3431 zenekar 12462 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Gitársuli

2008. szeptember 5. | Jónás Tamás

Jónás Tamás gitársuli 43.

Copyright:

Gitárszóló felépítése 01 – Ismétlődő motívumok | Biztos mindegyikünkkel előfordult már, hogy írtunk egy jól hangzó riffet vagy akkordmenetet, amelyre egy gitárszólót szerettünk volna kitalálni. És mégis, akármennyi ideig nyúztuk a gitárt, valahogy nem akart semmilyen értelmes dolog sem kialakulni. Ha ismerős ez az eset, akkor érdemes tovább olvasni, mert az ilyen problémákat könnyen megúszhatjuk néhány általános alapelv kipróbálásával.

A mai alkalommal az ismétlődő motívumokról lesz szó, amelyek az említett alapelvek közül talán a legkézenfekvőbb megoldást nyújthatják. A mellékelt felvétel (lásd „mymusic43.mp3”) az Eloquent Look című számom gitárszólójának első 16 üteme. Az első tennivaló természetesen ezúttal is az adott harmóniamenet áttekintése és elemzése. A 16 ütemes zenei alap során egy 8 ütem hosszúságú akkordmenet ismétlődik kétszer (a végén enyhe variációkkal). Ez az akkordmenet így néz ki:

1-2. ütem:  G#m
3-4. ütem:  F#sus9/G#
5-6. ütem:  G#m
7. ütem: G#o7 (más néven G#dim7, azaz G# alapú szűkített négyeshangzat)
8. ütem: az első ismétléskor Gsus9, a második ismétléskor fél ütem C és fél ütem F#

A fentiekből kitűnik, hogy az első 6 ütemben egységesen G#-moll skálát használhatunk, mivel mindegyik akkord felépíthető e skála hangjaiból. A ’F#sus9/G#’ akkord más szavakkal „F#-kvint G# szendvicsben” néven is nevezhető, mivel az alábbi hangok alkotják: G# F# C# G#, amelyből a magasabbik G# hang a ’sus9’ kitétel miatt szerepel, a mélyebbik G# hang pedig a ’/G#’ jelölés miatt van ott. (Emlékeztetőül: a sus9 annyit jelent: a terc helyett az alaphangtól számított 9. hang van benne az akkordban, a ’/’ jel utáni hang pedig a basszusban elhelyezkedő hangot jelzi.)

A 7. ütemben a szűkített akkord hangjai: G# H D és E#, itt tehát majd résen kell lenni, mivel sem a D, sem pedig az E# nem szerepel az idáig használt öt keresztes G#-moll skálában. A 8. ütem Gsus9 akkordja pedig a G D A hangokból áll, ahol a G és a D hang lóg ki az első 6 ütem hangkészletéből. A második ismétléskor a 8. ütem a C (C E G) és a F# (F# A# C#) akkordokat tartalmazza, itt a C és a G hang lesz a hunyó.

Az akkordelemzés után térjünk rá a motívumok témájára. A három alapeset, amellyel az ismétlődést kiaknázhatjuk: egy konkrét dallam megismétlése, egy dallam ritmusának megismétlése, illetve egy dallam ívének a megismétlése. A mai példában mindhárom eset szerepelni fog. Bár jellegükben különböznek, hatásuk mégis hasonló: az ismétlődéssel a hallgatót tudjuk jobban „bevonni” a zenébe, akitől nem várhatjuk el, hogy maga is zenész legyen és szakmai füllel hallgassa a szólót (elismerően csettintve egy váratlanul felbukkanó melodikus moll skálára), viszont nagy valószínűséggel jól fog rezonálni a megfelelő pillanatban megjelenő ismétlődő motívumokra, és szerencsés esetben kettőzött figyelemmel fogja követni dallamunkat.

Lássuk akkor az Eloquent Look szólóját ütemről ütemre. Elöljáróban annyit, hogy az eredeti tempón eljátszva már haladó szintet jelent, de aki nem annyira régóta gitározik, annak is érdemes lassabb tempón eljátszani, hiszen a szólóban rejlő elméleti és gyakorlati ötletek sebességtől függetlenül mindig érvényesek.

1. és 2. ütem: rögtön a kezdéskor megjelenik az a dallam, amelyik a későbbiekben vissza fog térni. Jól bizonyítja a motívum-módszer erejét, hogy akár egy buta kvint hangköz is megfelel a célnak, hiszen itt egy G# és egy D# hang szólal meg. Persze rövid és egyszerű motívum választása esetén sosem árt, ha a kivitelezésbe egy kis érdekességet viszünk, itt például az első hang nyújtva jelenik meg, míg a második hang (a nyújtás megtartása mellett) tapping segítségével szólal meg. A G-húr 18. bundja normál esetben egy C# hangot jelent, de mivel még tartjuk a nagy szekund nyújtást, ezért ez a hang D#-ként fog megszólalni. Amikor megszólalt, akkor fokozatosan visszaeresztjük a nyújtást, így a D# hang lassan lesüllyed, majd elhallgat. A mellékelt kottában a fenti kivitelezési trükkök bevett angol nevei is szerepelnek, tehát ha egy angol nyelvű kottában épp egy ilyen instrukciót olvastok, akkor ezután már be lehet azonosítani a dolgot.

3. és 4. ütem: itt történik a dallam kibontása, szintén tapping segítségével, először itt is nyújtással, majd anélkül. Egyúttal ez a két ütem (kiegészülve még a következő ütem első hangjával) jelenti majd azt a ritmikai motívumot, amely később vissza fog térni.

5. és 6. ütem: egy tappinggel kivitelezett G#-moll arpeggio. Ebben a két ütemben a pengetőt egyáltalán nem kell használni, húrváltáskor az első hang hammer-onnal szólal meg. A legvékonyabb húron a tappingelő kéznek csúsznia is kell, ilyen esetekről a korábbi anyagokban már volt szó.

7. ütem: itt a legelső hangot pengethetjük is (persze nem muszáj, megszólalhat pull-offal is). A hangok az itt felbukkanó G#-szűkített akkordhoz illeszkednek (például az E-húr 13. bundjának szerepeltetésével, amely a szűkített akkord negyedik számú hangját adja).

8. ütem: itt jelenik meg a kíséretben a Gsus9 akkord. Fontos szabály, hogy egy olyan dúr jellegű akkor megjelenése esetén, amely távol esik az addigi hangnemünktől (mint esetünkben az 5# előjegyzésű G#-moll hangnemtől az 1# előjegyzésű G-dúr), akkor a legjobb választás az új akkord alaphangjára épített líd skála (azaz itt egy G-líd hangsor, amelynek eggyel több közös hangja van a G#-moll skálával, mint a ’mezei’ G-dúr kollégájának).

Most értünk a periódus végére, innentől kezdve (azaz a 9-16. ütem között) a fenti akkordmenet ismétlődik. Itt az ideje, hogy kicsomagoljuk a félretett és megőrzött motívumainkat:-)

9. és 10. ütem: az 1-2. ütem dallama ismétlődik meg pontosan ugyanúgy, mint ott. Máris megjelent a szólónkban a dallam-motívum (ez a dallam egyébként a második 16 ütemben is vissza fog térni, erről legközelebb).

11. és 12. ütem: ez is nagyon hasonlít a „párjára”, azaz a 3-4. ütemre, A különbség annyi, hogy a 12. ütem más dallamot ír le, mint a 4. ütem, de a hangok ritmusa pontosan ugyanaz, mint amilyen a 4. ütemben volt. Ez tehát egy ritmikai motívum. Az ütem utolsó két hangjának kivitelezése egy kicsit nehezebb: ez a két hang egy oktáv távolságra van egymástól, az utolsó előtti hang tapping segítségével, míg a legutolsó egy díszítő jellegű csúszással szólal meg.

13. és 14. ütem: gyakorlati szempontból könnyű rész, apró „helyi” ritmikai motívumokkal.

15. ütem: a kísérő szűkített akkord hangjai szerepelnek a szóló dallamában is, tapping és legato segítségével. Az első 8 hang dallamának íve azonnal megismétlődik a 9. hangtól, ez tehát a harmadik típusú motívum, ahol egy dallam íve (ez az ív akár bonyolult is lehet, kanyarokkal) jelenik meg újra.

16. ütem: itt a 8. ütemtől eltérően nem Gsus9 akkord, hanem egy C és egy F# akkord található, egyenként fél ütem időtartamig. Mivel a két alaphang tritónusz (azaz három egész hang) távolságra van egymástól, ezért itt szóba kerülhet az egyik egészfokú skála (összesen kettő ilyen van, hiszen ez szimmetrikus skála) használata. A két hármashangzat hat hangja közül négy (C E F# A#) már eleve része is ennek a skálának (C D E F# G# A#). A maradék két hang közül a D hangnak a C-dúr fog örülni (szekund), míg a G# hangnak a F#-dúr (szintén szekund).  Hogy ne örüljenek annyira, ezért fordítva használtam őket, a G# hang került az ütem első, C-dúros felébe, míg a D hang az ütem második, F#-dúros felébe. Motívum-szempontból ez az ütem is, akárcsak az előző ütem, a dallamív ismétlésének kategóriájába tartozik, hiszen az első 8 hang által leírt hangközök egy az egyben megismétlődnek a 9. hangtól, csak éppen egy tritónusszal lejjebb.

Jónás Tamás

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2010. június 9.

Jónás Tamás Gitársuli 54.

A mai alkalommal egy E-mixolíd hangnemű pengetési gyakorlatot nézünk meg. Emlékeztetőül: a mixolíd skála majdnem végig megegyezik a dúr skálával, de a 7. foka le van szállítva. Így például az E-mixolíd skála hangjai: E F# G# A H C# D (ez utóbbi hang D# lenne a "sima" E-dúr skála esetén). Tovább

2010. május 20.

Jónás Tamás Gitársuli 53.

A mai anyagban a bal kéznek nem lesz könnyű dolga, de cserébe a jobb kéz pihenhet: neki egyáltalán nem lesz dolga. Így akár sonkás szendvics fogyasztása közben is lehet majd gyakorolni ezt a Joe Satriani stílusára emlékeztető futamot. Tovább

2010. május 6.

Jónás Tamás Gitársuli 52.

Ezúttal egy kromatikus futamot fogunk megvizsgálni, amely a nemrég megjelent harmadik OSV albumon szerepel. A szóló e-moll hangnemben van, és az első ütemben két úgynevezett "uniszónó nyújtás" található (a H-húron nyújtás, míg az E-húron csak tartjuk ugyanazt a hangot, amelyet a a H-húron a nyújtással megszólaltattunk - angol elnevezése "unison bend"). Tovább

2009. december 25.

Jónás Tamás Gitársuli 51.

Ezúttal egy domináns szeptim tapping-arpeggio van terítéken. Aki még nem próbált tapping-arpeggiót játszani, annak eleinte szokatlan lehet majd, hogy egyetlen pengetés sem szerepel majd benne (minden hang vagy "hammer-on a semmiből" vagy pedig tapping), de a mozdulatok viszonylag hamar begyakorolhatók. Tovább

2009. december 14.

Jónás Tamás Gitársuli 50.

A mai alkalommal egy újabb példát nézünk meg a szélesebb, egy húron belül akár tiszta kvart hangközt is átérő skálákra. A korábbi anyagok között egy e-moll hangnemben használható hasonló ötlet már szerepelt, ez a mostani technikailag kissé nehezebb lesz, legalábbis ami az eredeti felvételen hallható tempó elérését illeti, de maga a módszer természetesen sebességtől függetlenül bármilyen zenében felhasználható. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky