2013. december 20. | govinda
A nyár elején szomorúan számoltunk be arról, hogy az elképesztően tehetséges fiatalokból álló Fran Palermo csapata abbahagyja a közös zenélést. Azóta is igen bánatosak vagyunk - ezt a bánatot némileg feledtetni hivatott egy alkalmi visszatérő koncert, amelyre a Kuplungban kerül majd sor.
Annak sem kell megrettennie persze, aki még sosem hallott a zenekarról - annál exkluzívabb lesz az élmény, ha ennek ellenére úgy dönt, most meghallgatja őket zenélés közben. Amit egyébként érdemes megtenni: a Fran Palermo világa az olyanok közül való, amit sokkal inkább megtapasztalni kell, semmint beszélni róla. A kezdetben ethno-balkáni mintákból táplálkozó, majd egyre inkább az indie szcéna felé forduló népes kollektíva zenéje egy olyan magával ragadó atmoszférát teremt, amelyben az is benn ragad, aki nem járatos ebben a stílusban, vagy egész egyszerűen nem hallgat ilyen típusú előadókat, dalokat.
Hajlamosak vagyunk az 'indie' címkéjét egyfelől pejoratív, másfelől leegyszerűsítő jelentésben használni, pedig valójában ez egy igen tág és sokrétű fogalom. A Fran Palermo leginkább a Beirut, esetleg a Neutral Milk Hotel stílusához hasonlítható hangzása (elsősorban a rengetegféle hangszer és változatosság miatt) egy olyan egyedi hangulatot teremt, amit más, hazai zenekaréhoz aligha lehetne hasonlítani. A csapat a szó legjobb értelmében véve univerzális: ha hallgatja őket az ember lánya (vagy fia, adott esetben), teljességgel lényegtelenné válik, hogy kik, honnan zenélnek, sőt mindenfajta összehasonlítgatás is indokolatlanná lesz, hiszen egyedül a hatás marad a mérvadó. Amit leírni egyébként elég nehéz feladat - meghallgatni egy-egy dalt egyszerűbb. Nem tudok mást mondani, minthogy a dalaik legtöbbször szinte film- vagy filmzeneszerűek: dalonként egy kerek, független, sajátos világot teremtenek. A Morninng Waltz utolsó perce például egy csoda:
Akármennyire is kedves a szívemnek a legtöbb magyar zenekar, kevés itthoni csapatot tudnék a világszínvonalúság dicséretével illetni - a Fran Palermo az egyik. Ennek pedig a legelhanyagolhatóbb magyarázata az aktuális trend, vagy ha úgy tetszik, az indie felvirágzása. Meg aztán ehhez hasonló szép dolgokra is képesek:
Annál szomorúbb viszont, hogy az aktív működésüket befejezték - viszont azoknak, akik szerették a zenéjüket, most újra lehetőségük nyílik meghallgatni élőben a zenekart. (És persze azoknak is, akik csupán érdeklődnek, vagy egyelőre még szabad a december 28-ai estéjük, emellett pedig mondjuk kedvelik a Foalst, a Tame Impalát vagy Jake Buggot - a saját szerzemények mellett ugyanis egy-egy feldolgozás is szerepelni szokott a repertoárban.)
Mi bízunk abban, hogy nem ez lesz az egyetlen alkalmi visszatérés!
govinda