2009. október 10. | Jónás Tamás
A mai alkalommal egy szélesebb, tercekre és kvartokra épülő skálaötletet nézünk meg, amellyel a szokványostól eltérő futamokat lehet alkotni. A tabulatúrából látszik, hogy es e-moll hangnemű akkordmenetről van szó (Em-D-C-Am-Hm akkordok), de mindegyik akkord ki van "színezve" különböző hetes, négyes és kilences fokokkal.
Az első ütemben a 19-15. bundok hangjai szerepelnek a két legvékonyabb húron, valamint a 19. bund hangja a G-húron. Érdemes megfigyelni, hogy a H-15 és a G-19 bundok hangja ugyanaz (D hang), a felvételen hallatszik is, hogy az egymás után játszott D hangok milyen érdekesen szólnak.
A második ütem még szélesebb, itt 17. és 12. bundok szerepelnek, azaz tiszta kvart hangközök.
A harmadik ütem a kombinációs lehetőségekre mutat példákat, itt nagy és kis tercek, valamint szekundok egyaránt előfordulnak.
A negyedik ütem pedig levezeti az addigi triolás futamokat, egy csúszásokkal tarkított záró dallam segítségével. Általában a néggyel osztható sorszámú ütemekben már érdemes fellazítani az addig ismételt motívumokat. Persze ez nem törvényszerű, de érdemes tudatosan megfigyelni a kedvenc riffekben, szólókban, hogy a periódusok végén milyen variációk jelennek meg.
A fenti fogásokon használatán kívül arra is érdemes odafigyelni, hogy az új ütem hangsúlyos részén megjelenő hang illeszkedjen az új akkordhoz. A mostani példában a 2. ütemet nyitó D hang az ütemhez tartozó D-dúr akkordnak az alaphangja, a 3. ütemben ugyanez történik, csak C hanggal. Az alaphangok mellett a tercek és a szeptimek legalább ilyen jó választást jelentenek. A 4. ütemben erre is van példa: az Am7 akkord egy G hangot (kis szeptim) "kap" a szólógitártól.
Jó gitározást, keep on rockin'
Jónás Tamás
http://jonastamas.com
gitároktatás - dessum@freemail.hu