2014. augusztus 13.

Ezt hallgatja! Big Daddy L (Ganxsta Zolee és a Kartel) Top5

Ezen a héten a Ganxsta Zolee és a Kartel alapítótagja, Big Daddy L mutatja meg nekünk öt kedvenc dalát. Big Daddy L –  polgári nevén Kalmár László – a jövőre huszadik születésnapját ünneplő Ganxsta Zolee és a Kartel alapítótagjaként bukkant fel a hazai zenei élet porondján. A gazdagon tetovált rapper időközben gitározni is megtanult, a zenei ízlésének metszete pedig tartogathat meglepetéseket! A zenekar augusztus 16-án Komáromban, 22-én pedig a nyirádi Vörös Katlan fesztiválon lesz látható, és ami igazán érdekes: holnap, vagyis 14-én a Szigeten lépnek fel a Ganxsta Jazz formációban: a népszerű Kartel-dalokat adják elő szvingesített-jazzesített változatban.

1. Buckcherry: Crazy bitch
Először is a nagy kedvencemtől, a Buckcherry-től szeretnék egy dalt mutatni. Amikor ebbe a dalba belecsaptak a müncheni koncertjükön, akkor kitört rajtam az eufória! Ez az a zenekar számomra, akiket bármikor szívesen meghallgatok, mert igazi jó rock’n’roll zenét nyomnak.


 
2. Bon Jovi: Livin’ on a prayer
Lehet, hogy ciki ez a nóta, de nekem felejthetetlen emlékeket idéz fel. 1993-ban, a Bon Jovi budapesti koncertje előtt összeismerkedtem Alec John Such-al, a zenekar basszusgitárosával egy éjszakai bárban, ahol portásként dolgoztam. Kaptam tőle VIP-jegyet a bulira, és amikor 1994-ben visszajött Magyarországra egy díjat átvenni, meghívott magához New Jersey-be. Azév júliusában ki is utaztam hozzá, és elképesztő két hetet tölthettem el nála. Időközben Alec egyik basszusgitárja is hozzám került, ami egy igazi relikvia, és amúgy elképesztő hangja is van!


 
3. Cypress Hill: Latin lingo
Ez a nóta volt az első, ami bevezetett a latin stílusú rap zenébe. Az a fordulópont, amikor elkezdtem imádni Mexikót, és a hozzá tartozó stílust: fekete élére vasalt nadrág, fehér atléta, fekete cipő és lezselézett fekete haj! Örökre belém vésődött a Vér kötelez című filmmel együtt...


 
4. Delinquent Habits: Here come the horns
A Cypress Hill után rögtön ez a zenekar következett, ami még jobban belém akasztotta ezt a stílust. A fúvósokkal teletűzdelt zene és a fél angol-spanyol szöveg elképesztően tetszik. Elkezdtem begyűjteni a CD-iket és az összes megvan. Egyik lemezüket személyesen kaptam tőlük, amikor pár éve itt játszottak a régi Zöld Pardonban. Közös fotó is készült, baromi barátságosak és jófejek voltak!


 
5. Ramones: I wanna be sedated
Ez az a zenekar, amitől a punk az PUNK! Nagyon szeretem őket: megszereztem az összes albumukat és bármikor szívesen berakom őket az autóba egy-egy utazáskor. Elolvastam a róluk szóló könyvet is és mélységesen elszomorított, hogy úgy haltak meg hogy szinte semmijük sem volt, és tulajdonképpen haláluk után lettek elismertek… Ez a nóta azért kedves nekem, mert KGB koncerten mindig játszottuk, és nekem jutott a megtiszteltetés, hogy elénekelhettem basszerozás közben.


 
Hozzátenném, hogy annyira zenei mindenevő vagyok, hogy kevés 5 pontba szedni a kedvenceket...