2013. augusztus 6. | Bea
Kachupada és hortobágyi húsos palacsinta Carmen Souzától
A Budapesti Nyári Fesztivál ismét más stílusú zenei eseménnyel lepte meg az érdeklődőket. A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Carmen Souza adott világzenei koncertet, és ezzel együtt betekintést a Zöld-foki-szigetek zenei hangulatába, életstílusába és étkezési szokásaiba. Ha már szóba hozta az énekesnő a helyi tradicionális ételüket, a Kachupát, ennek kapcsán büszkén villogtatta újonnan elsajáított magyar nyelvtudását, amely az üdvözlő kifejezések mellett a hortobágyi húsos palacsinta és a gulyásleves kifejezésekig terjedt.
- megosztás
- kapcsolódó linkek
- kapcsolódó cikkek
A közönség várakoztatása nélkül, a maga természetességével libbent a színpadra Carmen Souza augusztus 2-án pénteken, hogy másfél órára elhozza nekünk a Zöld-foki-szigetek zenei hangulatát, a „sodade” melankóliáját, keverve számaiban a zöld-foki mornát, a latint, az afropopot és az amerikai jazzt. A kreol nyelv mellett a fellépés alatt azért előfordultak portugálul, angolul és franciául énekelt dalok is, de a nyelvek variálása mellett az egyes számok stílusa és hangulata is változatos volt.
Sikerült egy-két túl lassú, vontatottnak tűnő, nagyon hosszúra nyújtott számmal indítani a koncertet, ami a dolgos hétköznapok feloldására hirtelen kicsit unalmasnak tűnt először. De ahogy a zenékbe belevitte közvetlenségét, kedvességét, nyitottságát a művésznő, úgy oldotta fel apránként a hallgatóságot is és a közönség bevonódásával vált könnyedebbé, pezsgőbbé és üdítőbbé a koncert.
Lazaságukat még az sem zavarta meg, hogy az egész színpadot belengték a bogarak; Carmen nevetgélte hessegette arrébb az őt körbevevő rovarrajt. A nézőtérről pedig plusz látványt nyújtott a bogárrengeteg, mintha egy óriás pezsgőspohárban megannyi buborék pezsegne fölfelé, a reflektorok irányába.
Carmen Souza énekét három zenekartag kísérte: Theo Pas’cal a basszusgitárért és a bőgőért felelt, Filipe Melo zongorázott, a dob- és egyéb ütőhangszerek játékát pedig Elias Kacomanolis szolgáltatta. Amikor az énekesnő lemezvásárlásra buzdította a közönséget, viccelődve még fel is ajánlotta zenészkollegáit az első három vásárlónak – esztétikai szempontból mondjuk kevésbé volt vonzó az ajánlat, a látvány inkább a szabadtéri környezet, mint a zenekar tagjainak megjelenése szempontjából volt erős. A koncertet azonban mindenképpen feldobták az ilyen és hasonló mókázások.
Bár nem vált kedvencünkké Carmen Souza zenéje, tökéletes kikapcsolódást nyújtott a péntek esti teljesítménye. Bársonyos, mély és magas hangok kiéneklésében egyaránt szuper hangja, barátságos, emberközeli személyisége, az a képessége, hogy bevonja teljesen ismeretlen számaiba is hallgatóit, egyaránt kiemelkedő tehetségűvé teszik a művésznőt. A jazz spontaneitását, az afropop lüktetését és a latin zenei világ dallamosságát tökéletesen ötvöző énekesnő most először járt Magyarországon, de reméljük, nem utoljára énekelt hazánkban.
Nagyon tetszett a lazasága, ahogy sokszor éreztette azt velünk, mintha nem is egy méretes közönségnek énekelne, hanem csak dalolgatna magának a fürdőszobában, zuhanyzás közben. Ha nem is feltétlenül önálló programként, de akár rendszeresen is szívesen hallgatnánk albumait például egy hangulatos vacsorázás, vagy egy kellemes beszélgetés háttérzenéjeként. Vagy a fürdőszobában, zuhanyzás közben, a fülbemászóbb számait a zuhanyrózsába énekelve…
Bea
Szólj hozzá!
Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.