a "sima" E-dúr skála esetén). Kontynuować
2010. május 20.
Jónás Tamás Gitársuli 53.
A mai anyagban a bal kéznek nem lesz könnyű dolga, de cserébe a jobb kéz pihenhet: neki egyáltalán nem lesz dolga. Így akár sonkás szendvics fogyasztása közben is lehet majd gyakorolni ezt a Joe Satriani stílusára emlékeztető futamot. Kontynuować
2010. május 6.
Jónás Tamás Gitársuli 52.
Ezúttal egy kromatikus futamot fogunk megvizsgálni, amely a nemrég megjelent harmadik OSV albumon szerepel. A szóló e-moll hangnemben van, és az első ütemben két úgynevezett "uniszónó nyújtás" található (a H-húron nyújtás, míg az E-húron csak tartjuk ugyanazt a hangot, amelyet a a H-húron a nyújtással megszólaltattunk - angol elnevezése "unison bend"). Kontynuować
2009. december 25.
Jónás Tamás Gitársuli 51.
Ezúttal egy domináns szeptim tapping-arpeggio van terítéken. Aki még nem próbált tapping-arpeggiót játszani, annak eleinte szokatlan lehet majd, hogy egyetlen pengetés sem szerepel majd benne (minden hang vagy "hammer-on a semmiből" vagy pedig tapping), de a mozdulatok viszonylag hamar begyakorolhatók. Kontynuować
2009. december 14.
Jónás Tamás Gitársuli 50.
A mai alkalommal egy újabb példát nézünk meg a szélesebb, egy húron belül akár tiszta kvart hangközt is átérő skálákra. A korábbi anyagok között egy e-moll hangnemben használható hasonló ötlet már szerepelt, ez a mostani technikailag kissé nehezebb lesz, legalábbis ami az eredeti felvételen hallható tempó elérését illeti, de maga a módszer természetesen sebességtől függetlenül bármilyen zenében felhasználható. Kontynuować
További hírek
2009.11.30.
2009.11.15.
2009.10.20.
2009.10.10.
2009.09.30.
2008.09.05.
2008.03.28.
2008.02.12.
2008.01.06.
2007.09.14.
