2018. július 17.

TOP 5 Synth-Pop album a 80-as évekből

A szintetizátorokat a korai években sokan megvetették: nem volt a hangoknak fizikai leképeződése, nem volt húrpendülés, vagy rezgés, ami a hangot adná. Aztán a ’70-es években jött az áttörés, hála olyan zseniális zenészeknek, mint a Kaftwerk vagy Brian Erno, akik megmutatták, hogy végtelen lehetőségek rejtőznek a szintetizátorban. A 80-as évekre pedig kialakult a Synth-Pop, amelyekből most összegyűjtöttük az 5 legmeghatározóbb albumot.

Orchestral Manoeuvres in the Dark: Organisation: Az 1976-ban alakult banda 80-ra már egy dinamikus trió lett: Paul Humphreys és Andy McCluskey munkásságát Malcolm Holmes egészítette ki dobtudásával. Az új felállás készülő albuma erős inspirációt kapott a szintén 1980-ban elhunyt Ian Curtis (Joy Division) munkásságából, igy a banda második lemeze sötétebb lett elődjénél. Ez volt az igazi átütő siker a bandának…és talán a synth-pop új korszakának is.

Yazoo: Upstairs at Eric’s: A synth-pop keresztapjaként emlegetett Vince Clarke rövid életű, ám annál maradndóbb formációjának debütáló albuma A Depeche Mode-ból kilépett Clarke Alison Moyet énekesnővel próbált meg új együttest létrehozni, inkább kevesebb sikerrel. Azonban az Upstairs at Eric’s igy is a new wave egyik kultikus albumot lett a maga egyszerűségével, és szintetizátor-szólamaival.

Depeche Mode: Music for the Masses: Bár a fél DM kronológia ráférne a listára, csak a 87-es Music for the Masses került végül fel. A synth-pop koronázatlan királyai itt vitték be a műfajt a stadionokba. Az olyan slágereken, mint a ’Never let me down’ vagy a ’Strangelove’ generációk nőttek fel. És a mai napig dúdoljak a fiatalok is, ahogy azt az idei Volt fesztiválon is láthattuk.

The Human League: Dare: Bár páran giccsesnek fogják tartani a The Human League szerepeltetését a listán, a szakmabeliek egyetértenek, hogy a műfaj úttörőiről van szó, akik Clarke-tól kezdve Moby-ig generációkat inspiráltak zenéjükkel. A 81-es Dare azért is fontos, mert ez volt az első olyan albumjuk, ahol nem a korai, alterosabb felállás volt jelen, hanem az azóta megszokott mainstreamebb, hármon-énekessel dolgozó együttest hallhatjuk az albumon. A lemezen a Dance slágerek és az avant garde zenék is fellelhetőek, igy igazi tömegsiker lett a régebbi fanok és az új rajongók között is.

Berlin: Pleasure Victim: A Top Gun film előtt (amelynek a Berlin adta a zenéjét) még egy elfeledett kis Kaliforniai banda volt a 80-as évek elején. Első sikerük pont az amerikai mivoltuk, és a Victim-en szereplő dalok szókimondása okén jött. Több számukat is betiltották a rádiók, mint a ’Sex (I’m a)’ című dalukat, de pont ez adta a lendületet és a hírnevet nekik.

Forrás: vinylmeplease