2015. május 22.

Ezt hallgatja! Jakó (Fatal Error) Top 5!

A soron következő Top 5 Jakó nevéhez fűződik, aki a Fatal Error zenekar gitárosa. A jó ízléssel összeválogatott ízig-vérig rock dalokat tartalmazó listát mindenkinek ajánljuk! A mappa hivatalos neve a „kedvenceim” témába tartoznak, így pontos betekintést kaphatunk Jakó lejátszójában mik pörögnek.

1. Foo Fighters - Outside

Zsolával pont ezen poénkodtunk valamikor, hogy amikor paradoxonokat gyűjtöttünk, akkor köztük volt a „rossz Foo Fighters szám” nevezetű jelenség is. Amihez Dave Grohl nyúl, az nagyjából automatikusan arannyá válik. Éppen ezért lehetetlen tőlük általánosságban kedvenc számot választani, viszont, hogy aktuális legyek, a legutóbbi Sonic Highways című albumukról mégiscsak van egy kedvencem, ez az ötös track, az Outside. Egyszer egy lemezmegjelenés előtti koncerten is játszották ennek a számnak a szóló előtti középrészét a Pretender című slágerükbe beleolvasztva. Már akkor az a kis részlet is annyira betalált nálam, hogy ezt a számot vártam a legjobban, hát mit mondjak, tökéletesen beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Hamisíthatatlan foo-s főtéma, iszonyatosan erős refrén, a Joe Walsh által feljátszott vendégszóló pedig egy igen jó lecke számomra, hogyan kell egy igazán makulátlan felépítésű, lassú, érzelmes, minőségi gitárszólót komponálni. Jöjjenek már magyar földre!!



2. Iron Maiden – The Wicker Man

Tinédzserkorom legtöbbet hallgatott zenekara. Éppen ezért, ha számainkban néha felfedeztek kicsit ’80-as évek szagú, metálosabb gitártémákat, akkor bocsánat, az én voltam, a többiek néha rám is szólnak, hogy na, most már elég lesz az „ironmaidenezésből”. Hát itt is bitang nehéz dolgom lesz, a „szalmaembert” azért voltam kénytelen választani, mert a Brave New World albumot hallgatva először ezzel a számmal ismertem meg Steve Harrisék munkásságát. Az az egyszerű, de mégis hibátlan nyitóriff azonnal sokkolta a hallójárataimat, ezek után még az is megbocsátható, hogy a gitártéma egy elég szemtelen koppintás egy régebbi Judas Priest nótából. Megesik, na…. Egyébként elsöprő erejű dal, azonnal beleszerettem Bruce Dickinson hangjába (sürgősen jobbulást neki!), a mennydörgő ritmusszekcióba, és az igényes, kidolgozott gitárjátékba. Élőben is már volt szerencsém hallani, igaz, sajnos egyenesen csapnivaló hangosítással, de még így is fenomenális élmény volt!



3. Fish! – Nyomot hagy

Jelenkori kedvenc magyar zenekaromat semmiképpen nem akartam kihagyni a pakliból. Alapvetően szívmelengetőek számomra a hasonló, punkosabb tempójú nóták, hátha még ilyen jó szöveggel, meg gitártémákkal vannak megáldva, mint itt! Kovács Krisztián hangját/hangszínét mindig is zabáltam, itt viszont eléggé kimaxolta magát, hatalmas az éneklés. Ja, és van egy kedvenc verzióm ebből a számból. Egy Hámori Dávid nevű úriember készített egy drum cover videót ([link]) , ahol sikerült neki olyan gyönyörűen és ízlésesen kiszíneznie a nótát, hogy nézzenek oda, be is vették Kriszék a Fish!-be. Hát mit mondjak, ilyen dobjátékkal még fokozottabban várom azt az új albumot!



4. Papa Roach – To Be Loved

Van pár szám, amiket minden koncertünk előtt meg kell hallgatnom feltüzelésképpen, ez nálam ilyen rituálé, vagy mi. Az egyik ilyen papáék nagy slágere. Szövegvilág terén nyilván lerágott csontról van szó, de egy ilyen halál egyszerű partyrock számba nem is kell ennél több. Végig zakatolós a történet, élőben (meg úgy bármikor) hatalmasat lehet rá táncizni. Megunhatatlan kategória!



5. AC/DC - Let there be Rock

Ha már a rituáléimnál tartunk, ez a másik olyan szám, amit koncertjeink előtt kötelező meghallgatni. A rock’n’roll-t szerető embereknek gondolom, nem igazán kell bemutatni. A koncert verziója még inkább varázslatos, ezek közül is kedvencem az 1991-es Live at Donington DVD-n hallható és látható felvétel. Na, az utánozhatatlan! Angus Youngot látni és hallani (sajnos élőben még nem volt rá számomra példa) katarzis. 12-13 éves korom környékén ezt a DVD-t látva realizáltam, hogyan is kell igazán meghalni a színpadon.